Magyar származású Nobel-díjasok teljesítményének genetikai hátterét elemezte Czeizel Endre orvos-genetikus a BGF zalaegerszegi Gazdálkodási Karának tehetségnapján tartott előadásában. A szakember szerint különbséget kell tenni a született adottságok, azaz a tehetség, valamint a tanulás, nevelés eredményeként ebből valóra váltott tálentum között. „A gének csak az adottságok tág birodalmát határozzák meg, amely a fogantatás pillanatában alakul ki. Az azonban, hogy e lehetőségbirodalomból mi fog megvalósulni, az már a szélesebb értelemben vett edukációtól, neveléstől függ.”
Czeizel doktor a Nobel-díjasok összehasonlításakor példaként elmondta, „nem véletlen, hogy sok köztük a zsidó
származású, hiszen a zsidó kultúrában különösen nagy súlyt fektetnek az oktatásra, arra, hogy a gyermekekből
kihozzák a maximumot. Ismerek példákat arra, hogy zsidó családban nevelkedett roma gyerekek is kiváló
tálentumokká váltak…Ez a kérdés azért is fontos, mert napjaink egyik legsürgetőbb feladata, hogy a roma gyerekek
magasabb iskolai végzettséget szerezzenek, és megtalálják helyüket a társadalomban” – tette hozzá a szakember.
A tehetséges roma fiatalok lehetőségeiről Farkas Teodóra előadásában is szó esett. A BGF hallgatója roma tehetséggondozó programokban részt vevő diákok körében végzett kérdőíves megkérdezés eredményeit összegezte prezentációjában. Az előadásból kiderült, hogy sok roma diák továbbtanulásához elengedhetetlen az anyagi támogatás, de rendkívül fontos a programoknak köszönhetően kialakuló kapcsolati háló is. A roma nők
egyenjogúsági törekvéseit tükrözi, hogy – a feltételezésekkel ellentétben – a roma hallgatóknak csupán negyede férfi. A programokban részt vevő diákok szüleinek 38%-a szakközépiskolát, ötöde szakmunkásképzőt végzett, és vanolyan hallgató is, akinek diplomás a szülője – mindez azért fontos, mert a szülői minta meghatározó egy gyermek
életében, azonban nem kicsi a nyolc osztályt, vagy annál kevesebbet végzett szülők száma sem – mutatott rá a BGF hallgatója.
Farkas Teodóra szerint megdöbbentő, hogy a tanulni, beilleszkedni vágyó diákokat is érik támadások. Ez sok
esetben azt eredményezi, hogy a fiatalok nem hajlandók vállalni származásukat, illetve „úgy érzik, hogy
kötelességük úgy a »roma értelmiségi elit« részévé válniuk, hogy munkájuk egyfajta »szabadságharc« legyen a
többségi társadalommal szemben.”
