A választási rendszerek külföldi befolyásolása súlyosan fenyegeti az európai demokratikus társadalmakat, és erősíti a jobboldali szélsőséges, populista hangokat – vélik az Európai Parlament képviselői.
Az európai döntéshozatali folyamat befolyásolását célzó kísérletek kockára teszik az európai demokratikus társadalmak létét, figyelmeztetnek a képviselők a ma 469 szavazattal, 143 ellenszavazat és 47 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban.
A Parlament rámutat: az összes fontos nemzeti vagy európai választás előtti időszakban rendszerszerű külföldi beavatkozás figyelhető meg, legyen szó a közösségi médiában futó félretájékoztató kampányokról, a választási infrastruktúrát célzó informatikai támadásról, vagy politikai pártoknak nyújtott támogatásról. A beavatkozás a legtöbb esetben EU-ellenes, szélsőséges és populista jelölteknek kedvez.
A tagállamokban a politikai pártoknak vagy jelölteknek teljes egészében vagy részben tilos ugyan külföldi pénzügyi támogatást elfogadniuk, a külföldi szereplők megtalálják a kiskapukat – fogalmaz a Parlament. A képviselők a francia Nemzeti Fronthoz kötődő eseteket, valamint az Osztrák Szabadság Párttal, az olasz Ligával és a Leave.eu párttal kapcsolatos sajtóbeszámolókat emelik ki.
A képviselőket mélyen aggasztja az Európában terjedő félretájékoztatás fő forrása a veszélyes orosz propaganda. Január óta kétszer annyi (998) esetet tártak fel, mint 2018-ban (434 eset).
A képviselők határozottan elítélik egyes, Európán kívüli országok „mind agresszívabb fellépését”, amelyek az unióhoz csatlakozni kívánó nyugat-balkáni és a keleti partnerségbe tartozó országok függetlenségét kívánják aláásni.
Hogyan válaszoljon Európa? A képviselők az unió keleti stratégiai kommunikációs munkacsoportjának állandósítását és a munkacsoport költségvetésének látványos megemelését kérik. Felszólítják az internetes és közösségimédia-cégeket, hogy a szólásszabadság aláásása nélkül működjenek együtt a dezinformáció elleni fellépésben. Az uniónak pedig ki kell alakítania a hibrid fenyegetések elleni fellépés jogi kereteit.
Az Európai Unió 2015 óta foglalkozik aktívan a dezinformáció elleni fellépéssel, akkor hozták létre az Európai Külügyi Szolgálaton belül a keleti stratégiai kommunikációs munkacsoportot azért, hogy az hatékonyan eljuttassa az uniós álláspontot az unió keleti szomszédaihoz. Az európai választások előtt, 2018 októberében a Facebook, a Google, a Twitter és a Mozilla, az idén pedig a Microsoft is aláírta a félretájékoztatásról szóló gyakorlati kódexet, amelyben a dezinformáció elleni fellépés céljából önkéntes alapon vállalta bizonyos szabályok megtartását.
Az Európai Bizottság 2018 decemberében dezinformáció elleni cselekvési tervvel állt elő; 2020 vége előtt több mint ötven elnöki, országos, helyi vagy regionális választás lesz a tagállamokban.
