Számos újság, a többi között a The Moscow Times, a brit Medical Express (ez utóbbi ötmillió kutató, tudós lapja is!) vette át az – orvostudomány iránt egyéb érdeklődőkön kívül – a francia hírügynökség tudósítását Orbán Viktor vasárnapi Kossuth rádióbeli interjújáról. Az írás Orbán-interjúból az orosz vakcinára vonatkozó részt emelte ki, amely a magyar miniszterelnök szerint jó oltóanyag, de nincs belőle elég, és a gyártó kapacitásai is korlátozottak.

Ellenben a kínai oltóanyag biztatóbbnak látszik, és nagy tételben, hamarabb hozzáférhető lesz. A lap szerint nemcsak az orosz, de még a nyugati szakértők is kétkedve fogadják az orosz vakcinát, míg elemzők azt mondják, a Szputnyik V oltóanyag megint csak a geopolitikai nyomásgyakorlás eszköze a térségre.

Az oltóanyagok elosztása miatti lassúság vádját is Brüsszel fejéhez vágta Orbán, ellenben a cikk kritikusan megjegyzi, hogy a Pfizer/BionTech nemzetközi disztribúciója során Orbánék nem várták meg az előre egyeztetett időpontban történő uniós oltáskampányt, és 24 órával előbb elkezdték oltani az embereket.

Az orosz Interfax hírügynökség is beszámolt arról, hogy gyártókapacitás híján Orbán Viktor nem számol az orosz vakcinával. Inkább a kínaival és a nyugati oltóanyagokkal. Idézi az interjúból azt a részt is, amelyben Orbán Brüsszelt bírálja – a britek vagy a kanadaiak ellenpéldáját felhozva –, ahol hamarabb kezdték beoltani az embereket, ezért Magyarországnak is két lábon kell állnia. Az orosz vakcináról megtudjuk, hogy regisztrációja után is még kísérleti fázisban van, a 40 ezer önkéntesnek egyelőre a felét oltották be, ellenben több mint 50 országból érkezett igény a Szputnyik V-re, a rendelések számát 1,2 milliárdban jelölték meg. A Közvetlen Befektetések Orosz Alapítványa (Российский фонд прямых инвестиций – РФПИ) december 31-i közleményében úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány nem zárkózott el az orosz oltóanyag-vásárlásoktól. A cikk végül sajnálattal jegyzi meg, hogy a Reuters legfrissebb budapesti tudósítása – amely szerint a kormány elállt volna a rendelésektől – emiatt a fake news kategóriájába tartozik.

A Европейская правда (Európai Igazság) hasábjain is olvashattuk, hogy az ukrán külügyminiszter, Dmitrij Kuleba, örömmel jelentette be: Szijjártó Péter az utóbbi hetek incidensei ellenére hajlandó tárgyalni ukrán kollégájával, sőt, Orbán Viktor ukrajnai látogatása sem került le a napirendről. Itt a legutóbbi incidensre utal az írás, miután a kárpátaljai fellebbviteli bíróság zár alá helyezte Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének számos vagyontrágyát, mert a helyi alapítvány jótékonysági szerződéseit törvénytelennek tartották, illetve a helyi hatságok szerint hazaárulás gyanúja vetődött fel. Szijjártó emiatt – írja az Европейская правда – a NATO-hoz és az EBESZ-hez fordult, s az EBESZ visszautasította a kérést, hogy ez ügyben kezdjen meg vizsgálatot.

Magyarországon is kémkedtek a török elnököt, Recep Tayip Erdogant bírólák után – derül ki egy török ellenzéki portál, a Nordic Monitor cikkéből, s ami végigszaladt a nemzetközi sajtón, és legutóbb az Arab News számolt be róla. A török külügyminiszter Mevlut Cavusoglu utasította a budapesti török külképviseletet, hogy gyűjtsön információkat azokra, akik az Egyesült Államokba emigrált Fethullah Gulen hívei vagy vele kapcsolatban állhattak. Az egyházi vezetőt vádolta meg Erdogan az ellene kirobbantott 2016-i katonai puccs megszervezésével. A 12 fős listát még 2018 decemberében továbbították a legfőbb ügyészhez, s a 12-ek – tanárok, üzletemberek és családtagjaik – ellen terrorista akcióban való részvétel címén emeltek vádat. A Nordic Monitor szerint a vádak alaptalanok, mi több kitaláltak, a valóságban erről szó sincs.  A Gulen-hívek elleni nyomozás egyébként az egész világon működő török nagykövetségeknek kiadott utasítás volt, Kanadától kezdve számos országban folytattak boszorkányüldözést, és helyeztek emiatt vád alá ártalmatlanokat – véli az ellenzéki lap.

Yavoc Hadas-Handelsman Budapesten akkreditált izraeli nagykövet dicséri Orbán Viktort és kormányát – jelent meg az elemzés a The Jerusalem Postban, a két ország kapcsolatát határozottan jónak nevezve. A nagykövet a DW-ben megjelent interjúban ugyanakkor elítéli az antiszemita incidenseket, s itt az antiszemitizmussal megvádolható személy (a lovagkeresztes Bayer Zsolt) állami kitüntetését említette meg. A kormányt azért illeti dicséret, mert renoválják a zsinagógákat, újraélesztik a zsidó intézményeket, értve ezen a zsidó temetőket is, és hogy Orbán szolidáris a zsidó emberekkel. A cikk azonban emlékeztet, hogy a nacionalista és migránsellenes Orbánt gyakran bírálják azért, mert túl elnéző a szélsőjobb antiszemitizmusával szemben. Ugyanakkor a nagykövet megjegyezte, hogy számos felmérés szerint a magyar zsidók nagyobb biztonságban érezhetik magukat Magyarországon, mint számos helyen Európában.

Az Inside the Games nemzetközi sportportál a tornászbajnok Keleti Ágnest – aki zsidó lévén 57-ben Izraelbe emigrált, de pár éve visszatért Budapestre – méltatja, mivel január 9-én lesz 100 éves, és ezzel elnyeri a világ legidősebb olimpiai bajnokának kijáró címet.