Aligha van hazánkban még egy olyan informatikai-távközlési szolgáltató vállalat, mint az ITSH, ahol gyakorlatilag
egész Európával szót értenek a telefonoknál, számítógépeknél ülő munkatársak. Még nyelviskola is kevés az olyan, ahol egy híján húsz (angol, bolgár, cseh, eszperantó, finn, francia, holland, horvát, japán, lengyel, német, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, szerb, szlovák és persze magyar) nyelven kínálnak oktatást. „Két és fél ezer munkatársunk 31 százaléka beszél egy, hatvankilenc százaléka két vagy több idegen nyelven; közösségünk folyamatosan, a nap 24 órájában áll ügyfeleink rendelkezésére” – mondta Ilosvai Péter, az IT Services Hungary ügyvezető igazgatója.
Aki nem tudná: az ITSH a német T-Systems magyar leányvállalataként a T-Systems nemzetközi termelési láncának
egyik fontos eleme. A budapesti és debreceni szolgáltató központja (call centere) rendszerintegrációs és üzemeltetési területeken szolgálja ki a különféle nemzetiségű ügyfeleket. Kínálatában az összes, széles körben alkalmazott szoftver- és hardver-platform, SAP-rendszer, távoli és helyi szerverüzemeltetés, hálózatkezelés és -felügyelet is megtalálható. A nemzetközi vállalat egyedülálló módon az info- és telekommunikáció (ICT)-szolgáltatás teljes kínálatát nyújtja, elsősorban az anyavállalatot, a Deutsche Telekom AG-t és a cégcsoport nemzetközi ügyfeleit szolgálja ki.
Szakember-gárdájának átlagos életkora jóval harmincon inneni, négyötödrészt felsőfokú végzettségű. Tudósítónk
kérdésére Ilosvai igazgató elmondta, hogy a telefonoknál és számítógépeknél szolgálatot teljesítők alapképzettsége meglehetősen vegyes: van közöttük természetesen informatikai szakon végzett mérnök, bölcsészkaron diplomát szerzett fiatal, sőt jogász is. A biztos, lehetőség szerint akcentus nélküli általános és szakmai nyelvtudás alapkövetelmény az IT Services Hungary munkahelyein. Az ügyfelek ugyanis megkívánják, hogy a nemegyszer bonyolult szakmai kérdésekben határozott, egyértelmű, világos válaszokat kapjanak a segélyvonal kezelőjétől.
Oktatáspolitikai kérdések is fölvetődtek a mai sajtóbeszélgetésen. Ilosvai szerint ahhoz, hogy Magyarország
megtarthassa versenyképességét, alapvetően szükséges lenne a két nyelvvizsgához kötött érettségi bevezetése. Az igazgató szerint az egyetemeken már nem tanulni, hanem használni kellene a nyelveket a szakmai fejlődés
céljából. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) részeként megvalósult nyelvi képzésen részt vettek
meggyőződése, hogy az ügyfélkapcsolatokra szakosodott, gyakorlatias oktatás kiemelkedően hasznos a mindennapi munkájukban.
Az ITSH első embere szerint (aki maga is több nyelven beszél, pályafutása alatt Európa jó néhány országában dolgozott) a nyelveket tanuló középiskolások aránya annak ellenére elmarad a térség országaitól, hogy a múlt években érzékelhető fejlődést sikerült elérni az idegennyelv-oktatásban és -tanulásban. Csakhogy ennél sokkal
többre van szükség, miután a munkaerőpiacon megkövetelik legalább egy, de inkább két vagy több idegen nyelv
alapos ismeretét a szakmai tudás mellett. Miként az IT Services Hungary példája is mutatja: jobb híján egyelőre a
(nagy)vállalatok saját erőből és pályázati pénzekből igyekeznek megszüntetni a hazai nyelvoktatási rendszer
hiányosságait. Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon a nyelveket tanuló középiskolások aránya 79,4,
Lengyelországban 92,9, Romániában 98,1, Szlovákiában 98,3, Csehországban pedig 100 százalékos.
