Még az emlékezetes cseh–szlovák „bársonyos válás” előtt, de már a Duna bősi „eltérítése” után, 1992 késő őszén északi szomszédunkat felkereste Tom Lantos, a washingtoni képviselőház magyar születésű, az USA-ban és a nagyvilágban egyaránt megérdemelt tekintélynek örvendő tagja. Cikkünk szerzője, a Népszabadság prágai tudósítója a legolvasottabb magyar napilap 1992. november 25-i és 26-i számában számolt be a látogatás részleteiről.
«(Tudósítónk jelenti Pozsonyból) Kedden több megbeszélést folytatott a szlovák fővárosban Tom Lantos. A befolyásos amerikai kongresszusi képviselő a nap folyamán szlovák és magyar politikusokkal is tárgyalt, s lerótta tiszteletét Alexander Dubček sírjánál.
A nap munkareggelivel kezdődött, amelyen részt vett Milan Kňažko szlovák miniszterelnök-helyettes, a külügyek irányítója. A találkozót követően Tom Lantos lapunknak elmondta, hogy ez volt első hivatalos találkozója szlovákiai tartózkodása alatt. A képviselő nagyon pozitívnak nevezte a véleménycserét és reményének adott hangot, hogy sikerül látogatásán lépéseket tenni a meglévő problémák konstruktív megoldása felé. Hozzátette, hogy sok szó esett a kisebbségi ügyekről és gondokról, s úgy értékelte, hogy ebben a bonyolult kérdésben is sikerült haladást elérni.
Az amerikai vendég érezhetően visszafogottan fogalmazott, s bár hangsúlyozta, hogy eddigi benyomásai kedvezőek, nem kívánt további tárgyalásainak elébe vágni. A nap folyamán Tom Lantos a pozsonyi parlamentben felkereste Jozef Prokešt, a szlovák törvényhozás alelnökét is. A Vladimír Mečiar miniszterelnökkel tervezett találkozójára lapzártáig nem került sor. Délben a washingtoni honatya a prágai amerikai nagykövet társaságában felkereste a csalogány-völgyi temetőt, ahol virágot helyezett el Alexander Dubček sírján. A hatalmas vörös rózsacsokrot összefogó fehér szalagra angolul és szlovákul írták rá: „Az amerikai néptől”. A kegyelet pillanatai után Tom Lantos a Népszabadságnak elmondta, hogy személyes ismeretség fűzte a közelmúltban elhunyt politikushoz, aki 1968-ban megkísérelt tenni valamit nemcsak saját országa, de az egész térség javára. Ez nem sikerült neki, de törekvéseit azóta is nagyra becsüli az Egyesült Államok törvényhozása és az amerikai nép. Miután Václav Havel vezetésével demokratikus kormányzat került Csehszlovákia élére, Lantos egy kongresszusi küldöttséget vezetett Prágába és ott alkalma nyílott találkozni Dubčekkel is. A csehszlovák parlamenti elnök amerikai látogatásán pedig a magyar származású képviselő volt Dubček „házigazdája” a kongresszusban. „Valamennyi kollégám és az új amerikai adminisztráció nevében itt, a sírjánál is ki akartam fejezni tiszteletemet Dubček személye és demokratikus elkötelezettsége, törekvései iránt” – fejezte be lapunknak adott nyilatkozatát.
Délután a politikus folytatta megbeszéléseit a szlovákiai magyar pártok képviselőivel. Kedden az Együttélés küldöttsége kereste fel a pozsonyi amerikai főkonzulátust. Duka Zólyomi Árpád ügyvezető alelnök és Dobos László író (aki a Magyarok Világszövetsége egyik alelnöke is) tájékoztatta Lantost a szlovákiai belpolitikai helyzet alakulásáról, az önállósodás kapcsán várható gazdasági és szociális nehézségekről. Az Együttélés vezetői – e politikai mozgalom jellegének megfelelően – más kisebbségek, így a németek, ruténok, meg az itt élő zsidóság problémáiról is tájékoztatták a képviselőt. Azt is hozzátették, hogy aggódnak a jogaik csorbítására irányuló kísérletek miatt, amit a közeli múltban a névtáblák, a személynevek írását „befolyásoló” törekvések is jeleztek. Az Együttélés képviselői örömmel szóltak arról, hogy Tom Lantos közvetítésével nemcsak az amerikai közvélemény, de az új washingtoni vezetői garnitúra is objektív képet kaphat Közép-Európa, s benne a magyarság helyzetéről. A képviselő ma a tervek szerint felkeresi a bősi beruházás térségét is.
Csak kölcsönösen elfogadható megoldásokat!
Amerikai képviselő a szlovákiai magyarok kisebbségi jogairól és Bősről
Tom Lantos amerikai képviselő esetenként rendkívül határozottan fogalmazott pozsonyi sajtóértekezletén: a Duna egyoldalú elterelése elfogadhatatlan. A képviselő részletesen szólt a kisebbségi jogokról, emlékeztetve azokra a tragédiákra, amelyeket a probléma alulértékelése okozott a volt szovjet és jugoszláv területeken. A diktatúrák bukását követően nemcsak a demokrácia, de a gyűlölet és szélsőséges eszmék is erőre kaptak a térségben – mondta. Egy kérdésre válaszolva – név említése nélkül – példaként idézte Csurka István hírhedt augusztusi vitairatát is.
Lantos szólt a magyar helységnevek eltávolításának ügyéről, leszögezve, hogy a nyelv az etnikai kisebbség lelke. Reményét fejezte ki, hogy Szlovákia mindent megtesz a népek, nyelvek, vallások harmonikus együttélése érdekében, a térségbeli országokkal pedig a jó együttműködés útját választja. Ehhez – tette hozzá – optimizmust merített pozsonyi politikusokkal folytatott megbeszéléseiből. (Mečiar miniszterelnökkel tervezett találkozója nem jött létre, az illetékesek a szlovák kormányfő kassai utazására hivatkoztak.)
Tom Lantos végül a Szlovákiában is élesen jelentkező sajtószabadság témáját járta körül. Elmondta: ebbe beletartozik a kormánytól való teljes függetlenség, a nem tetsző írások, sőt karikatúrák elviselése. A képviselő a sajtóértekezlet után Dunaszerdahelyre utazott, ahol a lakosság túlnyomó többsége magyar. Az amerikai politikus szlovákiai útja végén felkereste a bősi vízlépcsőt, ahol az őt kísérő újságírók munkáját minden módon akadályozták az üzemőrség „fekete seriffjei”. Miroslav Liška beruházási igazgatóhelyettes angol nyelvű, szakszerű magyarázattal igyekezett eloszlatni a képviselő kétségeit. Lantos ennek ellenére kifejtette: az amerikai és európai környezetvédők valószínűleg nem alaptalanul beszélnek környezeti katasztrófáról. A mérnök szerint „a zöldek” másodkézből informálódnak. Tom Lantos a Népszabadság kérdésére válaszolva hangsúlyozta: a mostani áradás is bizonyítéka a bősi veszélyeknek. Ezért egyedül olyan megoldást tart lehetségesnek, amely mind Magyarországnak mind Szlovákiának megfelel. A nemzetközi közvélemény nem képes lenyelni az ilyen hatalmas építkezésre és a folyamelterelésre vonatkozó egyoldalú döntést és ezt nem is szabad megengedni – hangoztatta Tom Lantos.»
Bősön helyzetértékelést kértünk Miroslav Liška igazgatóhelyettestől, aki elmondta: értesüléseik szerint az árhullám utánpótlása megszűnik, így egy-két napon belül újraindíthatják a hajózást. Az ár levonultával hazavontatják a Dunacsúnnál leszakadt és Magyarországon „kikötött” hatalmas fémszerkezetet. Úgy értékelte, hogy a felvízcsatorna és a kapcsolódó létesítmények – már amelyek elkészültek – jól bírták a Duna rohamát – tette hozzá némi éllel.
