(Forrás: hirklikk.hu) A lengyeleknek több mint a fele szeretné, ha az Európai Bizottság szerepe erősödnék és Lengyelország szorosabbra fűzné a kapcsolatait az Európai Unióval. Ez élesen szembenáll a hivatalos Varsó politikai irányával: a kormány – Orbánnal közösen – vétót lebegtet az EU következő hétéves költségvetésére és újjáépítési programjára, éppenséggel amiatt, mert a jogállamisági kritérium beiktatásával Brüsszel befolyása erősödnék. (Nyitó kép: Pápai Gábor rajza.)
A lengyel kormány sokkal nagyobb bajban van, mint a magyar: idehaza ugyanis nincs számottevő befolyás a tevékenységére, miközben Lengyelországban a koalíción belül is van, aki ellenzi a vétót. Ahogy nyilvánosan szembeszállt azzal Lech Wałęsa is.
A lengyelek kétharmada szerint igenis csak azok a tagállamok kapjanak forrásokat, amelyek elfogadják a demokrácia és a jogállamiság játékszabályait. A magyarok 72 százaléka is támogatja a jogállamisági kritériumokat.
Az Ipsos által november végén készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 54 százaléka határozottan amellett foglalt állást, hogy Lengyelország fűzze szorosabbra az együttműködését az Európai Unióval, illetve, hogy erősödjék az Európai Bizottság szerepe. Csupán hét százalék biztosította a támogatásáról a Polexitet (azaz Lengyelország kiválást az EU-ból), illetve 34 százalék vélekedett úgy, hogy nagyobb függetlenséget kellene biztosítani a tagállamoknak, s korlátozni kellene a gazdasági együttműködést – olvasható a Gazeta Wyborcza angol kiadásában. A lap érdekesnek tartja, hogy a kormányzópárt szavazóinak durván a harmada is a szorosabb együttműködés híve.
A kutatást megrendelő OKO.press már készíttetett egy közvélemény-kutatást, amelyben arra kereste a választ, hogy miként viszonyulnak a jogállamisági kritériumhoz a lengyelek. Nos, a vétóra készülő kormány nagy pofont kapott: a megkérdezettek pontosan kétharmada szerint csak azoknak a tagállamoknak kellene forrásokat kapniuk az Európai Uniótól, amelyek megtartják a demokrácia és jogállamiság feltételeit. Valamivel kisebb arányban (62 százalék) ítélték meg úgy, hogy a magyar és a lengyel kormány politikája gyengíti országaik pozícióját az EU-ban.
A magyarok is indokoltnak tartják a jogállamisági feltételt. Az Európai Parlament megrendelésére 2020 októberének elején készített felmérés szerint, az uniós állampolgárok 77 százaléka támogatja azt az elvet, hogy a tagállamoknak adandó uniós kifizetések feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása és a demokratikus elvek alkalmazása legyen.
Magyarországon a közvélemény-kutatásban résztvevők 72 százaléka tartja indokoltnak, hogy a jogállamiság legyen feltétele az EU-s támogatások folyósításának. Az így válaszoló magyarok fele (36 százalék) inkább, másik fele (36 százalék) teljesen egyetért az elvvel.
Mint a Hírklikk is megírta, az Euronews által az Opinio piackutató alkalmazásával készített kutatás alapján, pedig a magyarok 57 százaléka szerint nem volt jó döntés a vétó bejelentése, mert elszigeteli az országot az EU-ban.
Visszatérve a mostani Ipsos kutatásra: kérte a kormányzó erők politikusainak legutóbbi, EU-ellenes propagandáról alkotott véleményét is, amelynek egyik alapeleme az volt, hogy az egykori szovjet birodalomhoz hasonlítják az EU-t. Ez is igen érdekes eredményt hozott – a fentiekkel szemben különösképpen. A megkérdezetteknek ugyanis nem egészen a kétharmada (63 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az EU ugyanúgy bánik a tagállamokkal, ahogy az egykori Szovjetunió kezelte a szövetséges országokat. Ezen belül 40 százalék erőteljes, 23 százalék valamilyen szintű egyet nem értéséről adott számot. Azonban 32 százalék egyetértett az állítással, ezen belül egyenlő megoszlásban voltak a „nagyon” és a „valamelyest” választ adók. (Azt mondani sem kell, hogy a legnagyobb arányban a PiS-szavazók körében talált egyetértésre a párt prominensei által is hangoztatott fenti állítás.)
Ahogy a közvélemény-kutatást megrendelő OKO.press elemzésében rámutatott: ez persze nem jelenti azt, hogy 32 százalék támogatná Lengyelország kiválását az EU-ból, de arra azért rávilágít, hogy a bizarr EU-ellenes retorika befogadására a lengyel társadalom nem kis része kész.
Hogy mennyire a lengyelek többségi akarata ellen politizál a Morawiecki-kormány (amelynek természetesen a fő hajtóereje nem más, mint Jarosław Kaczyński, aki a Lengyelország-szakértők szerint a valódi döntéseket hozza), azt a tegnap nyilvánosságra hozott nyílt levél is mutatja, amit három korábbi lengyel elnök – köztük a Lech Wałęsa – írt alá. A lengyel emberekhez intézett nyílt levélben a rendszerváltás előtti legendás „népvezér”, majd elnök Wałęsa (1990–1995), valamint két további lengyel elnök, Aleksander Kwaśniewski (1995–2005) és Bronisław Komorowski (2005–10) aggodalommal bírálta a vétószándékot, rámutatva: ez csak akkor lenne érthető, ha az uniós költségvetés nem lenne kedvező Lengyelország számára.
De nem ez a helyzet! Lengyelország 2021–27 között 139 000 millió euró támogatáshoz és 34 000 millió euró hitelhez jutna általa, s ezzel az EU legnagyobb kedvezményezettje.
„Nincs a jogállamiságnak lengyel-specifikus változata, ami eltérne az európaitól” – szögezi le a levél, hozzátéve: „A jogállamiság tiszteletben tartása a saját alkotmányunk tiszteletben tartását és az írásba foglalt, közös európai alapértékeink elfogadását jelenti”. A vétó bejelentése szembe megy a 2003 júniusában tartott népszavazás eredményével, ami máig érvényes, Lengyelországban nincs sem politikai, sem társadalmi egyetértés az Európától való távolodásra. „Felszólítjuk tehát Lengyelország elnökét és kormányfőjét, valamint az egész kormányt, hogy álljon le a többi uniós tagállam zsarolásával, azzal, hogy vétóval fenyegeti a már elfogadott, s a lengyel kormány által sikerként üdvözölt költségvetést!”.
A fenti levelet tehát az a Lech Wałęsa is aláírta, aki lengyel szakszervezeti mozgalom, a Szolidaritás alapítója, mozgatórugója volt, döntő szerepet játszott a lengyel rendszerváltásnak megágyazó ellenzéki mozgalomban…
…amit Orbán Viktor követendő példának tartott, s amelyről egyébként a szakdolgozatát is írta. Persze az az Orbán Viktor még nem ez az Orbán Viktor volt.
