A vírusválság eddigi nagy tanulsága az, hogy Amerika immár nem viszonyítási pont a világban, de a légüres térbe nem lépett be senki, miközben az önkényuralom és a demokrácia harcol egymással – mutat rá a The New York Times véleménycikke.
Akármennyi kínai segélyszállítmány sem feledtetheti, hogy a biológiai Csernobil Vuhanban kezdődött, ám ezt heteken át leplezték, köszönhetően a diktatúrák valutáját jelentő terrornak. De az USA is ott tart, hogy elbillenhet a tekintélyelvűség felé. Európa más tészta. Az észak–déli megosztottságot kiélezte a járvány, továbbá még jobban kirajzolódott a törésvonal a demokratikus Nyugat és a magyar, illetve lengyel illiberális/autoriter rendszer között. A földrész súlyos próbatétellel néz szembe, az egységet és a szolidaritást illetően. Mostanáig gyengén teljesített, de nem szabad leírni.
Ám ahogy arra reagált, hogy Orbán Viktor szinte teljhatalmat szerzett, az patetikusan hangzott, igazából azonban a megbékítéssel ért fel. Jacques Rupnik francia politológus őrültnek, rossznak és veszedelmesnek tartja, hogy az EU éppen akkor ígért sok milliárd dollárt Magyarországnak az újonnan létrehozott befektetési alapból, amikor a miniszterelnök hozzálátott, hogy meghatározatlan ideig dekrétumokkal kormányozzon. Mellesleg a magyar vezetőt Donald Trump nagyra becsüli.
Viszont Angela Merkel személyében a kontinensnek megint van egy vezetője, akinek tiszteletre méltó az őszintesége, józansága, a szilárdsága. Emmanuel Macron pedig arról beszélt, hogy az európai összefogás fontosabb, mint a féktelen amerikai kapitalizmus. Hogy azután lesz-e foganatja a szándékának, azt még meglátjuk. Viszont az egyértelmű, hogy ha az unió nem áll ki a liberális, demokratikus értékekért, akkor ezek az értékek egytől egyik odavesznek Trump, Putyin és Hszi Csi-ping fenyegető világában. A rendkívüli helyzetek az autokraták kezére játszanak, de megmutatkoznak az ilyen rendszerek gyengeségei is. A kulcsdátum november 3., mert ha a mostani amerikai elnök győz és folytatja támadásait az igazság ellen, akkor nehéz helyzetbe kerül Merkel és Macron demokratikus tábora. De ha Biden kerekedik felül, akkor sem tér vissza az Amerika vezette világ, mert annak örökre vége. Ám az mégis csak nagy jelentőségű, ha az USA ismét tisztességes és elvhű lesz. Hogy ne hozzunk más példát arra nézve, mit von ez maga után: az önkényurak onnantól kezdve nem kapnak biankó csekket Washingtonból.
Az elemzés végül idézi Carl Bildt volt svéd külügyminisztert, aki úgy fogalmazott, hogy a vírus egy zavaros, a nemzetközi együttműködést feladó világban támad. És ameddig ez így marad, addig a kórokozó nyer.
Budapesten, a XVII. kerületi Pesti úti idősek otthona a frontvonalba került a rendkívüli felhatalmazás nyomán felbátorodott Orbán Viktor, valamint a nehéz helyzetben lévő ellenzék egyre keményebb csatájában – tudósít a Yahoo/AFP. A miniszterelnök és a főpolgármester vezette önkormányzat egymást vádolja, amiért kitört a járvány az intézményben.
A kormány azt állítja, hogy az ellenzéki pártok nélkül is képes kezelni a járványt. Hegedűs Dániel, a Berlinben élő elemző azt mondja, ennek a stratégiának a célja, hogy Orbán még több hatalomhoz jusson, de azért vannak kockázatai is. Hiszen ha súlyos hibák csúsznak be a kórokozó elleni küzdelembe, az visszaüthet a Fideszre. Az erőpróba azután éleződött ki a nacionalista politikus és a vele szemben álló erők között, hogy az országgyűlés lehetővé tette a rendeleti kormányzást, de úgy, hogy semmilyen határidőt nem jelölt meg hozzá.
Magyarország eddig viszonylag szerencsésen megúszta a ragályt, hála a gyorsan bevezetett korlátozásoknak. De a halálozási arányszám igen magas, ellenben nagyon kevés tesztet végeznek, állapította meg az OECD. László Róbert a Political Capitaltől arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány azt sulykolja: csakis Orbán mentheti meg az országot. Ugyanakkor bűnbakokra van szükség: az ellenzékre, az önkormányzatokra, ha netán bármi félresikeredik. De hogy a Rákos menti Pesti úton mi történt, az eléggé áttekinthetetlen. A hatalom a múlt októberi választás óta növeli a nyomást Budapestre és más településekre.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatójaként viszont azt magyarázza, hogy a megszorítások érintenek sok Fidesz vezette várost is. Viszont szerinte az ellenzék így eljátszhatja az áldozat szerepét a két év múlva esedékes parlamenti választások előtt. Ezzel szemben Hegedűs Dániel úgy ítéli meg, hogy nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, hiszen Orbán megfosztja az ellenzéket és az önkormányzatokat a befolyástól és pénztől, ugyanakkor őket teszi felelőssé a tragédiákért.
Erősen kérdéses, hogy a hivatalos statisztikák szerint Kelet-Európában sokkal kevesebben fertőződtek meg a vírussal, mint nyugaton, sőt a különbség csak még markánsabb, ha a lakosság nagyságához viszonyítjuk a halottak számát, miközben itt többnyire olyan országokról van szó, ahonnan rengeteg orvos és nővér vándorolt ki, ráadásul az egészségügy már jó ideje gyengén finanszírozott – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az okokat illetően a Bécsi Orvosi Egyetem egyik szakértője arra emlékeztet, hogy nehéz összevetni az adatokat, mert más és más rendszerekről van szó, eltérő az adatgyűjtés módja, arról nem beszélve, hogy a térségben nem forszírozzák túlzottan a teszteket. Azt persze sehol sem lehet tudni pontosan, hogy összesen hány beteg van. De az biztosan belejátszik az eddigi, viszonylag kedvező helyzetbe, habár a magyarok és a románok csak ezután várják a tetőzést, szóval hogy a régió országait nem érinti a nagy nemzetközi utasforgalom.
Bár az tény, hogy a baj felbukkanása után százezrek tértek haza vendégmunkásként nyugatról. Ugyanakkor, mivel a Covid-19 ezen a tájékon viszonylag későn bukkant fel, volt idő reagálni. Úgyhogy ezek az államok gyorsan lezárták a határokat, de épp ezért már napirenden van a korlátozások enyhítése. Az is igaz ugyanakkor, hogy a tilalmak az esetek többségében sokkal keményebbek és húsba vágóbbak voltak, mint Ausztriában vagy Németországban. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet egyik elemzője azonban felhoz egy másik, igaz, nehezen számszerűsíthető tényezőt is, nevezetesen azt, hogy ezekben az országokban bőségesen van tapasztalat, milyen az, amikor beüt valami igazán rossz.
Úgyhogy az emberek nem kis része valószínűleg már akkor reagált, amikor a kormányok még ki sem adták a megfelelő parancsot. A gazdasági következmények elsöprőek. Egyre több a munkanélküli, leállt az export. Az üzemek és a dolgozók megsegítésére nincs igazán pénz, egyes helyeket leszámítva még a rövidített munkára sem. Magyarországon és Horvátországban, ahol számottevő az idegenforgalom, tetemes veszteségekre kell felkészülni.
Kovács Zoltán postafordultával válaszolt a Human Rights Watch igazgatójának tegnap megjelent cikkére – írja az EUObserver –, amely szerint az EU-nak nem a kezeit kellene tördelnie, hanem meg kellene állítania a tekintélyelvű rothadást az unióban, miután Orbán felhatalmazásával létrejött az első diktatúra a demokratikus közösségen belül. A szóvivő szerint Kenneth Roth beállt azok sorába, akik „nyilvánosan bírálják az Orbán-kormányt és sértegetik a magyar népet”, éspedig azt állítva, hogy a vírus ellen hozott különleges intézkedések önkényuralmat jelentenek. Ám arról nem beszélnek, hogy ezek a lépések lenyomták a megbetegedések számát és életeket mentenek meg. Az olvasói levél itt a WHO budapesti irodájának vezetőjére hivatkozik. Azt is felhozza, hogy a magyar emberek támogatják a korlátozásokat. Vagyis amíg a HRW igazgatója a köldökét nézi Genfben és autoriter rothadásról elmélkedik, a magyarok biztos kormányost igényelnek a viharban.
Az üzenet megismétli, hogy más államok is hasonló, átfogó jogköröket adtak a végrehajtó hatalomnak. De ott Roth és serege nem aggódik a diktatúra miatt. Az államtitkár meg is adja a választ, hogy miért nem: mert nálunk szó sincs a jogállam megsértéséről. Éppen ellenkezőleg. Meg egyébként is, az emberi jogi szervezet vezetője csak azt szajkózza, amit sokan mások is – liberális magyar forrásokból. Noha Magyarország a Bizottság kifogásai alapján orvosolta a hiányosságokat, a bíróságok, a tanszabadság és a civil társadalom kapcsán. A hatalmat bíráló tévék és internetes oldalak pedig magasan vezetik a népszerűségi listákat, jóllehet Orbán állítólag megtizedelte a független sajtót.
Kovács az egész nemzet nevében sértésnek és teljesen megalapozatlannak veszi, hogy a nehezményezett cikk szerint 10 millió EU-polgár él tekintélyuralomban. Ráadásul, teszi hozzá, az engedelmes nyugati sajtó segédkezet nyújt az ilyen embereknek, hogy visszautasítsák, illetve teljesen figyelmen kívül hagyják a bőséges és tényekre alapozó ellenvéleményeket. „Hát nem fura – kérdi a levélíró –, hogy amikor Európa ekkora gonddal néz farkasszemet, akkor a liberális elit klikkje szerint az a legfőbb gond, hogy egy kicsiny ország kormánya mindent megtesz az emberek egészségének és megélhetésének védelmében? Úgyhogy az állásfoglalás következetése az: itt az idő megállítani a globalista rothadást, mert az aláássa az európai szolidaritást, miközben egy szuverén nemzeti vezetés tettei hatékonynak bizonyulnak.
Varga Mihály úgy nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek, hogy a magyar gazdaság visszaesése várhatóan nagyobb lesz az eddig jelzett 3 százaléknál, és a 3 százalékos költségvetési hiánycél sincs kőbe vésve. A gazdasági miniszter azt közölte, hogy pár napon belül felülvizsgálják az idei GDP-re, illetve deficitre vonatkozó előrejelzést, mivel a járvány a gondoltnál súlyosabb gazdasági következményekkel jár. A 3 százalékos recesszió előrevetítéséhez még a múlt havi adatok szolgáltatták az alapot, és akkor még azt remélték, hogy a 2. negyedévben megindulhat a kilábalás. Most már azonban rosszabbak a kilátások. A készpénz automaták forgalma alapján, ami a korábbinak csupán a fele, Varga arra számít, hogy jóval kisebbek lesznek az adóbevételek. A turizmus pedig nem fog hasznot hozni az idén. De a legnagyobb kérdés, hogy miként képes ismét lendületbe jönni a kivitel, hiszen szállítási nehézségek vannak, a határokat több helyütt lezárták.
A Reuters körkérdésére a héten elemzők azt jelezték vissza, hogy a büdzsé 4,5 százalékos hiányára számítanak. A miniszter ezt elfogadhatónak is tartaná, ha elhúzódik a gazdaság megélénkülése. Egyúttal elárulta, hogy Kína 20 évre 1855 millió dolláros kölcsönt ad a Belgrád–Budapest vasútvonal korszerűsítésére, 2,5 százalékos kamattal. De vissza lehet fizetni előbb is.
