(Szerző: helyben.hu) Az önkormányzati rendszer átalakítására fogalmaz meg ajánlásokat ma kezdődő ünnepi ülésén a Magyar Önkormányzatok Szövetsége. Az érdekvédelmi szervezet elnöke, dr. Gémesi György szerint azért van szükség a jövőbe mutató javaslatok megfogalmazására, mert a jelenlegi hatalom nem érti az önkormányzatiság lényegét. A helyben meghozandó döntések tiszteletben tartása helyett folyamatosan megnyirbálja a helyhatóságok jogait, s egyre több helyi döntés jogát veszi át a központi kormányzat. (A nyitó kép forrása: nepszava.hu.)

– Az önkormányzati konferencián a települések irányításának megújítására készülnek. Van erre esély egy autokratikus rendszerben?

– A jelenlegi kormány alatt egyre kevésbé. Az első szabad választás után törvény írta elő a települési önkormányzatok szabad működésének feltételeit. A rendszerváltás előtti tanácsrendszer egypólusú volt, a hatalom egyetlen központból irányította a településeket, annak minden hátrányával együtt. Igaz, a rendszer bukása előtt már volt némi mozgástér a közigazgatásban is. Még akkor is, ha a fejlesztési pénzek megszerzéséhez szükség volt a legmagasabb szintű politikai kapcsolatokra. Jelképes, hogy abban az időben a tanácsi hivatal gyakran egybeépült a pártbizottsággal, ami elég pontosan kifejezte a hatalmi viszonyokat.

– Ezen a helyzeten akart változtatni a rendszerváltó elit. Sikerült ez a politikai törekvés?

– Valóban, ezt a viszonyrendszert igyekezett átalakítani a rendszerváltás után konszenzussal elfogadott önkormányzati törvény. A kétharmados jogszabályt a rendszerváltó pártok mindegyike – az MDF és az SZDSZ a Fidesz támogatásával – elfogadta. Olyan szabályozás született, amely nagyon komoly vagyont, pénzt és szabadságot biztosított a településeknek. Jellemző, hogy szeptember 30-át épp a Fidesz javaslatára nevezték ki az önkormányzat napjává. Csakhogy az önkormányzati rendszer mára elvesztette a szabadságát.

– Van-e még esély az önkormányzatok megújítására a jelenlegi autokratikus rendszerben az ilyen konferenciákkal és ajánlásaikkal?

– Ha ez a kormány marad, akkor erre semmi esély. Pedig három évtized után nagy szükség lenne az önkormányzati feladatok ismételt meghatározására, a pénzügyi keretek meghatározására. Csakhogy a mai hatalmi felállásban erre nincs esélyünk, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy elveszik nemcsak a jogosítványainkat, de a pénzünket is. Az első aggasztó üzenet az volt, hogy az alkotmányból már 2012-ben kihúzták a települések önkormányzásához való jogot. Ez a döntés üzenet értékű volt az önállóságra törekvő falvak, városok lakóinak. Kivették a települések vezetőinek a kezéből a helyi egészségügy, az iskola irányítását, a vele járó pénzt is központosították. Ez a folyamat teljesedett ki 2019-ig! Addig ugyanis még nem volt olyan brutális a helyhatóságok jogainak és a szabadságának megnyirbálása. A Fidesz önkormányzati bukása után azonban az ellenzéki települések bevételeit drasztikus módon elvonták. Lényegében brutális intézkedésekkel a kormány a máig igyekszik kivéreztetni azokat a városokat, fővárosi kerületeket, falvakat, amelyek nem a Fidesz embereit választották meg.

– Tehát ma már nincs mód arra, hogy az önkormányzati rendszer politikai ellensúlya legyen a kormányzatnak?

– Erre nincs elég erőnk, ma már a politika azt csinál az országban, amit akar. Amíg tehát nem születik egy új nemzeti megállapodás, amely helyreállítja az önkormányzati érdekképviseletek jogait, addig a megújulásra kevés az esély. Pedig a központi hatalomnak – ha valóban az ország lakóit akarja szolgálni – érdeke lenne, hogy a településeken élők képviseletét ellátó önkormányzati szövetségeknek lehetőségük legyen bizonyos ügyekben az érdemi érdekegyeztetésre, a javaslattételre, és érdemi felterjesztésre.

– A környező országokban is hasonló a helyzet?

– Egyáltalán nem, mert az Európai Unióban működik a Régiók Bizottsága, amely az önkormányzatok 350 fős választott testülete. Ebben minden uniós ország képviselteti magát, s napirendre vesz valamennyi témát, amelyben az Európai Bizottság döntést kíván hozni. Ezen a fórumon rendre elhangzanak különvélemények, amelyeket a legtöbbször figyelembe is vesznek, hisz’ a bizottságnak az az érdeke, hogy az önkormányzatok erősödjenek.

Ilyen egyeztető fórum egy ideig nálunk is működött: az önkormányzati érdekegyeztető fórum, s létezett párbeszéd is. Javaslatainkat figyelembe is vette az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa, amelyet a belügyminisztériummal közösen elnököltek az önkormányzati szövetségek. Ma ez a fórum, bár létezik, de csak formálisan működik.

– A mai önkormányzati konferenciára meghívták a belügyminisztert is. Pintér Sándor ott lesz a több száz polgármester megbeszélésén?

– A belügyminiszternek két levelet is írtunk, először azt válaszolta, hogy ők is ünnepnek tekinti az önkormányzat napját, de a jelek szerint nélkülünk akarnak ünnepelni. A második meghívónkra pedig csupán annyit írtak, hogy Pintér Sándor az adott időpontban nem ér rá.

– A fideszes önkormányzati vezetők is el szoktak jönni a konferenciára?

– Az elkötelezett kormánypártiak ritkán, a függetlenek viszont igen, de újra érzékelhető az, ami a rendszerváltáskor már elképzelhetetlen volt, hogy ismét félnek a polgármesterek. Nehogy a hatalom tőlük is megvonja a támogatást. Nem ritka, hogy a kormány, vagy a Fidesz pártközpont üzen a polgármestereknek: gondolják meg jól, mutatkoznak-e velem, részt vesznek-e egy-egy rendezvényen. Jó példa erre, hogy a 2019-i önkormányzati bukás előtt a kormánypárti polgármestereket kötelező határozattal központilag kiléptették a MÖSZ-ből. Ennek az volt a célja, hogy az érdekképviselet munkáját ellehetetlenítsék.

– Tehát az a hatalom, amelyik törvénnyel védte az önkormányzatok ünnepét, a polgármestereit kiléptette az érdekvédelmi szövetségből?

– Igen! A kilépésről szóló körlevelet saját szememmel láttam. A Fidesz vezérkara a testületi döntésekről szóló határozat szövegét szétküldte a polgármestereknek. Miután semmit sem bíztak a véletlenre, a kilépésekről készült jegyzőkönyvet aztán be is gyűjtötte a „párttitkár”, vagyis a regionális Fidesz-vezető. Ezzel az akcióval akartak ellehetetleníteni minket.

– Ez elég ördöginek tűnik, s még csak nagy nyilvánosságot sem kapott ez a politikai akció. Nincs is már fideszes önkormányzat a szövetségben?

– Nem sikerült mindenkit kiléptetni, máig van még fideszes tagja az érdekvédelmi szövetségnek. Ne is kérdezze, hogy kik azok, nem árulhatom el.

– Vajon az állampolgárok, akár a gödöllőiek is, látják-e azt az elszánt harcot, amit a kormány folytat a magyar állampolgárok ellen?

– Nem igazán érzékelik, hiszen, ha erőltetve is, de még működünk. Talán a covidos időszakban érzékelték a drasztikus elvonásokat. Hisz’ az egész unióban negatív szenzációnak számít, hogy a kormány elvonta az önkormányzatok bevételét, sőt, semmilyen kompenzálás nem történt. Ezt persze csak az ellenzéki településeken merték megtenni, a kormányhoz hűeket pedig szépen megsegítették többlet támogatásokkal. Jó példa erre a napokban a fővárosi kerületeknek adott kiegészítő forrás. A fideszes vezetésűek kaptak pénzt, az ellenzékiek nem. Hasonló játszódott le a megyei jogú városoknál is. Ezért nálunk is jóval kevesebb forrás jut útfelújításra, fejlesztésre, kultúrára.

– Vagy a szemét elszállítására…

– Ez a feladat még most is az önkormányzatokhoz tartozik, ugyanakkor az eszközök felett már nem rendelkezünk. De ez nem érdekli az állampolgárokat, nem is az ő dolguk. Őket az érdekli, elviszik-e a szemetet, vagy sem. Naponta rengeteg üzenetet kapok az illegálisan lerakott szemétről, vagy az egykor nagyon jól működött, mára az összeomlás szélére jutott szelektív hulladékszállításról. Így az állami beavatkozás különféle adók kivetésével tönkretette a jól felépített, európai színvonalú hulladékgazdálkodást. Ma pedig azt halljuk, hogy mindezt koncesszióba akarják adni. Kíváncsian várom, ki kapja majd meg több évtizedre, és persze mennyiért.

– Hasonló-e a szembenállás az önkormányzatok és a kormányzatok között az európai országokban, akár a környező országokban?

– A fejlett európai országokban az együttműködés érvényesül, hisz’ mindenkinek ez az érdeke; a jogi kereteket is szabályozták. Szembenállás a kormányzat és az önkormányzatok között csak a lengyeleknél és a cseheknél érzékelhető, de olyan, mint nálunk, ahol nagyon durván rátámadtak a településvezetőkre, sehol nincs. Pedig az önkormányzati szövetségek nem politikai, hanem érdekvédelmi szervezetek, amelyek végső soron – politikai színezettől függetlenül – az állampolgárokat szolgálják. Tehát: ha egy településtől az állam pénzt vesz el, akkor az állampolgárok pénzét gyűjti be, elvonja tőlük az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat.

– Mit szól ahhoz, hogy nemrég kormányhatározatban erősítették meg: csak a fideszes önkormányzatok kapnak pénz, az ellenzékiek nem?

– Elképesztőnek tartom az ilyen fejlesztéspolitikát. Ha az országban utat építenek, azt nem lehet megszakítani az ellenzéki érzelmű megyében, hisz’ az utaknak be kell hálózni az ország területét. Különben nem lehet közlekedni az országban, s ez még a fideszes szavazót is érzékenyen érinti, megesik, hogy a fideszes település lakói egy ellenzéki városba járnak dolgozni. A fideszes önkormányzatokat annyi pénzzel tömik ki, hogy időnként nem is tudnak mit kezdeni az ezermilliókkal. Képtelenek kiírni a pénz szabályos elköltéséhez szükséges pályázatokat, sőt, le sem tudják bonyolítani. Sokszor úgy vannak vele, hogy inkább vesszék a pénz, mint hogy ellenzéki vezetésű a városé, falué legyen. Ez a szemlélet borzasztó károkat okoz. Elkeserítő, hogy a mai kormány azt mérlegeli, hogy ki van velem, és ki ellenem; pedig ez az ’50-es évekbeli szemlélet egyszer már megbukott. A belső ellenségkép kialakítása és az ellenséges érzelmek szítása egyáltalán nem szolgálja a nemzet érdekeit.

– Viszont a kormányzat politikai érdekeit jól szolgálja ez a módszer, nem gondolja?

– A fejlesztéspolitika által felhasznált források leginkább az unióból származnak, egyetlen politikai oldal általi felhasználásuk pedig jogszabályellenes. Ahogy felháborító az is, hogy állítólag a fejlesztési forrásokat egyetlen politikai testület, a „Fidesz megyei pártbizottsága” fogja osztogatni. Erre nem tudok mit mondani, ez borzasztó.

A Fidesz nincs tisztában a magyar önkormányzati rendszerrel, mert a települések helyhatósága nem végrehajtó, hanem döntéshozó szervezet. Amihez pénz és jogosítvány kell. Mi pedig erre akarunk ajánlásokat tenni az önkormányzati konferencián.

– Immár 31 éves a magyar önkormányzati rendszer. Az alapítók között sokan vannak még hivatalban Gémesi Györgyön kívül?

– Néhány kistelepülés vezetője van már csupán hivatalban, a nagyok közül pedig már csak Pásztor Bélával ketten vagyunk. Élve az előterjesztési jogommal, a három évtizede hivatalban lévőket tavaly kitüntetésre javasoltam, de a jelenlegi kormány ezt is figyelmen kívül hagyta. Marad számunkra a választóink tisztelete és bizalma, ami nem kevés.