Világszerte 210 millió beteget érint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD); az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO becslése alapján 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Hazánkban a COPD-betegek száma feltételezhetően meghaladja a félmilliót[1], viszont diagnózis hiányában csak harmada jut be az ellátó szervezetbe. (Kép: REALfarmacy.com)
A COPD egy hosszan tartó, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Oka elsősorban a dohányfüst; a tartós légszennyezettség, a vegyi anyagok, az allergia, a légúti fertőzések is hozzájárulnak a kialakulásához.
A COPD-betegség közben a tüdő gyorsan öregszik. A légzésfunkció-méréskor a betegek sokszor megdöbbennek, hogy a tényleges életkorukhoz képest a tüdejük sokkal öregebb.
A COPD-s beteg fő panasza a krónikus köhögés és a nehézlégzés; a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel. Mivel a körzeti orvos általában nem végez légzésfunkciós vizsgálatot (ami a COPD-t bizonyíthatná), ezért gyakran rejtve marad, hogy a tünetek mögött COPD-megbetegedés áll.
A COPD-betegséget nagyon komolyan kell venni, mert ha nem kezelik, akkor látványosan megrövidítheti a beteg életét. Ha viszont az idejében diagnosztizált COPD-s beteg rendszeresen jár tüdőgyógyászati kontroll vizsgálatokra, szedi a gyógyszerét, akkor a szövődmények jó része megelőzhető. Az esetleges daganatos szövődmények kiszűrésére a rendszeres szűrővizsgálatok (tüdőszűrés, laborvizsgálat, urológiai vizsgálat, mammográfia) szolgálnak.
Senki se felejtse: az összes kezelés hatékonysága sem éri el azt a hatást, mint ha az addig dohányzó beteg leteszi a cigarettát.
[1] Magyar Tüdőgyógyász Társaság
