A negatív változás minden cégcsoportra és témakörre jellemző. Az ipari cégek most az elmúlt és a következő időszak termelését is rosszabbnak látták, mint egy hónappal korábban, s kedvezőtlenebb lett a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések – megítélése is. A saját  termelésű készleteket pedig nagyobbnak minősítették a válaszolók.

Az építőipar továbbra is a legpesszimistább ágazat, a várakozások romlása májusban is folytatódott. Az előző három hónap termelési színvonalára és a rendelésállományra vonatkozó megítélés kissé javult ugyan , de a foglalkoztatási szándék markánsan romlott. A magas- és mélyépítés gazdálkodási kilátásai között nincs érdemi különbség.  

A  kereskedelmi bizalmi index kissé emelkedett ezen belül a rendelésre vonatkozóak jelentősen , miközben a válaszolók növekvő készletszintet és enyhén javuló eladási pozíciót éreztek. A szolgáltató cégek bizalmi indexe minimálisan nőtt, ezen belül az általános üzletmenet és az előző, valamint következő időszak forgalmának megítélése is javult.  

A  foglalkoztatási szándék az iparban és az építőiparban gyengült, a kereskedelemben javult, a szolgáltató cégeknél nem változott. A lakosság munkanélküliségtől való félelme erősödött. Minden ágazatban mérséklődtek az áremelési törekvések. Az iparban az áremelést tervezők aránya az áprilisi 21% ról 11% ra csökkent, igaz az árcsökkenésre számítóké is mérséklődött. Az építőiparban továbbra is az árcsökkenésre számítók vannak többségben az áremelésre törekvő cégekkel szemben, s májusra ez lett a helyzet a szolgáltató cégek körében is. A kereskedelmi cégek körében egy hónap alatt mérséklődött az áremelést tervezők aránya, miközben az árnövelés átlagos mértéke is csökkent. 

Enyhült a fogyasztók inflációs várakozása is. A  magyar gazdaság kilátásainak megítélése szinte minden ágazatban és a fogyasztók körében is harmadik hónapja és jelentősen romlik. 

A GKI  fogyasztói bizalmi index értéke az idén szinte folyamatosan és összességében jelentősen csökkent. Májusban a lakosság saját várható pénzügyi helyzetét az áprilisban gondoltnál rosszabbnak látta, s lényegesen kedvezőtlenebbnek érezte a pillanatot tartós fogyasztási cikkek vásárlására. A következő egy évre várt megtakarítási képesség ezzel szemben enyhén javult. 

Módszerrtani magyarázat: 

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra indexének kiszámításakor azüzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket. 
2011 januárjában – az EU új ajánlásának megfelelően – a GKI a korábbi adatokat a „TEÁOR 08” nak megfelelően újraszámította. 

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. 

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998 ban indult. Ezért 1996-97-re az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések. 

A GKI -Erste konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.