Elbűvölte a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány igazgatóját az a kínai vasúti csomópont, ahonnan Peking indítja rakományait a világgal szoros összeköttetést kiépítve a legkülönfélébb helyekre – számolt be a Xinhua kínai állami hírügynökségnek adott interjújában Kiszelly Zoltán, aki Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs nemrég megjelent könyvének népszerűsítése alkalmából utazott Kínába. (Az út finanszírozására vonatkozó információt nem találtunk, de van rá tippünk.) A politológus így fogalmazott: ott állni, ahonnan hosszú útjukat megkezdik a vonatok, megérttette velem Kína vízióját a globális kapcsolatépítésről – áradozott a kommunista propagandát hirdető hírügynökségnek.

Kiszellyt elbűvölte az emberek helyett nehéz munkát végző robotok látványa is. Nem kevésbé a kulturális utazások, hisz’ mégis csak egy 5000 éves civilizációról beszélhetünk – emelte ki –, akárcsak a Jangcén hajózva az éjszakai fények káprázata. Melegszívű emberekkel is találkozott, műszaki személyzettel, mérnökökkel és akadémikusokkal – részletezte benyomásait az újságírónak.

Kiemelte a Kínai Kommunista Párt Múzeumában szerzett élményeit is, rácsodálkozva arra, mekkora fejlődési utat járt be az ország, míg a csúcsra jutott. Ez segíti majd Magyarországot is a csúcsra jutni, hisz’ az „Egy út – egy övezet”-program töretlenül halad előre. (Megjegyzendő: számos ország mondta vissza a programban való részvételét pénzügyi csőd miatt.)

Az Európai Unió és nem Oroszország issza meg majd annak a levét, hogy Ukrajna elzárta az Oroszországból Európába folyó gázcsapokat, s ennek drámai következményei lesznek – így fogalmazott újévi köszöntőjében a január 1-jével beállt új helyzetre Putyin új barátja, a szlovák kormányfő – olvasható a Politicoban. Robert Fico a karácsonyi ünnepek (a keleti ortodoxok később tartják) alatt kereste fel Putyint Moszkvában, és már akkor arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna döntésének árfelhajtó hatása lesz az EU-ban, csökkenti versenyképességét is. Fico megtorlással is fenyegetőzött: Szlovákia nem fog áramot exportálni a legvadabb téli időszakban Ukrajna számára.

Ukrajna nem ijedt meg; azt üzente, felkínálja a saját gázexportját Szlovákiának. Lengyelország is reagált Ficó fenyegetésére, baráti jobbját nyújtva felajánlotta, hogy ő szolgáltat áramot Ukrajnának a kieső szlovák helyett. A lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski pedig tegnap, január 1-jén üdvözölte Kijev döntését a területén keresztülhaladó orosz gázszállítások leállításáról, sőt, szerinte ez Kijev győzelmét jelenti, mert ura a helyzetnek. Hisz „Putyin milliárdokat költött arra, hogy az Északi Áramlatot megépítve ne Ukrajnán keresztül juttassa el a gázt Európába, s így akarta zsarolni tulajdonképpen egész Európát a gázszállításokkal”. Nem mellesleg Oroszország – mintegy bosszúból – leállította a Moldova Dnyeszter melléki régiójába irányuló gázszállítást, rendkívüli helyzetet teremtve az ország számára ezekben a hideg napokban.

Ukrajna egyébként az Európai Bizottsággal történt megegyezés alapján állította le a gázszállításokat, hisz’ mind Szlovákia, mind Magyarország – a többi uniós tagállammal szemben – a múlt év végéig türelmi időt kapott az orosszal szembeni alternatív energiabeszerzések megszervezésére.

A magyar vonatkozásról a legtöbb sajtójelentés – például a France 24 az AFP alapján –, hogy hazánkat ez kevésbé érinti, mert a déli, Fekete-tengeren át történő szállítással oldotta meg a kormány az ukrajnai gázkiesést. Mindazonáltal úgy látszik, mintha erről mély hallgatásba burkolóztak volna Orbánék.

A nemzetközi sajtót elárasztó másik ügy, az ezermillió eurós EU- forrás kifizetésének a megtagadása lett – The Wall Street Journaltől a Financial Times–on át a The New York Times-ig, rengeteg helyen megjelent. Feketén-fehéren az okot is megírják: a magyar kormány nem teljesítette határidőre az átutaláshoz szükséges feltételeket, azaz nem számolta fel az uniós támogatások körüli korrupciót, nem tette átláthatóvá a pénzek elköltését, és nem szüntette meg a független sajtó elnyomását.

A Bloomberg Magyar Péter újévi beszédéről tudósított, aki előrehozott választásokat követelt, hogy a magyaroknak joguk legyen dönteniük a sorsukról. Ezt arra is alapozhatta a Tisza-párt elnöke, hogy az idei költségvetésben tetemes összeget különített el a kormány a választásokra.

A cikk jelzi, hogy a közvélemény-kutatások szerint jó ideje átvette a vezetést a Tisza-párt a Fidesztől. Az ok: a rossz gazdasági helyzet és a kilátástalanság réme.