Ki tud többet Magyarországról?

Ha indítanának ilyen szlogennel vetélkedőt oroszoknak, és ismereteiket a hazai, vagyis az orosz nyelvű sajtóból kellene meríteniük, olyan válaszokat adnának a kérdésekre, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. (Ki tud többet Magyarországról? Ezt nem az oroszok kérdezték, hanem Antal Imre 1994-ben…A képen egy évszám: 1996: akkor rendezték volna a Budapest–Bécs világkiállítást… kép: youtube.)

Miközben a nyugati sajtó jórésze negatívan ítéli meg a magyar kormányt, az orosz média szinte kizárólag pozitív hangon számol be a kabinet lépéseiről. Ahogy tehát valaha a Pravda agyondicsérte a szovjet viszonyokat, és a Kit tud többet a Szovjetunióról? címet viselő versengésben sem hangozhatott el kritikus megjegyzés a dicsőséges Nagy Testvérről, ugyanígy napjainkban is azt gondolhatja az orosz sajtót böngésző volgográdi vagy szentpétervári polgár, hogy a magyar testvérország tejjel-mézzel folyó Kánaán. Hatalmas sikereket ér el a kapitalizmus alapjainak lerakásában. Minden oké. Hurrá!

A Political Capital nemrég részletes tartalmi vizsgálatnak vetette alá az orosz nyelvű médiában megjelent, Magyarországgal foglalkozó anyagokat. Jó tudni, hogy a legbefolyásosabb, a legszélesebb nyilvánosságot elérő orosz nyelvű sajtótermékek zöme (korábban sem volt ez másként) közvetve vagy közvetlenül a Kreml ellenőrzése alatt áll. Az említett tanulmány szerint az orosz politika zavarbeejtően pozitívan viszonyul a magyar kormány tevékenységéhez, ami az orosz médiatérben is „lecsapódik”.

A felmérés arra a megállapításra jutott, hogy ennek az oka (nem meglepően) pofonegyszerű: a putyini és az orbáni rezsim politikailag-ideológiailag igencsak közel áll egymáshoz.

A Political Capital kutatása azt is megállapította, hogy a magyar kormány lépései szinte kizárólag az európai vagy éppen ukrajnai kontextusban tűnnek fontosnak. Másfelől az orosz kormányzati propaganda alapvetően eszközként tekint Magyarországra és a magyar kormányra.

Budapest oroszbarát politikájának bemutatása azért hasznos a Kremlnek, mert egy EU- és NATO-tagállam baráti attitűdjével ellensúlyozhatják a Moszkva elszigeteltségével kapcsolatos aggodalmakat. Így aztán az orosz média jószerével csak pozitív híreket, véleményeket és értékeléseket közöl a magyar kormány Oroszország-politikájáról.

Előfordul azonban, hogy ezt a harmóniát megtörik. Ezt történt például, amikor a Rosszija 1 televízió az ötvenhatos magyar forradalmat az első színes forradalomnak bélyegezte. Az is megesett, hogy a Sputnik International online hasábjain felszólították Magyarországot: vétózza meg az uniós szankciókat Oroszország ellen.

A jelek szerint Moszkva a „faltörő kos” szerepét szánja hazánknak azért, hogy sikerüljön rést ütnie a szankciók falában. Az orosz sajtó Magyarországot egyfelől: mint a hagyományos Európa védelmezőjét mutatja be, de a magyar kormány lépéseit követő nyugati bírálatokat sem hagyja szó nélkül.

Amikor pedig a budapesti kabinet hagyományos családmodellt támogató álláspontját méltatja, akkor Magyarország az orosz példa követőjeként kap elismerést.

Nem érdektelenek a jogszabály-párhuzamok sem. A magyar parlamentben és Moszkvában is több alkalommal fogadtak el olyan, szövegszerűen egymásra rímelő törvényeket, amelyek korlátozzák az alapvető jogokat.

A Kreml által irányított propaganda egyik legfontosabb témáját a kelet-ukrajnai konfliktus szolgáltatja. Mint a Political Capital fejtegetése rámutat: a magyar–ukrán vita harsány hangneme segít a Kremlnek abban, hogy a Budapest és Kijev közötti nézeteltérést felhasználja saját Ukrajna-ellenes propagandájában. Az orosz nyelvű médiában közölt, magyar „szakértők” közreműködésével készült anyagok olykor átszivárognak az ukrán médiába is. Erre példa, amikor egy nálunk ismeretlen magyar „szakértő,” bizonyos Keveházy Miklós feltűnt a Rosszija 1 tévécsatorna egyik műsorában, és azt állította: Orbán Viktort arra bíztatják, „próbálja csak meg” elfoglalni Kárpátalját. Keveházy azóta része lett a Kreml általános propagandájának is.

Az utóbbi időben például kisebb orosz portáloknak állította, hogy Soros György áll a Pegasus-ügy vagy éppen a bolgár kormányválság mögött.