A létező legmagasabb, 25 millió forintos eljárási díjat kellene befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemben foglalkozhasson a fertői közbeszerzésről szóló beadványával. A döntően kis összegű magánadományokból élő civil szervezet természetesen nem tudja kifizetni ezt a hajmeresztő összeget. Az ilyen elrettentő mértékű eljárási díjaknak jól láthatóan az a célja, hogy senkinek eszébe se jusson megkérdőjelezni a közbeszerzési folyamatokat. A fertői beruházás költségvetése eközben 45 000 millió forint felett jár.
A múlt héten támadta meg az újra kiírt közbeszerzési pályázatot a Greenpeace Magyarország a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, és hamar meg is jött a testület válasza: a vonatkozó szabályozás alapján 25 millió forintot kellene befizetnie a civil szervezetnek, hogy foglalkozzanak az ügyével, mindezt öt naptári (!) napon belül.
Aki ugyanis ma Magyarországon meg akar támadni egy közbeszerzést, annak „igazgatási szolgáltatási díjat” kell fizetnie, melynek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg. E rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb 25 000 000 forint lehet. Ezt az összeget kellene most befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a döntőbizottság foglalkozzék a panaszával.
A 45/2015. (XI.2.) számú MvM rendeletet 2015-ben éppen azért módosították és emelték fel irreálisan magasra az eljárási díjakat, hogy ezzel visszatartsák a jogorvoslati panaszoktól az érintetteket.
A döntőbizottság végzéséből az is kiderül, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke 35 781 669 000, tehát majdnem 35 800 millió forint. Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9380 millió forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 000 millió forintot. Összehasonlításképp, ez az összes magyar nemzeti parkunk több mint 7 évi összköltségvetése.1
A Greenpeace Magyarország azért kérte a közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását, mert az még – a kiemelt beruházásokra vonatkozó rövid határidők miatt megkérdőjelezhető módon kiadott – környezet- és természetvédelmi engedélyekben leírtaknak sem felel meg. A közbeszerzési kiírásban megadott adatok ugyanis jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel, a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye a 100%-os állami tulajdonban lévő Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek.
„Negyvenötezer-millió forintnál jár a fertői beruházás számlálója, és ez csak a hivatalosan kommunikált összeg. 45 ezer millió adófizetői forintot akar elkölteni a magyar állam arra, hogy tönkre tegye a gondjára bízott nemzeti parkunkat. Minden valódi hazai és nemzetközi természetvédelmi testület egyetért velünk abban, hogy ez a beruházás alapjaiban veszélyezteti a Fertő–Hanság Nemzeti Park értékeit. Az állam pedig nemhogy megvédené a rá bízott közös kincsünket, de ő maga a beruházó. Nem csoda, ha Orbán Viktor miniszterelnök arra sem veszi a fáradtságot, hogy válaszoljon az aggályainkra, Áder János köztársasági elnök pedig egy interjúban nem is kommentálja a Fertő ügyét arra hivatkozva, hogy (csornai lévén! – a szerk.) „kevésbé ismeri” a beruházás részleteit. Nekünk viszont elfogyott a türelmünk” – nyilatkozta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi kampányának vezetője.
1. A 7-szeres szorzó úgy jött ki, hogy a 2020-i költségvetési törvényben – amely 2021 költségvetését meghatározta –, a 10 magyar nemzeti parki igazgatóságnak együttesen működési kiadásra 5600 millió, bérkiadásra pedig 7300 millió forint van elkülönítve, ám 6000 millió forintnyi kötelező működési bevételt is előír számukra a törvény. Ez tehát azt jelenti, hogy 2021-ben 6900 millió forintot költött az állam a 10 magyar nemzeti park fenntartására együttesen (12 900 mínusz 6000 millió).