Továbbá azt is, hogy az álláshirdetésre jelentkezők önéletrajzait milyen gyakran nézik meg a munkaerőt keresők – a tanácsadó cégek vagy a munkaerőt alkalmazni tervező vállalatok kiválasztást végző munkatársai. Összefoglalónkban kiemelünk néhány érdekes adatot a kutatás eredményeiből.
A felmérés összes adatait figyelembe véve, általánosítva kijelenthető: az álláskereső férfiak esélyei jobbak ma az álláspiacon.
Az iskolai végzettség szempontjából végzett összehasonlítás szerint alapfokú végzettség esetén még nincs különbség a két nem esélyei között, a nők önéletrajzait átlagosan ugyanannyiszor tekintik meg a munkaadók, mint a férfiakét. Azonban a végzettség szintjének emelkedésével javul a férfipályázók esélye női vetélytársaikkal szemben. Legnagyobb mértékű ez az előny az egyetemi végzettségűek esetében, hiszen ott a férfiak önéletrajzait átlagosan 60%-kal többször nézik meg, mint a nőkét.
Az életkor szerint vizsgálva az esélyeket azt találták a kutatók, hogy 23 éves korig csaknem azonos eséllyel tudnak a munkaerőpiacra lépni a két nem képviselői, de ezt követően a férfiak iránti kereslet jóval nagyobb, mint a nőké. Ez a helyzet 58 éves korig, ami után az önéletrajzok megtekintési aránya egyenlő, így az esélyek ismét szinte azonosak lesznek.
A munkaköri kategóriák szerinti összevetésből azokat a területeket emelték ki, ahol – néhány esetben meglepő módon – az álláskereső nők önéletrajzát többször tekintik meg, mint a férfiakét. Ilyenek: a lízing, szállítás, logisztika, építőipar és ingatlan, bányászat, kohászat.
Az újságírás, kommunikáció, média, idegenforgalom és vendéglátás, művészet és kultúra, víz- és erdőgazdálkodás területén alig valamivel rosszabb eséllyel indulnak a női pályázók egy állásért.
Kimagaslóan nagyobb az esélyük a férfijelentkezőknek humánerőforrás-területen, bármely ágazathoz tartozó felsővezetői pozíciók esetén, az autóiparban, a banki és pénzintézeti szektorban, energetikában, elektronikában, a vegy-, gyógyszeriparban, az információs technológia területén, a kereskedelemben, értékesítési munkakörök esetén.
A betölteni kívánt pozíciók szintje szerinti összehasonlítás szerint a különféle segédmunkák esetén jóformán azonos az esélyük a két nem tagjainak. A vállalati hierarchián felfelé haladva viszont egyre jobb esélyekre számíthatnak a férfipályázók: már a középvezetői szintű munkakörök esetén számottevően nő az előnyük, a felsővezetői pozíciók esetében pedig majdnem kétszer többször tekintik meg az életrajzokat, mint a női jelentkezők-jelöltek esetében.

