A transzatlantistaként ismert Ursula von Der Leyen a The Washington Post szerint a világpolitikai bizonytalanságok miatt látszik jó választásnak az Európai Bizottság vezetésére. Ha őt és az IMF elnökét, Christiane Lagarde-ot is megválasztják, akkor először léphet nő a Bizottság és az Európai Központi Bank élére.
Idézi a lap Angela Merkelt, akinek meggyőződése, hogy jó személyeket jelöltek, és élvezni fogják az uniós vezetők támogatását. A német kancellár úgy véli, függetlenül attól, hogy melyik ország és melyik párt jelöltjei, az különösen értékes, hogy nők jutnak vezető pozícióba. A 60 éves von Der Leyent úgy értékeli, aki egyrészt híve a NATO-hozzájárulások növelésének, másrészt a Trump-féle politika ellenlábasa az igényes diplomácia és multikulturalizmus hirdetésével. Ugyanakkor láttatja, hogy minisztersége alatt a német haderő híján volt az innovációnak és a forrásoknak is. A szerző, Michael Birnbaum szerint sok európai állampolgár nincs is tisztában azzal, milyen sok múlik az uniós bizottság elnökén, aki 32 ezer uniós intézeti tagsággal a háta mögött az egység megteremtője. Kiemeli: például a digitális jogvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem területén az Európai Unió sokkal keményebb intézkedéseket hozott, mint az Egyesült Államok. És kemény döntések várnak von Der Leyenre, hisz’ a Trump által ellenzett szabadkereskedelmi megállapodásokat fenn kell tartani, és a Brexit-tárgyalásokat is neki kell levezényelnie.
Emmanuel Macron szerint von Der Leyen képes lesz konfliktusok nélkül érvényt szerezni az európai érdekeknek és értékeknek egyaránt az Egyesült Államokkal szemben. Értékét emeli, hogy az egyetlen miniszter, aki Merkel 14 éve alatt egyhuzamban teljesíthette szolgálatát. A cikk elemzi Manfred Weber és Frans Timmermans bukásának hátterét is: előbbinél szempont volt, hogy az unióson kívül más tisztséget nem viselt, a szociáldemokraták jelöltje pedig azért vérzett el, mert a jogállam védelmében, a más országokkal szembeni kritikája veszélyeztetheti a döntő szavazásoknál az unió egységét.
Végül a Nyilt Társadalom Európai Intézetének vezetőjét idézi a cikk, aki szerint a jelölt azért élvezhet bizalmat és kaphat maximális támogatást a szavazáskor, mert Angela Merkel jelöltjének tekinthető.
A Politico szerint a közép-európaiak – legfőképp Orbán kormánya és a lengyelek boldogok, hogy sikerült megbuktatniuk Timmermanst, de nem sokáig örülhetnek ennek a sikernek. Legfőképp azért, mert Merkel választottja a Bizottság élén egyet jelent a migrációs politika folytatásával, emellett a jogállam és a kisebbségek, a melegek mellett is kiáll, aminek nem fognak örülni az illiberálisok.
A népesedés csökkenése miatt aggódó európai populisták pénzügyi támogatásokkal kívánják helyzetbe hozni a szülőket – írja a The Times. A legfrissebb felmérés szerint 1964-ben 7,8 millió volt a születések száma, 2017-ben már csak ötmillió. Ahhoz, hogy Európa népessége szinten maradhasson, a 2,1-es mutatót kellene elérni a születési statisztikákban. Ehhez képest a születések száma családonként átlagosan mindössze 1,59. Franciaországban a legmagasabb ez az érték, de ott is csak 1,9 a gyerekhajlandósági mutató; ezt a svédek és az írek követnek, a spanyolok, görögök és portugálok 1,26-os átlaggal kullognak a lista végén. Magyarország sincs az erős mezőnyben 1,45-ös arányszámával. Az oroszok is bejutottak a listára, ők is hasonló problémával küszködnek.
A vízumkiadással Oroszországban eddig megbízott céget újra cseréli le a magyar kormány – adja hírül az orosz Travel Rambles portál. A 2015 óta Moszkvában tevékenykedő Pony Express távozásának okát több megkeresés ellenére sem sikerült kideríteni a moszkvai magyar követségen, és egyelőre az új cég sem ismert. Mindenesetre már csak augusztus 19-ig, Szentpétervárott pedig augusztus 15-ig lehet a Pony Expressnél igényelni a vízumokat.
A washingtoni magyar nagykövet, Szabó László és a főkonzul, Pásztor István Brooklynba látogatott, ahol a chabad zsidó közösség vezetőivel találkoztak – számol be erről roppant szűkszavúan a The Jeshiva World portál. A nagykövet háláját fejezte ki azért, hogy a brooklyni közösség tetemes támogatásával megújul és megerősödik a magyar zsidóság – legyen szó sportról, gyógyszeriparról, tudományról vagy művészetről. A cikkben a szöveg helyett a fotók dominálnak.
A 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát fosztotta meg a Fidesz-többségű parlament a kutatási szabadságától azzal, hogy egy olyan bizottság ellenőrzése alá vonta, amely Orbán befolyása alatt áll, és amely tagságának a felét a kormánytagok alkotják – írja a megbízhatóságot címében hirdető, amerikai The Reliable Magazin; idézhetnénk számos más médiumot is a témában. A brit The Independent például azt emeli ki, hogy az utóbbi időben a szélsőjobb magyar kormány sikereit olyan ügyek jelképezik, mint az unióban a klímaváltozás elleni küzdelem megtorpedózása, illetve az egyetemeken a gender-tanulmányok betiltása – írja ironikusan a cikk, és megerősíti, hogy az Európai Bizottság szorosan követni, monitorozni fogja a budapesti kormány intézkedéseit, hogy ne szenvedjen csorbát az Akadémia függetlensége.