A Magyar Szociális Fórum üdvözli az országos nyugdíjas-parlamentnek azt a törekvését, hogy még az idén napirendre kívánja tűzni a 2,6 millió nyugdíjast érintő, fontos problémákról szóló vitafórumot a december 4-re meghirdetett IV. országos nyugdíjas-parlamenti ülésen.

Ezek a problémák azért sem tűrnek már halasztást, mert a kormány azt akarja elhitetni a nyugdíjasokkal, hogy a szárnyaló gazdasági eredmények miatt bőkezűen „gondoskodott ebben az évben is a nyugdíjasokról”, akik ezt az országot egykoron újjáépítették.

Az országos nyugdíjas-parlament első ülését 2017. május 17-én, a másodikat 2018. január 25-én tartották, és 2018 őszén a megyei nyugdíjas szervezetek helyi üléseken tárgyalták meg a nyugdíjasok körülményeit. Feltérképezték az idősek kiszolgáltatottságából fakadó élethelyzeteket, és megerősítették elhatározásukat az országos nyugdíjas-parlament munkájának folytatására.

Az országos nyugdíjas-parlament a nyugdíjasok által 2019 elején felvetett gondok alapján 29 pontos „problématérkép” ismeretében összegzi a kiszolgáltatottság élethelyzeteit, melyekkel szembesülniük kell a magyarországi nyugdíjasoknak.

A Magyar Szociális Fórum (MSZF) többségében egyetért az országos nyugdíjas-parlament által felvázolt 29 ponttal, ésa következőket ajánlaná a nyugdíjasok és nyugdíjas szervezetek figyelmébe:

1. Országosan egységes – nyugdíjas-szervezetek vezetőiből álló – konzultációs intézmény létrehozása szükséges, illetve a kormány részéről legalább államtitkári szintű tárgyalásokra lenne szükség a nyugdíjasok képviselőit is meghallgatandó.

2. Az alaptörvény ne csak „törekedjék” az idősekről való gondoskodásra, hanem magas szintű egészségügyi ellátást és tisztességes nyugdíjakat biztosítson az idősek számára.

3. Vissza kell térni a vegyes (svájci) indexálású nyugdíjemelés számítási módszeréhez.

4. Az évenkénti nyugdíj-emeléseknél olyan átlagszámítási módszerekre kell törekedni, amelye nem diszkriminálják tovább a már nyugdíjban lévőket. Amikor ugyanis a nyugdíjba vonulás alkalmával a szolgálati idők és a fizetés alapján számítják ki a nyugdíjakat, akkor eleve mindenkinél az számít, hogy hány évet dolgozott és mennyi fizetés után fizetett járulékot. Amikor nyugdíjassá vált, akkor már inaktív, nincs további teljesítmény mögötte, ezáltal nincs, ami a további differenciálást indokolná. Ennek okán egységes, átlagos nyugdíjemelést kellene juttatni, minden nyugdíjasnak egyforma összegűt és tisztességeset.

5. Veszélyes munkakörben dolgozók, vagy egészségkárosodást szenvedők esetében biztosítani kellene a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét.

6. A nyugdíjminimum-ellátást (28 500 Ft/hó) duplájára kellene emelni ahhoz, hogy a kisnyugdíjasnak ne kelljen maximálisan kiszolgáltatott helyzetben élnie.

7. Nyugdíjkorrekciós programmal fel kellene zárkóztatni a régebben nyugdíjazottak nyugdíjának összegét a most nyugdíjba vonulókéhoz képest, azonos szolgálati idő mellett.

8. Az MSZF szerint: nyugdíjprémium (illetve étkezési és rezsiutalvány) helyett tisztességes nyugdíjemelést kellene végrehajtani az élelmiszer- és gyógyszer-áremelkedések, valamint a szolgáltatások folyamatos drágulása miatt, mely legfőképpen a nyugdíjasok társadalmi rétegét sújtja.

9. A közszférából nyugdíjba vonulóknak lehetőséget kellene adni a nyugdíjasként való továbbfoglalkoztatáshoz. (Például: orvosok, tanárok és mások).

10. Felül kellene vizsgálni, indokolatlan jogosultság esetén pedig fel kellene mondani az 1963. évi 16. számú törvényerejű rendeletet, mely az 1962. december 20-án aláírt magyar–szovjet államközi szociális egyezményre épülve ingyen magyar nyugdíjakat biztosít a szovjet utódállamok azon állampolgárainak, akik fiktív magyarországi lakcímre bejelentkezve, ingyen magyar nyugdíjakat igényelhetnek még ma is. Sőt, TAJ-kártya nélkül is jár nekik az ingyenes magyarországi egészségügyi ellátás, kedvezményes árú gyógyszer és gyógyászati segédeszköz is stb.).

11. Az MSZF támogatja az országos nyugdíjas-parlamentnek azt az indítványát is, hogy legyen egy „idősügyi szószóló”, aki az időseket tájékoztatja a nyugdíjasokat érintő közérdekű információkról.

12. Az MSZF is javasolja, hogy a munkavállaló a személyi jövedelemadójának az 1%-át a saját szülei részére felajánlhassa, illetve azt a NAV átutalja a szülők részére.

Az MSZF határozott álláspontja, hogy a kormány nem hagyhatja cserben a nyugdíjas generációkat. Tisztességes egészségügyi ellátást és nyugdíjakat kell biztosítani az idősek számára. Bővíteni kell az idősotthoni helyeket és javítani az ellátást, sőt, a házi gondozó szolgáltatásokat is. Főleg a családvédelmi program kiszélesítésére gondolva, ha a kormány azt szeretné, hogy a fiatalok minél több gyermeket neveljenek fel munka mellett.

A fiatalok nem terhelhetők tovább, ha helyt kell állniuk a munkahelyeken, az otthon és a családalapítás, valamint a szülők gondozásában is. Ez már túl sok nekik egyszerre, nem szólva az egyre emelkedő nyugdíj-korhatárról és a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerről – zárul a Magyar Szociális Fórum szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye.