A Politico című amerikai hírportál európai verziója váratlannak nevezi a holland szociáldemokraták – exit poll mérési eredmények alapján feltételezhető – győzelmét az európai parlamenti választásokon. Az unió országai közül kettőben, Hollandiában és az Egyesült Királyságban már tegnap megtartották a voksolást, ami a legtöbb tagállamban vasárnap lesz.
A holland exit poll (a szavazófülkét elhagyók körében rendezett rögtönzött közvélemény-kutatás) szerint a szociáldemokraták – akiknek a politikusa, Frans Timmermans, az Európai Bizottság eddigi első alelnöke, az európai balközép mostani jelöltje a testület elnöki posztjára – megduplázták szavazatarányukat az öt évvel ezelőtti EP-választáshoz képest. Az előrejelzések csak a harmadik helyet jósolták nekik, de a voksok 18 százalékával az élen végeztek a holland pártok versenyében.
Mark Rutte miniszterelnök jobboldali liberális kormányzó pártja csupán 14 százalékot ért el. Thierry Baudet nemrégen alapított Euroszkeptikus Fórum a Demokráciáért elnevezésű pártja, amelyet Rutte pártjával holtversenyben az élre vártak, csupán 11 százalékot kapott. Említést érdemel még, hogy az euroszkeptikus oldal eddigi sztárjának, a szélsőjobboldali, idegengyűlölő Geert Wildersnek (Orbán Viktor „szép szőke” haverjának, akiért 2018. január 28-án Győr városának egy részét lezárta a rendőrség és buszok sokaságának útját megváltoztatta, hogy szabadon villoghasson a kékfényes limuzinban) a Szabadságpártja súlyosan visszaesett, a választás nagy vesztesének tekinthető – ha hinni lehet az exit pollnak. Tényleges eredményeket csak vasárnap éjjel, az utolsó európai urnazárás után tesznek közzé. A hírekre reagálva Derk Jan Eppink, a holland Euroszkeptikus Fórum listavezetője egyfelől arról beszélt, hogy az ő pártja érte el a legnagyobb arányú erősödést az előző EP-választáshoz képest, hiszen akkor még nem is léteztek, tehát nulla volt a teljesítményük. Komolyra fordítva a szót, úgy vélekedett, hogy a szocdemek győzelme nagyrészt Timmermansnak köszönhető.
Miközben Európa a szavazó helyiségekbe vonul, a romákkal senki sem törődik – írja a Kolozsvár melletti, zömmel romák lakta, hatalmas szeméttelepnek helyet adó Pata-Rát településről keltezett riportjában a londoni The Guardian. A helybéli nyomorúságos gettókörülmények részletes bemutatása mellett a cikk említést tesz egyebek közt arról is, hogy szerte az Európai Unióban csak nagyon kevés roma jelölt található a pártlistákon, és még kevesebben lesznek azok, akiket meg is választanak. Feltételezések szerint mintegy 10 millió roma élhet a kontinensen, vagyis nagyjából egy közepes méretű EU-ország lélekszáma. Riasztó, hogy ennek a közösségnek nincs képviselete, különösen most, olyan időszakban, amikor a populista erők számos tagországban fokozzák a romák elleni kampányt, veszélyesnek állítják be őket – írja a The Guardian. Felidézi, hogy az idén a francia fővárosban önvédelminek nevezett csoportok romákat támadtak meg, miután olyan álhírek terjedtek el, hogy a romák gyerekeket rabolnak.
Itáliában Matteo Salvini szélsőjobboldali belügyminiszternek hivatalba lépése után az egyik első dolga volt, hogy elrendelje a romák nyilvántartásba vételét. Magyarországon egy újonnan létrehozott szélsőjobboldali párt – fogalmaz a The Guardian – arra szólította fel híveit, hogy küzdjenek a „cigánybűnözés” ellen.
Az írásban megszólaltatják az Európai Roma Jogi Központ egyik képviselőjét, aki szerint nehéz dolguk van azoknak a politikusoknak, akik hosszasan próbálják fenntartani az iszlámellenes hisztériát. A migránsok miatti pánik kissé elült, így a romák ismét bűnbakká válnak – mondja Bernard Rorke.
Szlovákiában, Magyarországon és Romániában sok roma él a pata-rátihoz hasonló körülmények között, gyakran kirekesztve az oktatásból és a munkapiacról.
Az egyik riportalany a roma származású Soraya Post, a svéd Feminista Kezdeményezés európai parlamenti képviselője, aki Brüsszelben az évente megrendezett romahét egyik szervezője. Ő újra indul a választáson mandátumának megtartásáért, de mint mondja, elég kevés a roma EP-képviselő. Van egy német zöldpárti, valamint egy fideszes, akivel Soraya Post szerint nem lehet együtt dolgozni. A magyar kormány – írja a The Guardian – úgy hirdeti magát, hogy példát mutat abban, miként lehet elősegíteni a romák felemelkedését, de a bírálók azt hangsúlyozzák, hogy a kormány rosszul fizetett közmunkába terelt sok embert, és beleásta magát a szegregáció álláspontjába. Az Európai Roma Jogi Központ képviselője a következőképpen jellemezte a brit lapnak a roma közösséghez való magyar kormányzati hozzáállást: tartsd őket szegénységben, tartsd őket közmunkaprogramban, gondoskodj arról, hogy ne drogozzanak, és ne essenek teherbe”.