Jó pár kérdést felvet az új helyzet, amely szerint az elnök covid-19 tesztje pozitív lett – mondja John C. Fortier, a Bipartisan Policy Center kormányzati tanulmányok igazgatója, aki ezt megelőzően konzervatív agytrösztöknél dolgozott elemzőként. (A nyitó kép forrása: Frankfurter Allgemeine Zeitung.)

– Először is elképzelhető, hogy át kell adnia a kormányzást alelnökének, amennyiben állapota válságosra fordul. Ennek persze következménye lehet az is, hogy le kell venni a nevét az elnökjelölti listáról is. Azt gondolom, utóbbi nem fog bekövetkezni, addig, ameddig az elnök erről rendelkezni tud. Ha ennek a politikai vetületét nézzük, akkor is rengeteg a kérdőjel. Ami szintén az elnök állapotától függ. Vagy mobilizálja a szavazókat, amennyiben nem lesz súlyosabb Trump állapota, de az ellenkezője is elképzelhető, mert a kampány egyik központi témája eddig is a koronavírus-járvány és terjedése volt. Az elnök nem vette igazán komolyan a fertőzésveszélyt, aminek meg is lett a következménye. Amennyiben viszont állapota nem romlik a mostanihoz képest, megint más megítélés alá esik az, ahogy eddig kezelte a pandémiát. Az viszont elég világos, hogy az elnökválasztásig hátralévő időben a kampánya ugyancsak átalakul, még az sem kizárt, nem lesznek rendezvényei. Nem tudjuk ebben a pillanatban, hogyan csinálja végig a kampányt.

– Akkor szinte kizárt az is, hogy október 16-án megtartsák a 2. elnökjelölti vitát Miamiban, noha addig pont két hét van.

– Egyelőre mindenki csak spekulál, de valószínűleg igaza van, ebbe a szűk időkeretbe nem fog beleférni a második elnökjelölti vita. Hisz’ folyamatosan tesztelni kell az elnököt és az első negatív teszt után lehet számolni újra a fertőzésmentes időkeretet. Azt el tudom képzelni, hogy esetleg későbbi időpontra teszik át a vitát.

– Az is elképzelhető esetleg, hogy miatta a választást is elodázzák?

– Nem hiszem, hogy ez megtörténhet. A törvények ilyen eshetőséget nem tartanak nyilván, ugyanakkor nagyon rendkívüli helyzettel szembesültünk, semminek nem tudjuk kizárni a lehetőségét. Volt már példa az elnökválasztások történetében extremitásokra, de még egyszer sem kellett emiatt megváltoztatni a november 3-i választás időpontját.  Ráadásul az alkotmány betűje szerint január 20-án éjféltől az új elnöknek el kell elfoglalnia a helyét a Fehér Házban. Ami egyben azt is jelenti, hogy az elnök mandátuma hajszálpontosan ebben az időpontban végetér. A választás időpontjától függetlenül a január 20-i időpont tehát kőbevésett. Ha az elnök viszont visszalép a jelöléstől, akkor megint új helyzet áll elő.

– Mi a helyzet akkor, ha mégsem tud indulni Donald Trump?

– Akkor felvetődik, hogy ő megnevezheti azt, aki a helyére lép. Ez minden bizonnyal Mike Pence alelnök lesz. Viszont a levélben történő és előrehozott választások már javában zajlanak. Nem tudják már a szavazólapokat sem újranyomtatni. Az elektorokra hárul akkor a felelősség, kit és hogyan választanak meg. Ők ugyebár, úgy kell szavazzanak, ahogy az államuk, amit a törvény szerint hivatalosan képviselnek. Viszont előállhat az a helyzet, hogy ugyan az elnök neve lesz a szavazócédulán, de a párt döntése alapján ők mégiscsak az őt helyettesítő jelöltre fognak szavazni. Rajtuk tehát mindenképpen sok fog múlni.

Másik interjúalanyom a Massachusesti Egyetem professzora, a Tudományos Akadémia rendes tagja, Charles E. Stewart szerint alapvetően megváltoztatja a kampány és akár a választás dinamikáját az elnök és a first lady, de akár Westwinget érintő incidens is. A legdrámaibb ebben az, hogy nagyon erősen cáfolja az elnök azon állítását, hogy a fertőzést már magunk mögött hagytuk, és minden hamarosan helyrejön. El tudom képzelni, hogy már ezerrel dolgozik Trump kampánystábja azon, hogyan tudják életben tartani az izzó kampányhangulatot. Nem lesz könnyű dolguk.

– Nem feltételezve a legrosszabb forgatókönyvet – a manapság Amerikában mindenkit aggodalommal eltöltő elnöki kijelentésekről is kérdeztem a szakértőket, igaz-e szerintük az az állítás, miszerint nagyszabású választási csalásnak nézünk elébe – alapvetően a levélben történő szavazások miatt.

– Nem hiszem, hogy kiterjedt lesz – véli John Fortier. – Kisebb-nagyobb problémák, vitás kérdések eddig felvetődtek, s most a Covid-19 miatt valóban sokkal kiterjedtebb lesz a levélszavazás, de az akkor is csak egy-egy hibából, tévedésből, félreértésből fakad, ha netán a csalás esete áll fenn.

– Az elnök nem átallotta azt mondani, hogy a levélben történő szavazás alkotmányellenes, veszélyes és maga a csalás – tegyük hozzá – miközben ő maga nemegyszer levélben szavazott, vagy kérte a nem lakhelyén történő szavazást.

– A lakosság negyede már eddig is levélben szavazott, és apróbb hibákon kívül nagy csalást sosem sikerült bebizonyítani, pedig hát az 1980-as évektől létezik a gyakorlatban. Én inkább azt tudom elképzelni, hogy azokban az államokban, ahol eddig nem volt gyakorlat, ott az adminisztrációban léphet fel hiba, esetleg lassú lesz a feldolgozás.

– Mikorra számolhatják össze legrosszabb esetben a szavazatokat? Mert most elég biztosnak látszik, hogy november 3-án aligha lesz végeredmény.

– Ha nem lesz szoros az eredmény, akkor szerintem már november 3-án tudható, ki lesz a következő elnök. Ha szoros lesz, akkor megismétlődhet az, ami 2000-ben Floridában történt Al Gore demokrata elnökjelölttel.

– Az elnök az első vitában nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy belenyugszik-e az eredménybe, vagy vitatni fogja…

– Nem hiszem, hogy vitatná, még ha szoros lenne is az eredmény. Szerintem mindketten tisztességesen fognak eljárni.

– A republikánus pártot bedarálta az elnök. Ki fognak tartani mellette akkor is, ha nem ismeri be esetleg a verségét Trump?

– Ebben igaza van, hogy a republikánusok felsorakoztak az elnök mögött. De ha ez következnék be és elhúzódnék az eredmény kihirdetése, szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy rá fogják beszélni az elnököt: ismerje el a végeredményt.

– Van az ön fejében egyáltalán rossz forgatókönyv? Mi lehet a legrosszabb?

– Ha egyik jelölt sem ismeri be, és a kongresszusnak kell eldöntenie a választás végeredményét. Persze Trump elnöknek az is rossz lenne, ami a jelen pillanatban elég valószínű, hogy a szenátusban a demokraták átveszik a vezetést.

– Az elnök az első elnökjelölti vita pódiumáról szólította fel szavazóit, hogy legyenek éberek és akadályozzák meg a választási csalást. Mit szól ön ehhez? – kérdezem a Massachusesti Egyetem politikatudományi professzorát is, Charles E. Stewartot.

– Nem tudom, az elnök miért mondja ezt, de attól tartok, készül a vereségre. Ezzel a szöveggel akarja már előre megmagyarázni, miért nem ő nyert. A baljósabb spekulációm ennek kapcsán, ami részéről bujtogatással ér fel, azt üzeni szavazóinak, hogy akár az erőszakos tiltakozástól sem kell visszariadni. Sajnos, ez is benne van a pakliban.

– Az elnöknek ezek szerint van már forgatókönyve a csalás esetére?

– A választási csalást gyakorlatilag ő már kész tényként kezeli. Erre a közvélemény-kutatások adnak magyarázatot, Trump már a vesztét érzi.

– És elismeri majd, ha tényleg bekövetkezik?

– Attól tartok, hogy nem. Még ha átadná is a helyét január 20-án Joe Bidennek, akkor is fenn fogja tartani azt a tévhitet – legalábbis a szavazóiban –, hogy elcsalták a választást, csakhogy ne ő lehessen 2021-ben a Fehér Ház lakója, hogy összeesküdtek ellene.

– Ráadásul Trump nem mondott határozott igent eddig még arra a kérdésre sem, hogy biztosítja a január 20-ig tartó időszakig a békés átmenetet.

– Szerintem ennek a kérdésnek a tartalmát, tekintve az amerikai demokrácia lényegét – fel sem fogja. Tudjuk, hogy kiszámíthatatlan, és az erőszaktól sem riad vissza. Sajnos, minden elképzelhető. Ahogy berobbant a Fehér Házba, úgy lesz kiszámíthatatlan a kampány hátralévő része is.

– Stewart soha nem látott magas részvételi arányra számít, nagyon sok új regisztrált szavazót jelentettek be. A fiatalok eddig kis számban szavaztak, most az ő részükről is nagy az érdeklődés, és ez alkalommal olyanok is elmennek, akik még életükben nem szavaztak. Az első vitát elvesztette az elnök, visszájára sült el a stratégia, túl erőszakos volt. A mostani szavazás referendum lesz Trumpról, s ki fog derülni, hogy az amerikaiak többsége az elmúlt négy évet teljes kudarcként élte meg.

– Az elnöki viták nem alkalmasak kutatásaim szerint az elnöki ambíciók felmérésre. Szórakoztatóak és nem informatívak. Ezért is tudott nyerni Trump 2016-ban – mondja Lauren A. Wright, a Princeton Egyetem politikatudományi tanszékének előadója, a FOX News egyik favorit kommentátora. Ami pedig az elnök által realitásként kezelt választási csalást illeti:

– Nagyon megbízható kutatásaink cáfolják a választási csalás lehetőségét. Sokféle apró-cseprő csalás persze a múlt évtizedek során is volt bőven, de olyan egy sem, amelyik az elnöki széket megingathatta volna.

– Ön úgy nyilatkozott, hogy Trump győzelme sem kizárt! Ezt mire alapozza?

– Arra, hogy igazán csak közvetlenül a választás előtti egy-két napon tudják pontosan megmondani a közvélemény-kutatások, ki lesz a nyerő. Márpedig nem teljesen legyőzhetetlen Trump előnye, amikor 4-5 százalékos lemaradásról beszélünk egy-egy államban. Ráadásul a felméréseink szerint sokan nem mondanak igazat a közvélemény-kutatóknak – általában adott közhangulatot követnek. Ugyanakkor az elnök retorikája a választási csalásról nekem azt jelzi, retteg a vereségtől. A levélben történő szavazás egy hetet fog igénybe venni, az alatt persze bármi történhet.

– Meghatározó lesz-e a szavazók döntésekor a The New York Times által indított sorozat Trump elnök adótrükkjeiről és üzleti kudarcainak sorozatáról?

– A független és bizonytalan szavazóknál nem tartom kizártnak, ezt mutatják a felméréseink is. Szerintem azonban a szavazók az alapján fogják megítélni az elnököt, hogy sikeres volt-e a gazdaság, javult-e a polgárok életszínvonala, hogyan kezelte a Covid-19 járványt. Nos, éppen erre nem tudunk most pozitív választ adni.