A rasszizmus és a radikalizáció elleni harc fontosságára hívja fel a figyelmet az a bécsi vándorkiállítás, amelyik augusztus 23-tól lesz látható a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. Az Osztrák Történelem Háza (HdGÖ) tárlatát a nagy nemzetközi sikerre való tekintettel világkörüli útra indították. „A radikalizáció bécsi modellje. Ausztria és a soá” című kiállítást elsőként Budapesten mutatják be.
„Csak aki ismeri a történelmet, vállalhat felelősséget a jelenért” – véli Monika Sommer, az Osztrák Történelem Háza (HdGÖ) igazgatónője annak kapcsán, hogy a kiállítóház „A radikalizáció bécsi modellje. Ausztria és a soá” című tárlata augusztus 23-tól Budapesten lesz látható. A Bécsben nemrég véget ért tárlat nagy nemzetközi visszhangot keltett, és külföldön elsőként Magyarországon látható. A kiállítás Bécs, mint az antiszemitizmus gerjesztője szerepét mutatja be a nemzetszocialista államban, hogy ezzel is felhívja a figyelmet arra, milyen fontos még ma is a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelem.
Tekintettel arra, hogy az augusztus 23-án nyíló osztrák kiállítás egyik központi, ám hirhedt alakja Adolf Eichmann, fölhívjuk olvasóink fiogyelmét az Infovilág 2015. augusztus 29-én megjelent Eichmann-per: Kulcsár pszichiáter professzor szakértői jelentése című írásunkra, ami a cikk címére kattintással elérhető és olvasható.
Adolf Eichmann (német SS-alezredes, a nácipárt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a zsidódeportálások egyik fő szervezője, gyakran nevezik a Harmadik Birodalom fő hóhérjának )1938-ban hozta létre Bécsben a „Zsidó Kivándorlás Központi Hivatalát”. Ez a hivatal dolgozta ki aztán 1941-ben a zsidó lakosság gettókba és haláltáborokba való deportálásának szervezeti modelljét, hogy 1941. októbertől ennek alapján hajtsák végre a deportálásokat az egész Német Birodalomban. A kiállítás ezekre a folyamatokra világít rá – a többi között egyéni sorsokon keresztül –, illetve megmutatja, hogy az Anschluss után miként vált Ausztria az antiszemita politika kísérleti terepévé. A tárlat bemutatja, miként fosztották meg jogaiktól, tulajdonuktól a zsidó lakosságot, majd üldözték el, semmisítették meg ezeket az embereket.
Antiszemita firkák a Café Rembrandt falain, Bécs 2. ker., Untere Augartenstraße, 1938. március
Ezzel párhuzamosan a kiállítás felvillantja azt is, hogyan segítettek magukon és egymáson a zsidók, illetve egyesek bátor ellenállását is. A tárlat rámutat továbbá arra is, hogy a háború utáni Ausztriában mély hallgatás övezte a holokausztot, ami a tetteseknek kedvezett.
A budapesti Holokauszt Emlékközpontban látható kiállítást pódiumbeszélgetéssel nyitják meg augusztus 23-án, amin részt vesz mások között Heidemarie Uhl kurátor és Ljiljana Radonić, az Osztrák Tudományos Akadémia tagja.