Hogyan bánnak a felnőttek Putyinnal? Erre a kérdésre próbál választ adni a The New York Times, amely Andrew Rosenthal kommentárjában a szokásosnál is élesebb hangnemben marasztalja el ezzel kapcsolatban Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit, és azokkal Theresa May brit kormányfő kemény szavait állítja szembe.
Rosenthal szerint bőven van miért bírálni Theresa Mayt, elég csak a szörnyűséges brexitre gondolni. De ő legalább tudja, hogy egy demokratikus ország vezetőjeként milyen választ kell adni annak az önkényúrnak, aki nem mutat tiszteletet a nemzetközi jog, az emberi és polgári szabadságjogok iránt.
A londoni polgármester által adott banketten a miniszterelnök figyelmeztette a Kreml urát: nem fog sikerrel járni a demokratikus világ rendjének a felforgatásában, mert alábecsüli a szabad és nyitott társadalmak ellenállóképességét és vonzerejét, a nyugati országokat összekötő szövetség képességeit. Theresa May úgy beszélt, ahogy az amerikai elnöknek is kellene – állapítja meg a The New York Times kommentátora.
Donald Trump ugyanakkor – folytatódik a cikk – lényegében azt mondja Putyinnak, csinálj, amit akarsz. Arról beszél, hogy bízik Putyin őszinteségében, amely szerint az oroszok nem avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba.
Október elsején a Trump-kormányzat figyelmen kívül hagyta azt a határidőt, amit a kongresszus szabott neki, hogy előterjessze, miként kívánja megtenni az Amerika elleni orosz kibernetikai támadásokkal szembeni szankciós lépéseket. Az orosz kapcsolatokra vonatkozó vizsgálatot boszorkányüldözésnek nevezi, miközben egyre nő az a lista, amely munkatársainak az oroszokkal való érintkezéseit dokumentálja.
Trump kész együttműködni Oroszországgal Szíriában egy vérszomjas diktátor oldalán. Az oroszok által Ukrajnától elvett és megszállt Krímmel kapcsolatban azt mondta, úgy hallja, hogy a félsziget lakosai szívesebben élnek Oroszország keretein belül – ami arra emlékezteti a New York Times kommentátorát, hogy az oroszok szerint annak idején Magyarország, Csehszlovákia és Afganisztán lakosai is behívták őket.
A szerző azt is szemére hányja Trumpnak, hogy az ENSZ-ben elmondott beszédével bátorította a világ önkényurait, tegyék saját hazájukat az első helyre. „A nemzetállam marad az emberi viszonyok felemelésének legjobb eszköze” – jelentette ki a világszervezet pódiumán az amerikai elnök, és – írja a The New York Times – pontosan ez az, amit a Putyinhoz hasonló diktátorok hallani akarnak az Egyesült Államoktól.
Ma döntenek az Európai Parlamentben arról a határozattervezetről, amely felszólítja a testület szabadságjogi ügyekben illetékes szakbizottságát, a LIBÉ-t, hogy készítsen jelentést Lengyelországról, Ebben azt vizsgálnák meg, indokolt-e az uniós alapszerződés hetedik cikke értelmében eljárást indítani a varsói kormány ellen. Mint az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál írja, az EU kifogásai főként a lengyel alkotmánybíróság újraszabályozásával kapcsolatosak. Az uniós intézmények egyelőre nem tudták eldönteni, hogy a hetedik cikk szerinti eljárást a parlament vagy előbb a központi javaslattevő-végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság kezdeményezze-e.
Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a maguk részéről még mindig készek a párbeszédre Varsóval. Az európai alapértékekhez kapcsolódó eljárás elvben elvezethet az érintett tagország szavazati jogának a felfüggesztéséhez is. A gyakorlatban azonban ez felettébb valószínűtlen, hiszen Magyarország, amelyről egyébként már szintén készül egy LIBE-jelentés, előre jelezte, hogy meg fogja akadályozni a lengyelek megbüntetését.
Az Európai Parlament tegnapi plenáris tanácskozásáról a moszkvai Russia Today hírportál azt emeli ki, hogy Nigel Farage, aki élesen unióellenes brit nacionalista politikus, a brexit egyik fő előmozdítója, az ülésen elmondott beszédében a Soros György által létrehozott alapítványok tevékenységének az átvizsgálását követelte. Farage egyebek közt azzal vádolja Sorost, hogy olyan szupranacionális struktúrákat támogat, mint az Európai Unió, valamint a szabad mozgás jogáért kampányol.
A pozsonyi Pravda a Fidesz hétvégi tisztújító kongresszusáról szóló beszámolójában azt emeli ki, hogy Orbán Viktor a Nyugatra és Soros Györgyre kíván csapást mérni a jövő tavaszi választásokon. A cikk kitér arra, hogy Orbán a Fidesz-kormányzás alatti változtatások visszafordíthatatlanná tétele érdekében még legalább további négy évet kért. Felhívja azonban a figyelmet arra is, hogy Schmitt Pál vélekedése szerint a jelenlegi kormányfő még 2032-ben is döntéshozói helyzetben lesz, amikor akár olimpiát is rendezhet Magyarország.