Az Európai Bizottság minden részletre kiterjedő jelentésének alapján Michael Roth, a németek Európa-ügyi minisztere megállapította, hogy nincsenek meg a feltételek a Lengyel- és Magyarország ellen kezdeményezett, büntető szankciókat kilátásba helyező 7-es cikkelyben foglaltak lezárásához, ezért az eljárást folytatni kell – írja az angol nyelvű lengyel The First News portál.

A döntés azután született, hogy Didier Reynders igazságügyi biztos, illetve az Európai Tanács alelnöke, Věra Jourová elemezte a két országban kialakult helyzetet. A cikk értelemszerűen inkább a lengyel helyzetről ír, amely szerint a lengyel igazságügyi miniszter nem volt hajlandó találkozni a jelentéstevőkkel, csak annyit mondott, hogy az Európai Bíróságon találkozunk, illetve hogy zárják le az ellenük kezdeményezett 7-es cikkely szerinti ügyet végre – tárta fel egy névtelenül nyilatkozó az újságnak. Újabb meghallgatást terveznek az érintettek bevonásával Brüsszelben, a lengyelre decemberben kerül sor.

Majna-Frankfurtból jelentkezett az Amerika Hangja tudósítója a szerdán nyilvánosságra hozott új uniós migrációs politikai irányelv ismertetésével, amelyből elsőként Ursula von der Leyen bejelentéséből azt emeli ki, hogy ezzel a megoldással az európai állampolgárok bizalmát fogják visszaszerezni. A javaslat lényege, hogy amelyik ország nem vesz részt a menekültek státuszának közös rendezésében, amelyhez anyagi támogatást nyújt Brüsszel, annak az illegálisan beérkezettek kitoloncolását kell saját költségeiből fedezni. A Voice of America úgy tudja, már épül az ellenkezők koalíciója. Sebastian Kurz osztrák kancellárnak kétségei vannak, hogy az ügyet így le lehetne rendezni. Az ügy kezelésével megbízott svéd Ylva Johansson fel van készülve a magyar, a lengyel kormány és gazdag északi államok elutasító reagálására, ugyanakkor nyitott a jobb javaslatok befogadására. Orbán Viktor már a hét elején a Magyar Nemzetben megjelent írásában jelezte, hogy nem fog kompromisszumot kötni befogadva/befogadni az ide irányított menedékkérőket, vagy éppen visszatoloncolni őket a hazájukba. Ugyanakkor a megegyezést sürgeti Brüsszel azon aggálya, hogy a Törökországgal kötött 2016-i egyezmény működőképes lesz-e még a jövőben az Európai Unióval kialakult feszült viszony, illetve a késedelmes pénzügyi támogatások híján. 

„Hogyan kellene megmenteni az amerikai külügyminisztériumot?” témában tartalmas elemzést olvashatunk az amerikai Foreign Affairs külpolitikai folyóiratban. A minisztériumi szakgárda iránti bizalmatlanság, illetve az elnök szerint az ellene áskálódó állami gépezet alapozta meg a trumpi külpolitikát is. S ennek jelei számos területen megmutatkoztak, egyebek között a nagykövetek kinevezésében. Itt a tanulmány példaként hozza fel a szélsőjobbal kapcsolatot ápoló berlini amerikai nagykövetet, illetve David B. Cornsteint. Az USA magyarországi nagykövete a szolgalelkűség tökéletes példáját adta azzal, hogy az autokrata és polgári jogokat megcsúfoló magyar kormányfőt tökéletes partnerként jellemezte. És persze sorra eltávolította Trump azokat az Obama-féle karrierdiplomatákat is, akik például tető alá hozták az iráni atomalkut vagy éppen nem engedelmeskedtek neki az elnök elleni impeachmenthez vezető nyomozásban. Egy szó, mint száz, politikai kinevezettekkel vette körül magát az elnök és külügyminisztere. A cikknek a közelgő választás adott aktualitást, s így sorra veszi a lehetőségeket, miként kellene újra fölépíteni Amerika imázsát. Pontosabban teljesen újat kitalálni neki. Mert az élesedő geopolitikai versennyel, amelyben Kína és Oroszország előnyt szerzett, az amerikai diplomácia képtelen lépést tartani.

A Coinworld bemutatja a juhász és vadászkutyák érmesorozat második magyar darabját, amely a híres magyar komondort ábrázolja. A 2000 forintos pénzérme október 4-én jelenik meg 10 ezer példányban, egyenként 19, 95 USD áron. A Nyugaton „felmosórongyként” is ismert, becézett komondor eredetéről azt írják, hogy a 12–13 században a kunok, törökül beszélő nomád törzsek hozták be hazánk területére, gumandurnak hívták, ami a cuman, hun névre utal, s lett belőle a komondor.

A II. világháborúban azonban annyira féltek tőle az idegen katonák – legyen az német vagy orosz – írják, hogy először őket ölték le, mielőtt bárkit elkaptak volna.