A szolgáltatási ágazatok közül a kiskereskedelmi forgalom első negyedéves volumene 0,6%-kal csökkent, a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 5,9%-kal emelkedett. A foglalkoztatottak száma – lényegében változatlan foglalkoztatási arány (54,6%) mellett – január–márciusban 0,4%-kal magasabb volt az esztendővel ezelőttinél. A munkanélküliek száma 1,6%-kal csökkent, a munkanélküliségi ráta 11,7% volt. A bruttó átlagkeresetek az év első három hónapjában 1,5%-kal, a nettó átlagkeresetek 3,5%-kal haladták meg a tavaly ilyenkorit. A fogyasztói árak áprilisban 4,7%-kal, a négy hónap átlagában 4,3%-kal emelkedtek.
Az év elején a világgazdaság tovább haladt a bővülés útján, és a meghatározó nemzetgazdaságok többségének
teljesítménye növekedett. A legnagyobb nemzetgazdaság, az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP)
volumene – szezonálisan kiigazított adatok szerint – 2,3%-kal bővült 2011 I. negyedévében az előző év hasonló
időszakához képest. A növekedés dinamikája lassult ugyan az előző negyedévekhez képest, de a gazdasági
teljesítmény szintje már valamelyest meghaladta a válság előttit. A háztartások fogyasztási kiadásai továbbra is
gyorsuló ütemben emelkedtek (2,8%), a magánszféra beruházásainak volumennövekedése (6,3%) ugyanakkor
mérséklődött. A nettó export, a kormányzati kiadások és a bruttó beruházások alakulása ezzel szemben visszafogták a gazdaság bővülését.
Ázsia legnagyobb gazdaságai közül Kína 9,7%-kal növelte a gazdasági teljesítményét 2011 január–márciusában
az előző év azonos időszakához képest. A hozzáadott érték közel felét adó ipari szektor teljesítménye 11%-kal
emelkedett. Japán bruttó hazai terméke – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint – 0,7%-kal
mérséklődött, ami nagyrészt a március 11-i természeti katasztrófa következménye. A belső kereslet 0,5, ezen belül a magánfogyasztás 0,9%-kal lett alacsonyabb. A GDP csökkenését némileg mérsékelni tudta a magánszféra
beruházásainak és a kormányzati fogyasztás volumenének növekedése. Mind az export, mind az import
teljesítményében folytatódott az előző évre jellemző lassuló bővülés, viszont a nettó export csökkent, amelyben
szerepet játszik számos, kivitelre termelő vállalat termeléskiesése és a néhány ország által a japán termékekre
vonatkozóan elrendelt importtilalom.
Az Európai Unió (EU-27) gazdasága 2011 I. negyedévében – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok
szerint – 2,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A növekedés üteme dinamikusabb volt, mint
a megelőző negyedévekben, amellyel együtt az első negyedéves gazdasági teljesítmény még 2%-kal elmaradt a
válságot megelőző, három évvel korábbitól. A növekedés motorja – a múlt évhez hasonlóan – Németország (4,8%),
a többi nagy nemzetgazdaság teljesítménynövekedése átlag alatti volt. Az adatot közlő 20 ország közül mindössze
kettőben, Görögországban és Portugáliában volt mérséklődés (4,8, illetve 0,7%-os). Utóbbi tagállam a gazdasági
helyzete miatt április elején segítségért fordult az Európai Unióhoz. A balti államok teljesítménye a válság idején
elszenvedett drasztikus visszaesés után átlag felett emelkedett, közülük is kiemelkedik Észtország, ahol 8%-os
bővülés következett be. A visegrádi országok közül Csehországban 2,5%-os, Szlovákiában 3,6%-os volt a bővülés.
Az előző negyedévhez mért – szezonálisan és naptárhatással kiigazított – volumenindex alapján 0,8%-kal emelkedett az unió bruttó hazai terméke. Az euróövezet GDP-je szintén 2,5%-kal bővült 2011 I. negyedévében az egy évvel korábbihoz mérten.
Magyarország bruttó hazai terméke a KSH és az Ecostat – korlátozott információs bázisra épülő – közös gyorsbecslése szerint 2011 első negyedévében 2,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ehhez hasonló mértékű bővülés 2006 IV. negyedéve óta nem következett be. A nemzetközi összehasonlításokhoz használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés üteme 2010első negyedévéhez képest 2,2%-os, amivel az európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőnyben helyezkedünk el. Az előző negyedévhez képest – szintén szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – január–márciusban is tovább bővült a gazdaság teljesítménye, ennek mértéke 0,7% volt. A növekedés ellenére a gazdasági teljesítmény még mintegy 5%-kal elmarad a három évvel korábbitól.
Az ipar bruttó kibocsátása az első negyedévben 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A termelés
növekedését továbbra is az exportértékesítés emelkedése alapozta meg, ami az év első három hónapjában 17%-ot
tett ki. A belföldi értékesítések volumene ezzel szemben 5,1%-kal mérséklődött a bázisidőszaki, 2010. január–
márciusi szinthez mérten.
A termelés első háromhavi volumene szinte valamennyi feldolgozó-ipari alág esetében magasabb volt, mint egy évvel korábban. A tizenhárom alág közül hatban kétszámjegyű növekedés következett be. Az 5,8 ezermilliárd (5 800 000 000 000) forintot kitevő ipari termelés csaknem ötödét adó, s ezzel a legnagyobb súlyú feldolgozó-ipari alág, a
számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 18%-kal, a másik súlyos alágazat, a járműgyártás pedig 13%-kal
növelte a teljesítményét 2010 első negyedévéhez képest. Mindkét alágazat elsősorban kivitelre termel, s így az
exportértékesítésének a növekedése hasonló mértékű volt, mint a termeléséé. A termelésből egytized aránnyal
részesedő, nagyobbrészt belföldre értékesítő élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása alágazat kibocsátása ezzel
szemben csekély mértékben, mindössze 1,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
A legalább 5 személyt foglalkoztató vállalkozások körében január–márciusban az egy főre jutó ipari termelés – az
alkalmazásban állók számának 5,4%-os emelkedése mellett – 6,5%-kal nőtt.
Az összes új rendelés volumene márciusban 22%-kal volt több, mint egy évvel korábban, amihez mindkét
értékesítési irány bővülése hozzájárult. Az összes rendelésállomány 26%-kal haladta meg a 2010. március végit.Az ipari termelés növekedése az első negyedévben az ipari termelői árak 6,7%-os emelkedése mellett ment végbe. A
belföldi értékesítés árai 9,2, az exportértékesítés forintban mért árai 4,9%-kal nőttek a 2010. január–márciusi
időszakhoz képest. A belföldi értékesítés nagyobb mértékű árnövekedésének az oka, hogy a drágulással jellemezhető ágazatok (kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, valamint az élelmiszeripar) az értékesítés ezen
irányában nagyobb súllyal részesednek, mint az exportban. (Az eltérő összetétel hatását valamelyest tompította,
hogy a forint első negyedéves átlagárfolyama valamivel gyengébb volt, mint az egy évvel korábbi, ami növelőleg
hatott a forintban számított exportértékesítési árakra.)
A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje 2011 első negyedévében 45%-kal volt magasabb, mint egy évvel
korábban. Ezen belül a nagyobb mértékű növekedés a növényi termékeket jellemezte (64%), de az élő állatok és
állati termékek esetében is határozott áremelkedés volt megfigyelhető (14%). A mezőgazdasági termelés
ráfordításiár-szintje 16%-kal nőtt ugyanezen idő alatt, ami jelentős részben az üzemanyagok drágulásával
magyarázható. A termelői árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a ráfordítási árak, így a két index
hányadosaként számítható agrárolló 25%kal zárult.
Az építőipar első negyedéves kibocsátása 7%-kal maradt el a 2010. január–márciusitól, és szintje lényegében a tíz
évvel korábbinak felelt meg. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 2,3%-kal, az egyéb építményeké
pedig 14%-kal csökkent a megelőző év azonos időszakához képest.
Az év első három hónapjában az új építőipari szerződések volumene 40%-kal volt alacsonyabb a 2010. első
negyedévihez képest. Az új szerződések volumenének jelentős csökkenése következtében a március végi
szerződésállomány egyharmadával maradt el a tizenkét hónappal korábbitól. Az építőipar első negyedéves termelői
árai 2,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
Az első negyedév során megközelítőleg 3140 új lakás épült, mintegy harmadával kevesebb, mint egy évvel
korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma a 2400-at közelítette, ami kevesebb mint felét jelenti a 2010. első negyedévinek. A kiadott engedélyek száma és a használatba vett lakások száma közötti különbség ez év első három hónapjában nagyobb volt, mint a korábbiakban, ami a következő hónapokra a lakásépítések további csökkenését vetíti elő.
A nemzetgazdaság 318 petajoule-t kitevő első negyedéves energiafelhasználása lényegében megegyezik az egy
évvel korábbival, annál mindössze 0,3%-kal több. A csekély mértékű növekedés annak eredőjeként alakult ki, hogy a
kedvezőbb időjárás miatt csökkent a fűtési célokat szolgáló energiaigény, a feldolgozóipari termelés növekedése
ezzel szemben az energiafelhasználás emelkedésével járt együtt. A gazdaság relatív energiaigényessége – a bruttó
hazai termék 2,4%-os növekedése mellett – 2,1%-kal mérséklődött 2010 első negyedévéhez képest.
Az év első negyedében a kereskedelmi szálláshelyeken 1,2 millió vendég 2,9 millió vendégéjszakát töltött el, amely
értékek 5,9%-kal haladják meg az egy évvel korábbiakat. A növekedés ellenére a vendégéjszakák száma 3,1%-kal
elmarad a válság által még nem érintett, 2008. első negyedéves szinttől. Az emelkedés üteme a külföldi vendégek
körében 2–3 százalékponttal magasabb volt, mint a belföldiek esetében. A kereskedelmi szálláshelyi mutatókat
főként Budapesten befolyásolják az uniós elnökségi rendezvények kapcsán érkező külföldi vendégek. A fogadásukra
kijelölt négy-, illetve ötcsillagos konferenciaszállodák külföldi vendégeinek száma nyolcszorosára, az általuk eltöltött
éjszakák száma pedig több mint tízszeresére emelkedett. Az Európai Unió országaiból Magyarországra érkezett
külföldi vendégek által összesen eltöltött egymillió éjszaka 5,2%-kal jelent többet, mint egy évvel korábban. A
szállodák szobafoglaltsága 36,2%-os volt, 1,3 százalékponttal magasabb, mint a megelőző év első negyedévében. A vendéglátóhelyek első negyedéves bevétele 150 milliárd forint volt, amelynek volumene 1,7%-kal kevesebb az egy
évvel korábbinál.
Az év első negyedévében folytatódott a külkereskedelmi forgalom 2009 közepe óta tartó élénkülése. A 2011.
január–márciusi időszakra vonatkozó első becslés szerint az export euróértéke 23%-kal, az importé 22%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg az első negyedévet 2,1 milliárd eurós aktívummal zárta, amely érték 606 millió euróval több az egy évvel korábban kialakultnál.
2011 első két hónapjában a kivitel volumene 21, a behozatalé 19%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Ugyanezen idő alatt az export forintárszintje 5,8%-kal, az importé pedig 6,7%-kal lett magasabb, amely révén a
cserearány valamelyest romlott. A forintárszínvonal növekedése nagyobbrészt a devizaárak – mintegy 4%-os –
emelkedésének tulajdonítható, de a növekedéshez kisebb mértékben a forint gyengülése is hozzájárult.
2011 első negyedévében a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye 6,2%-kal
haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A teljesítmény növekedése a szállítási távolság meghosszabbodásának a
következménye, a szállított áruk tömege ugyanis lényegében változatlan maradt. A teljesítmény bővülése
nagyobbrészt a nemzetközi áruszállítás alakulásával magyarázható, amelynek esetében 7,7%-os emelkedés
következett be. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye másfél százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A szállítási módozatok közül kizárólag a repülőgépes utazások teljesítménye emelkedett, míg az autóbuszon és a vonaton megvalósultaké csökkenést mutat. Az első negyedév során a helyi személyszállítást igénybe vevő utasok száma 1,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A közlekedési eszközök közül kizárólag az autóbuszos utazások teljesítménye mérséklődött, a villamos, a metró és földalatti, valamint a trolibusz esetében viszont növekedés volt megfigyelhető. A 2011. január–márciusi időszakban 17 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, ami az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest közel ötödével több.
Az év első negyedévében lényegében ugyanannyi személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, mint 2010 január–márciusában. A balesetek kimenetele kevésbé volt végzetes, mint egy évvel korábban: az elhunytak száma 158-ról 130-ra, míg a súlyosan megsérülteké 990-ról 942 főre mérséklődött. Az összesen 2933
személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset 11%-át, 313 esetet ittasan okozták.
A kiskereskedelmi forgalom első negyedéves volumene szerény mértékben, 0,6 %-kal elmaradt az egy évvel
korábbitól. (A naptárhatással kiigazított adatok szerint az eladások lényegében megegyeztek a bázisidőszakival.) A
kiskereskedelmi forgalom szezonálisan és naptárhatástól megtisztított volumene márciusban fél százalékkal
alacsonyabb volt az egy hónappal korábbinál, amellyel a márciusi volumen lényegében a decemberinek felelt meg.Az első negyedév során 1,6 billió forintot kitevő kiskereskedelmi forgalom 46%-át adó élelmiszer- és élelmiszer
jellegű vegyes kiskereskedelem eladásainak volumene 1,2%-kal csökkent a 2010. január–márciusihoz képest. A nem
élelmiszertermékek esetében lényegében stagnálás figyelhető meg, ezen belül a könyv-, újság-, papíráru- és
egyébiparcikk-kiskereskedelem volumene 5,2%-kal bővült, a kisebb súlyt képviselő iparcikk jellegű vegyes
kiskereskedelem forgalma viszont 13%-kal visszaesett. Az üzemanyag-kiskereskedelmi eladások 0,9%-kal
mérséklődtek, lényegesen kisebb mértékben, mint egy évvel korábban.
A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai 4,5%-kal estek vissza,
miután tavaly ugyanilyenkor harmadával zsugorodott a forgalmuk.
A legfrissebb népmozgalmi adatok szerint 2011 első negyedévében a születések száma tizedével csökkent az előző
év azonos időszakához képest, a születési arányszám pedig 9,6 ezrelékről 8,6 ezrelékre mérséklődött. A halálozások száma ezzel egyidejűleg 3,9%-kal emelkedett, így a halálozási arányszám 13,6 ezrelékről 14,1 ezrelékre nőtt. A negyedév során megközelítőleg 21 200 gyermek született és 34 800 fő hunyt el, a természetes fogyás ezekből következően 13 600 főt tett ki, 37%-kal többet, mint egy évvel korábban.
Március végén a népesség – részben becsült adatok alapján számított – lélekszáma 9 millió 975 ezer volt. 2011 első negyedévében a foglalkoztatottak száma a 15–64 éves korosztályban 3 millió 702 ezer volt, 14 ezerrel (0,4%-kal) több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási arány (54,6%) lényegében megegyezett a 2010. január–márciusival. A nemek közül a férfi foglalkoztatottak száma 25 ezerrel nőtt, így a foglalkoztatottság csekély mértékű emelkedése a körükben tapasztalt folyamatokkal magyarázható. 2011 első negyedévében a 15–64 éves női korosztály fele, míg a férfiak közel hattizede volt jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon.
A munkanélküliek száma és aránya – szintén a 15–64 éves korcsoportot tekintve – 2011 első negyedévében (a
munkaerő-felmérés fogalmi rendszere alapján) 490 ezer főt, illetve 11,7%-ot tett ki. A munkanélküliek száma 8 ezer
fővel (1,6%-kal), a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. (A
javulás értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a legkedvezőtlenebb munkanélküliségi mutatót éppen a viszonyítás alapjául szolgáló 2010 első negyedévében mérték az elmúlt évek során, és a javulás mintavételi hibahatáron belüli volt.) Az összes munkanélküli közel hatoda a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlevő 15–24 éves korosztályból került ki. A munkanélküliek fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama másfél év volt.
Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint 2011 első negyedévében a nemzetgazdaság
egészében 2 millió 642 ezren álltak alkalmazásban, 0,7%-kal – 17 ezerrel – többen, mint egy évvel korábban. A
nemzetgazdaság egyes területeit ellentétes irányú folyamatok jellemezték, mivel a legalább 5 fős vállalkozásoknál
alkalmazottak létszáma (1 millió 829 ezer fő) 2,8%-kal emelkedett, miközben a költségvetésben dolgozóké (712
ezer fő) 4,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez utóbbi létszámcsökkenés hátterében a
közfoglalkoztatási rendszer átalakítása húzódik meg, a közfoglalkoztatás nélkül számolt 681 ezer fős létszám ugyanis lényegében ugyanakkora, mint a 2010. január–márciusi. A nonprofit szférában 100 ezren álltak alkalmazásban, 1,9%-kal többen, mint 2010 első negyedévében.
2011. január–márciusban a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 210 000 forint volt, és
1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset 139 700 forintot tett ki, 3,5%-kal többet,
mint a 2010. január–márciusi. A versenyszférában 143 500 forint, a költségvetésben 131 700 forint, míg a nonprofit
szférában 124 900 forint volt a kézhez kapott bér átlagos összege. Ez a nonprofit és a versenyszférában közel 9%-
os növekedést jelent, miközben a költségvetés területén – a 2010. januári és márciusi eseti keresetkiegészítések
által okozott bázishatás következtében – a nettó keresetek 8%-os csökkenésének felel meg. (Az időszakon belül a
közszféra februári, átlagos nettó bére 2,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.) A költségvetési szférában
alkalmazásban állók a 2011. év eleji adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó
kompenzációban részesülnek. Ez a szabályozás január–márciusban a teljes munkaidősök mintegy 47%-át érintette,
a juttatás havi átlagos összege 5200 forint volt.
2011. január–áprilisban a fogyasztói árak 4,3%-kal, áprilisban 4,7%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel
korábban. Az első négy hónap során a legnagyobb mértékű drágulás az élelmiszerek esetében következett be,
amelyek árai 7,9%-kal haladták meg a 2010. január–áprilisit. E csoporton belül áprilisban a burgonya fogyasztói ára
92%, a cukor ára 68, a liszté pedig 62%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Január–április átlagában az
élelmiszereken kívül az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett a háztartási energia, valamint az egyéb cikkek,
üzemanyagok ára (7,5, illetve 6,3%-kal). Az átlagosnál kisebb mértékben drágultak ugyanakkor a szolgáltatások
(2,1%), a ruházkodási cikkek (1,4%), valamint a szeszes italok, dohányáruk (0,7%). A tartós fogyasztási cikkek ára
ezzel szemben 1,5%-kal mérséklődött 2010 első négy hónapjához képest, amihez jelentős mértékben hozzájárult a
televíziókészülékek és a személygépkocsik árcsökkenése. A nyugdíjasok fogyasztását reprezentáló kosárért 5,1%-
kal kellett többet fizetni a 2010. január–áprilisihoz képest. A drágulás mértéke meghaladja a teljes lakosságra
számítottét, ami túlnyomó részben – a nyugdíjasok fogyasztásában nagyobb súllyal részesedő – élelmiszerek
jelentős áremelkedésével magyarázható.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2011. március végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 26,1
billió forint volt, 5%-kal kevesebb a tizenkét hónappal korábbinál. A kötelezettségek értéke 10,5 billió forint volt,
lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 15,6 billió forintot tett ki, 8,2%-kal kevesebbet, mint 2010. március végén. A vagyon csökkenése túlnyomórészt a
magán-nyugdíjpénztári kilépésekhez kapcsolódik, amelyek révén – a jegybank becslése szerint – 2650 milliárd
forintnyi összeg került tőketranszferként az államháztartáshoz. (Jogszabály szerint a kilépők pénztári tagsága 2011.
március elsején szűnt meg, így a kilépéssel kapcsolatos tranzakciókat az első negyedévre számolták el a pénzügyi
számlákban.) A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke 6,3 billió forint volt március végén,
3,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági
Minisztérium előzetes adatai alapján – 2011. január–áprilisban 666 milliárd forint volt, 29 milliárd forinttal több, mint
a megelőző év azonos időszakában. A mérlegromlás kizárólag a társadalombiztosítási alapokban végbement
folyamatokkal magyarázható, ezen alrendszer 129 milliárd forintos hiánya 103 milliárd forinttal haladja meg az egy
évvel korábbit. A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok vonatkozásában ezzel szemben
kedvezőbbé vált az egyenleg. A javulás mértéke a költségvetés esetében 63 milliárd forintot, a négyhavi hiány pedig
587 milliárd forintot tett ki. A január–áprilisi időszakra regisztrált bevételek és kiadások – kisebb-nagyobb mértékben
– mindhárom alrendszer esetében elmaradtak az egy évvel korábbiaktól.
A kormányzati szektor „maastrichti” hiánya 2010-ben a GDP 4,2%át, az év végi adósság pedig a GDP 80,2%-át
tette ki. A hiány 0,3 százalékponttal mérséklődött a 2009. évihez képest, ami a GDP-arányos bevételek és kiadások
másfél százalékpont körüli mérséklődésével párhuzamosan ment végbe. A GDP arányában kifejezett adósság egy év
alatt 1,8 százalékponttal nőtt, a növekedés üteme lényegesen mérsékeltebb volt a 2008–09-re jellemzőnél (6–6 százalékpont).
