A tektonikai mozgások, azaz a földkéreg emelkedése és süllyedése, nemcsak nagy földrengés kockázatú törésvonalak mentén figyelhetők meg, hanem Magyarországon is. Így fordulhat elő, hogy miközben az Északi-középhegység északi oldala emelkedett a múlt 35 évben, aközben az Alföld jellemzően süllyedt, nem ritkán 10 centiméternél is nagyobb mértékben. Ilyen terület Debrecen és környéke; az Alföld északi részének más területei is 9-10 centiméterrel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években, amikor az Egységes Országos Magassági Alapponthálózatot (EOMA-t) mérték. Az EOMA elsőrendű hálózatának újramérése 2007-ben elkezdődött, de ez a tizenegy főkörből (poligonból) pénzhiány miatt csak háromra terjedt ki.
Zárt szintezési poligonból 11 van Magyarországon, átlagos kerületük 130 km, a szintezési alappontok pedig ezek mentén átlagosan 1 kilométerenként helyezkednek el egymástól. Az EOMA újdonsága, hogy a vonalak mentén 5 kilométerenként vannak különleges módon, 5-6 méter mélységű betöncölöppel jelölt pontjai is, amelyeket a felszín- és kéregmozgások kimutatására hoztak létre. Mintegy 300 ilyen kéregmozgási pont (összesen több mint 2000 szintezési pont) újramérését végezték el Kelet-Magyarországon, és tengerszint feletti magasságuk változását is vizsgálták.
„Árvízvédelmi szempontból ezek a mozgások már jól érzékelhetők” – véli dr. Nagy István, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója. Ez ugyanis azt jelenti, hogy miközben a Kárpátokból hóolvadáskor vagy nagy esőzések idején levonuló árhullám felgyorsulva ér le az Alföldre, aközben az Alföld medence jellege minden eddiginél veszélyesebb helyzetet alakít ki, hiszen lassul a víz levonulása. A nagy kiterjedésű tektonikai mozgásokkal nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velük együtt süllyed a meder is, hanem az, hogy a Vaskapu gátjai már nem süllyednek együtt az Alfölddel. „Ez pedig azt jelenti, hogy a víz nem tud az egykorival megegyező ütemben távozni, jobban érvényesül a Vaskapu visszaduzzasztó hatása” – mondja a szakember. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a tektonikai mozgásokról világos képünk legyen, és ne csak Magyarországról, hanem a szomszédos országokból is, mert az árvízvédelem hosszú távú tervekkel dolgozik, és a most feltárt mozgások száz évre előrevetítve már különösen fontosak.
A GPS nem helyettesíti az EOMA-t
Igaz, a GPS (újabb elnevezéssel: GNSS) technika sokkal gyorsabb, gazdaságosabb módszer a geodéziai gyakorlatban is, de paradox módon a GPS előnye sem használható ki teljesen, ha nincsen homogén pontosságú szintezési hálózat. A GPS vonatkoztatási rendszere ugyanis egy ellipszoidhoz kötődik (ellipszoid feletti magasságot mér), a gyakorlatban a tengerszint feletti magasságot használják. A két rendszer közötti nagy pontosságú átjárást az EOMA és a GPS rendszerében is megmért, integrált pontok fogják adni a jövőben.
Dr. Busics György szerint nem csupán a vízügyi szempontok miatt fontos a magassági alapponthálózat újabb bemérése: „Autópálya építésénél munkaterületenként több tíz kilométeres távolságban külön-külön kezdik el a hidak, felüljárók építését, s az egyes szinteknek a munka végén centiméteres pontossággal kell csatlakozniuk. Ennek a követelménynek csak úgy lehet megfelelni, ha az egész országra kiterjedő, pontos és homogén magassági alappontokkal rendelkezünk. A referenciarendszer létrehozása, fenntartása a geodéták feladata, aminek ma pénz híján nem tudnak megfelelni, pedig a szakembergárda és a műszerezettség kiváló” – véli Busics.
