Egyre nagyobb a jelentősége annak, hogy pontosabban behatárolhatók legyenek azok a területek, ahol veszélyes időjárási események alakulhatnak ki. Napjainkban az emberi közösségek érzékenyebbek a természeti csapásokra, ezért növekvő igény tapasztható az előrejelzések iránt.

Bár a tudomány mai állása szerint korlátozottak az időjárás előrejelzésének lehetőségei, a meteorológia változatlanul arra törekszik, hogy minél pontosabb veszélyjelzéseket készítsen. Az Országos Meteorológiai Szolgálat öt év alatt kiépítette a regionális időjárási veszélyjelző rendszert, amely hét közigazgatási térség számára adja ki az időszerű riasztásokat. Az intézmény körülbelül másfél évvel ezelőtt pályázatot nyújtott be, hogy az e-környezetvédelem területén fejleszthesse informatikai kapacitását. Az odaítélt támogatásnak eredményeként az OMSZ új szuperszámítógépet állított üzembe, amely lehetővé teszi a korábbinál jóval nagyobb felbontású modellek futtatását, illetve új módszerek alkalmazását. A veszélyjelzők így sokkal hamarabb juthatnak hozzá a friss meteorológiai információkhoz, ami segítséget nyújt a döntéshozatalban. Az új veszélyjelzési rendszerhez megfelelő adatbázist is ki kellett alakítani, valamint a szakemberek új szoftvereket fejlesztettek ki, új honlapot hoz létre.

Napjainkban a meteorológia és a számítástechnika fejlődése immár lehetővé teszi, hogy néhány órára előre jelezni lehessen a pusztító légköri jelenségeket. Így korlátozhatóak, illetve megelőzhetőek az anyagi károk vagy személyi sérülések. Az OMSZ célul tűzte ki, hogy hazánk valamennyi kistérségére 1-3 órára előre időjárási veszélyjelzés készüljön, amely tartalmazza a várható széllökések erősségét, a kritikus csapadék mennyiségét, jégeső vagy ónos eső előfordulását. A riasztásokat minden negyedórában frissíteni fogják.

Az augusztus 1-jétől működtetett veszélyjelző rendszer egyszersmind csökkenti azt a kiszolgáltatottságot, amelyet a társadalom elviselni kényszerül a klímaváltozás és az erőforrások beszűkülése miatt. Ugyanakkor a katasztrófavédelmi szerveknek nagyobb cselekvési tere marad az életvédelemre és a károk csökkentésére.

Mint Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a mai tájékoztatón elmondta: az Európai Unió támogatásához 13 millió forint önrésszel járult hozzá az OMSZ, a projekt összköltsége így 181 millió forintra rúgott. Az újítások több mint kilencven százalékát számítástechnikai fejlesztések teszik ki. A beüzemelt számítógép felgyorsítja az adatfeldolgozást és -továbbítást, így a megyék helyett mind a 174 kistérségre el lehet végezni a műveleteket.

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője újságírók előtt hozzáfűzte: a katasztrófavédelem és az OMSZ évek óta együtt dolgozik a nagyobb tavak vihar-előrejelzésében, fényjelekkel és hangjelzésekkel tájékoztatják a lakosságot, a hajósokat és a fürdőzőket a várható veszélyekről. Az új rendszerről azt mondta: jelenleg tárgyalnak a mobilszolgáltatókkal arról, hogy a riasztásokat sms-ben is eljuttathassák az emberekhez. Ehhez most állnak össze a jogszabályi feltételek, a szolgáltatóknál pedig kisebb műszaki fejlesztésekre lenne szükség.

Az OMSZ előzetes figyelmeztetést és riasztást heves zivatar, felhőszakadás, széllökés, ónos eső és hófúvás esetén ad ki. Első lépcsőben készül egy az adott napra, valamint a következő napra szóló, szöveges és térképes formában is megjelenő előzetes figyelmeztetés, amelyben a legvalószínűbb veszélyes időjárási események várt térbeli és időbeli leírását adják meg. Második lépcsőben az esemény bekövetkezése előtt fél-3 órával adják ki a térképes formában megjelenő riasztást.

A rendszer részét képezik még a nagy mennyiségű esőre, hóra vonatkozó figyelmeztetések, valamint a hőhullám, rendkívüli hideg, továbbá a tartós sűrű köd és a talaj menti fagy esetén kiadandó speciális figyelmeztetések, ha az esemény legalább egy átlagos megyének megfelelő területen várhatóan jellemző lesz. A figyelmeztetésekben és a riasztásokban három veszélyességi szintet különböztetnek meg, a sárgát, a narancsot és a pirosat.