Orbán Viktor jelenlegi magyar kormányfő a Donald Trump amerikai elnök politikája által nyújtott lehetőséget arra használja, hogy fellépjen a média ellen – írja a Der Standard.

A nemzetközi sajtó szoros figyelemmel követi Orbánnak a hétfői parlamenti ülésen is megerősített azt a tervét, hogy törvényeket hozzon – úgymond – a nemzeti szuverenitás védelmében. A miniszterelnök harcot hirdetett a nem kormányzati szervezetek és a média külföldi finanszírozása ellen – hangsúlyozza a liberális szemléletű bécsi lap, az APA osztrák, valamint a Reuters világhírügynökség tudósításaiból is merítő beszámolójában.

A Der Standard szerint Orbán úgy érzi: azzal fedezheti magát, hogy Trump 90 napra befagyasztotta a nemzetközi fejlesztési támogatással foglalkozó amerikai hatóság, a U.S.A.I.D. költségvetését, és elbocsátotta annak legtöbb alkalmazottját.

Visszatekintésében az osztrák lap emlékeztet arra, hogy Orbán teljesen átalakította az elmúlt 14 évben a médiakörnyezetet, a kormány közvetlen ellenőrzése alá helyezett az állami média mellett számos magántulajdonú médiaintézményt. Megfigyelők szerint – írja a Der Standard – a kormánybarát hírszolgáltatás látványos mértékben járult hozzá Orbán választási győzelmeihez.

Lényegében ugyanez a téma, más szemszögből. Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai és szociológiai intézeti adjunktusa a Visegrad Insight című, angol nyelvű varsói portálon megjelent írásában úgy vélekedik, hogy csökken ugyan a Fidesz népszerűsége, de az oroszokra támaszkodó dezinformációs kampány újra felélesztheti azt a jövő évi választások közeledtével.

Az elemző felidézi, hogy január 23-án állítólagos muszlim terrorista kötődésű email nyomán háromszáz iskolát ürítettek ki az országban. A fenyegetés Európa-szerte összehangolt művelet volt, hiszen hasonló eseteket jelentettek más uniós országokból is. Orbánnak hasznára volt ez az álhír, mert a kormány elterelhette a figyelmet a gazdasági bajokról, a kudarcos közszolgáltatásokról és a korrupciós botrányokról, és a fókuszt a szokásos külső ellenségekre, az EU-ra, a migránsokra és a külföldi összeesküvőkre irányíthatta. A kormánypropaganda gépezete a belföldi ellenzékkel szemben is beindult, és az egyik fő célpont a Magyar Péter vezette Tisza Párt lett. Zgut-Przybylska Edit felhívja a figyelmet arra, hogy a Tisza, azután, hogy a júniusi európai parlamenti választáson a szavazatok 30 százalékát nyerte el, az elmúlt hónapokban már a második helyre szorította vissza a Fideszt a közvélemény-kutatások tanúsága szerint. A magyar állami média hatalmas forrásokat mozgósít avégett, hogy mentálisan labilis és veszélyes embernek állítsa be Magyar Pétert.

A Fidesz immár egy évtizede állítja, hogy Soros György és az EU összeesküdött az európai lakosság muszlim migránsokra való lecserélésére, és a kormány ezt az állítást arra használja fel, hogy a szuverenitás védelmének a látszatát keltve lecsapjon a civil szervezetekre és a független médiára – folytatódik a cikk. Zgut-Przybylska szerint súlyos kérdéseket vet fel Oroszország szerepe a dezinformációs kampányokban, és az elemző a Kreml magyarországi támogatói hálózatának részeként konkrétan említi a Mi Hazánk pártot.

A Visegrad Insight szerzője úgy látja: bár az EU már felmutatott némi határozottságot az elmúlt években Orbán magatartását illetően, így például a pénzügyi támogatások visszatartásával, de szerinte most ennél erőteljesebb fellépésre van szükség. Felveti, hogy az Európai Uniónak most azért is kellene támogatnia a független és civil szervezeteket, mert Trump jelentős mértékben megnyirbálta a kelet- és közép-európai demokrácia fenntartását célzó forrásokat. Emellett – teszi hozzá – az Európai Bizottságnak fontolóra kellene vennie, hogy szankciókat vagy más büntető intézkedéseket alkalmazzon az olyan tagállamokkal szemben, amelyek finanszírozzák a dezinformációt. 

A Politico egyik cikke szerint az Európai Uniónak van egy legalább 200 000 millió eurót érő titkos fegyvere, amivel befolyásolhatná az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat, csak éppen még nem döntötte el, hogy alkalmazza-e ezt a fegyvert.

Azokról az orosz állami javakról van szó, amelyek elérhetők és így zárolhatók voltak Európában az Ukrajna ellen indított orosz invázió kezdetén. Ezek összeértéke – írja a brüsszeli portál – mintegy 2-300 milliárd euróra tehető, azzal, hogy a realitás közelebb lehet a 200 000 millióhoz. Mindenesetre nagyságrendekkel nagyobb értéket testesít meg ez a vagyon, mint amit Amerikában le lehetett foglalni, az ugyanis nem több mint 5000 millió.

Ma és holnap Dél-Afrikában tanácskozik a G20, vagyis a világ 19 vezető nemzetgazdaságának a kormányzata, valamint az EU vezetése pénzügyminiszteri és jegybankirányítói szinten. Az uniós kormányok közt nincs egyetértés abban, hogy ezt a hatalmas értéket igénybe vegyék és felhasználják-e Ukrajna megtámogatására. Az ötlet támogatói – a baltiak, az északiak, a lengyelek, a csehek, valamint Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselő – szerint ezzel Ukrajnát fölénybe lehetne juttatni a harcmezőn, és az EU úgymond nagyobb széket kaphatna a tárgyalásokon.

Az ellenzők viszont – és ide tartozik a nagyobb tagországok többsége – attól tart, hogy az elkobzás visszaütne, elrettentené az EU-tól a befektetőket. „Ha az elkobzott javakat odaadod az ukránoknak, akkor az már nem lesz bevethető alkutételként a tárgyalásokon” – idéz a Politico egy uniós diplomatát.

Emmanuel Macron francia elnök, amikor hétfőn a fehér házi Ovális Irodában tárgyalt Donald Trumppal, úgy foglalt állást, hogy a Nyugat jogszerűen felhasználhatja Ukrajna megsegítésére a lefoglalt javakból származó nyereséget – így például az értékpapírok kamatait –, de magukat a lefoglalt javakat jogszerűen már nem veheti igénybe.