Az Európa jövőjéről folytatott vitában az Európai Bizottság ma felvázolta elképzelését arról, hogyan lehet 2025-re létrehozni az európai oktatási térséget. A Bizottság szándéka szerint a most megfogalmazott javaslatokat az uniós vezetők át fogják tekinteni a november 17-én, Göteborgban tartandó csúcstalálkozójukon, ahol Európa szociális dimenziója mellett az oktatás és a kultúra jövőjét is megvitatják majd.
 
Az oktatás és a kultúra a munkahely-teremtés és a gazdasági növekedés mozgatórugói, előmozdítják a társadalmi igazságosság térnyerését, és módot adnak arra, hogy teljes sokszínűségében éljük meg európai identitásunkat. Ezenfelül az oktatás és a kultúra fontos szerepet játszhatnak a munkavállalók elöregedésével, a digitalizációval és a jövőbeli készségszükségletekkel kapcsolatos kihívások kezelésében, valamint megoldást kínálhatnak azzal kapcsolatban is, hogy korunkban – az „alternatív tények” és a félretájékoztatás terjedésével – népszerűsíteni kell a kritikus gondolkodást és a médiaműveltséget, és erősíteni kell az összetartozás érzését a populizmussal és az idegengyűlölettel szemben.

Az oktatás- és kultúrapolitikáért elsődlegesen a tagállamok felelősek nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. Az EU azonban hosszú évek óta fontos szerepet játszik ezen a területen. Az európai oktatási térségnek a Bizottság elképzelése szerint a többi között a következő elemeket kell magában foglalnia:

  • a mobilitás megvalósítása mindenki számára;
  • az oklevelek kölcsönös elismerése;
  • az együttműködés elmélyítése a tantervek kidolgozása terén;
  • a nyelvtanulás előmozdítása;
  • az egész életen át tartó tanulás népszerűsítése;
  • az innováció és a digitális készségek általános érvényesítése az oktatásban;
  • a tanárok támogatása;
  • az európai egyetemek hálózatának létrehozása;
  • befektetés az oktatásba;
  • a kulturális örökség megőrzése.

(A teljes közlemény itt olvasható.)

 

Juncker elnök létrehozza a „kevesebbet hatékonyabban” módszerrel foglalkozó munkacsoportot

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker ma hivatalosan létrehozta a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” módszerrel foglalkozó munkacsoportot. A munkacsoport 2018. január 1-jén kezdi meg munkáját Frans Timmermans, a Bizottság első alelnökének irányítása alatt. A munkacsoportnak 9 további tagja lesz: közülük három a tagállami parlamentekből, három az Európai Parlamentből, három pedig a Régiók Európai Bizottságából kerül majd ki.

A munkacsoport 2018. július 15-ig ajánlásokat fog megfogalmazni Juncker elnöknek arról, hogyan lehet jobban alkalmazni a szubszidiaritás és az arányosság elvét, mely szakpolitikai területek esetében lehet a munkát átruházni vagy végérvényesen visszaadni a tagállamok hatáskörébe, illetve miként lehetne eredményesebben bevonni a regionális és helyi hatóságokat az uniós szakpolitikai döntéshozatalba és a célok megvalósításába.

Juncker elnök 2017. szeptember 13-án az Unió helyzetéről szóló értékelő beszédében bemutatta Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit. A bemutatott forgatókönyvek egyike a „Kevesebbet hatékonyabban” elnevezésű, amely szerint az EU-nak egyes területeken fokoznia kell a tevékenységét, azokon a területeken viszont be kell szüntetnie, vagy korlátoznia kell az uniós fellépést, amelyeken a közvélekedés szerint kevesebb hozzáadott értéket hoz létre, vagy nem képes teljesíteni az ígéreteit. A szubszidiaritás elve azt kívánja biztosítani, hogy a döntéseket az állampolgárokhoz lehető legközelebb eső szinten hozzák meg, és hogy az Unió egy adott kérdésben csak akkor cselekedjen, ha az uniós intézkedés hatékonyabb, mint a nemzeti, regionális vagy helyi szintű fellépés. Az arányosság elve azt mondja ki, hogy az uniós intézkedések nem léphetik túl a Szerződések célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges mértéket. (A teljes közlemény itt olvasható.)