Hogyan válhat két nép baráttá? A Magyar Nemzeti Múzeum rendhagyó, június 1-jén a nagyközönség előtt is
megnyíló időszaki kiállítása – az EU-elnökség Lengyelországnak történő átadása alkalmából – erre a kérdésre keresi
a választ.
Középkori királyi családjainkat rokoni szálak fűzték össze, Szent László lengyel földön született és lengyel volt az édesanyja. Nagy Lajos királyra közös uralkodóként emlékezünk, a Jagellók idején szoros szálakkal összefonódó
közép-európai dinasztia volt születőben, Báthori István erdélyi fejedelmünk Lengyelország egyik legnépszerűbb
királya lett, s a 14. századi visegrádi találkozó meghatározó történelmi előzménye a közép-európai országok ma is
élő visegrádi együttműködésének.
Az utazók, művészek és kereskedők számára a lengyel–magyar határ sosem volt akadály. Idehaza ismerték a krakkói nyomdát, odakinn a tokaji borvidéket, Balassi Bálint lengyel verseket is írt, Liszt Ferenc és Chopin között szoros barátság szövődött.
Közös harcaink sem mostanság kezdődtek: a két nép katonái együtt küzdöttek az orosz és a török hódítókkal, II. Rákóczi Ferenc lengyel földről indította el magyar szabadságharcát. 1848-ban lengyel légió harcolt hazánkban, az I. világháború végén Magyarország fegyverrel, a II. világháborúban tízezrek befogadásával segített, 1956 forradalmát és a rendszerváltoztatást a két nép szolidaritása jellemezte.
Oklevelek, arany- és ezüstérmék, beszédes műtárgyak, nagyszabású építkezések látványos rekonstrukciói, gazdag multimédiás és fényképbemutató, zenék és versek teszik teljessé az ezer évet átívelő történelmi utazást a Magyar Nemzeti Múzeum időszakos kiállításán. Egy középkori krónika szerint a lengyelek és a magyarok közötti barátság isten rendelésén alapul. E kiállítás is bizonyítja: ez sokkal több, mint egyszerű szolidaritás.
A különleges tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban szeptember 30-ig lesz megtekinthető.
