Bár az Európai Unióban Csehország után nálunk a legmagasabb a koronavírus miatti halálozási mutató, és ami a legutóbb ismét napi rekordot döntött a 63 tragikus esettel, és ami az előző időszak legrosszabb adatának a háromszorosa, a külföldi nyomás ellenére sem hajlandó Orbán Viktor szigorúbb intézkedéseket bevezetni a járvány megfékezésére – írja a Bloomberg hírügynökség.
A magyar kormány nem akarja bevezetni a kijárási tilalmat vagy éppen az iskolákban sem előírni a kötelező távolságtartást. Orbán ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is ugyanúgy működjék a gazdaság, amely a kelet-európai uniós országok közül a második legrosszabb állapotba süllyedt a pandémia kitörése óta.
A The Washington Post és a KIRO7 tv hírportálja is beszámolt arról, hogy Budapesten, Londonban és Párizsban járván, megfertőződött Peter Berkowitz külügyi csoportvezető. Visszatérve Washingtonba, Covid-tesztje pozitív lett. Egyelőre nem tudható, hol szedte össze a vírust, mindenesetre a CNN tudósítása szerint Berkowitz nem vette komolyan az előírásokat, nem viselt maszkot és nem tartotta meg az egészségügyi előírásokat. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője tagadta ezeket az állításokat. Vele utazó kollégája sem mutatkozik azóta a külügyminisztériumban, amióta visszatért Európából. Kedden népes amerikai delegáció járt Budapesten, felavatandó Bush egykori amerikai elnök szobrát.
Interjút adott Varga Judit igazságügyi miniszter a brit The Guardiannek, amelyben kifejtette: a jogállamiság alternatív értelmezésére intézményt létesítenek Lengyelországgal, amit az egyre mélyülő uniós vitával indokolt. Szijjártó Péter pedig lengyel kollégájával az oldalán beszélt ugyanerről, hozzátéve, hogy az intézmény céljait nem lehet őrültségnek tekinteni. Mert az a cél, hogy ne lehessen ezentúl kettős mércét alkalmazni hazánkkal és Lengyelországgal szemben. Varga szerint Európa jövőjét csak úgy lehet alakítani, ha mások és egyre többen megértik és elfogadják a magyar kormány álláspontját. A cikk azonban mindezzel szembeállította azokat a tényeket, amelyek csalásokról és korrupciós ügyekről szólnak, s amelyekben intézkedett egyebek között az Európai Unió Csalás elleni Hivatala is. Varga szerint a magyar lakosság többségének támogatását élvezik, s ezért joguk van például a konzervatív családmodellt hirdetni. A jogállamiság alternatív értelmezésére hivatott intézmény a jövő év első felében állhat fel szakértői csoport létrehozásával.
Kompromisszumban bíznak az európai parlamenti képviselők a jogállamisági feltételek kialakításában – írja a Der Tagesspiegel. Ezt kérdi: tényleg megvonják a források egy részét Magyar- és Lengyelországtól? Albrecht Meier emlékeztet arra, hogy a júliusi uniós csúcsról – ahol ez volt a legnagyobb vitát keltő ügy – Orbán Viktor úgy ment haza Brüsszelből, legalábbis azt hangoztatta, hogy az ő érvei győztek. A következő napokban ki fog derülni, igazat mondott-e.
A CSU parlamenti képviselője, Monika Hohlmeier szerint haladás történt az ügyben, de áttörés egyelőre nem. A szankciók körét viszont minden bizonnyal ki fogják bővíteni. A német elnökség még szeptemberben előállt egy olyan kompromisszumos javaslattal, hogy csak akkor fogják csökkenteni a támogatások összegét, ha az unió pénzügyi érdekeit sérti a jogállamisági szabályok megsértése. Ide sorolják, ha nem garantálják a bírók függetlenségét és a kormány pártatlanságát az uniós pénzek elosztásakor. A vita ma folytatódik, de továbbra sem körvonalazódik, hogy pontosan milyen kritériumok nem teljesítése esetén vonják meg teljesen vagy részlegesen a forrásokat az adott, törvénysértő országtól. Az Európai Parlament pedig ragaszkodik ahhoz is, hogy a szankciókról való bizottsági döntés minősített többséghez legyen kötve, nem az eddig előírt egyhangú szavazáshoz. A jelek szerint a bizottság is hajlik erre.
Orbán sürgősségi mechanizmus alkalmazását szorgalmazza, de sokan kétlik, hogy meg meri vétózni a jogállamisági kritériumokat, miközben persze a tagállamokon is egyre nagyobb a nyomás. Ha nem tudnak megegyezni, akkor a bizottság kénytelen megvonni a forrásokat. A vita kimenetelét látva, aligha lesz elérhető a 1800 milliárd eurós uniós forrás a következő év elején, ahogy azt eredetileg tervezték.
Az orosz nyelvű Politnavigator megírta, hogyválaszul az ukrán helyhatósági választás miatti ukrán külügyminiszteri kifogásokra és sérelmekre, Magyarország ismét blokkolni fogja Ukrajna NATO-partnerségi kapcsolatait hivatalos szinten. Az ügy előzménye, hogy a választásokba való közvetlen beavatkozással vádolta meg Kijev a magyar külügyminisztert, és behívatta az ottani magyar nagykövetet. Az ukrán külügyminisztérium úgy döntött, kiutasít két magyar kormányzati tisztségviselőt az országból, s erre reagált fenyegetően Magyarország, amit a kijevi tárca csak sajnálatosnak és érthetetlennek nevezett.
Kilenc uniós közlekedési miniszternek az Európai Bírósághoz intézett panaszlevelét szerezte meg az Euractiv – pontosabban csak nyolcét, mert egyedül a magyar nem miniszter a nálunk az ezzel a területtel foglalkozó illetékes: Mosóczi László csak államtitkár. A kilenc aláíró – Bulgaria, Cyprus, Málta, Litvánia, Észt-, Lett-, Lengyelország, Románia és persze Magyarország külön-külön tiltakozik az első úgynevezett „mobilitási csomag” ellen, amely szerintük protekcionista szemléletet tükröz és korlátozza a szabad szolgáltatások biztosítását. Főképp a kis- és közepes fuvarozókat érinti hátrányosan, amit alapvetően a Covid-19 járvánnyal előállt helyzet okoz azzal, hogy például orvosi műszerek vagy gyógyszerek szállítása akadályokba ütközik. Például ne tiltsák meg, hogy aludni lehessen a kamionban. Javaslatot tesznek külső határok szabad átlépésére is, de pontosan nem derül ki, mit értenek ezen.
Azt viszont megállapítják, ha ezek nem teljesülnek, akkor többe kerül a szállítmányok fuvarozása és ezzel a termékek ára is emelkedni fog.