Az elsősorban juhokban élő lándzsás métely például két köztes gazdát is alkalmaz, hogy új gazdaszervezetbe juthasson. Lárvái először csigákban fejlődnek tovább, majd hangyákba „költöznek át“. Utóbbiaknak még a magatartását is megváltoztatják: a fertőzött hangyák ugyanis felmásznak egy fűszál végébe, és ott is maradnak egészen addig, amíg egy arra járó birka a fűvel együtt meg nem eszi őket.
A berlini természettudományi múzeum Bécsben vendégeskedő vándorkiállítása együtt mutatja meg a parazitát és a gazdaszervezetet, és rávilágít arra is, mennyire a gazdaszervettől függ az élősködők táplálkozása és szaporodása. A kiállítás kitér a parazitáknak a modern gyógyászatban játszott szerepére is: egyes kenőcsök hatóanyaga például tőlük származik, és bíztató kísérletek folynak a parazitáknak az autoimmun betegségek és allergiás tünetek enyhítésében való alkalmazására is.
Elgondolkodtató az is, hogy az éghajlatváltozás és az ember környezetet károsító tevékenysége a paraziták malmára hajtja a vizet, így például egyes városokban ismét felbukkantak a rég elfeledett poloskák.
A kiállítás részeként látható a bécsi természettudományi múzeum féreggyűjteménye is, amely állítólag „a világon a legrégebbi és a legnagyobb“.
Fotók: Bayer Animal Health GmbH.
