A nemzetközi sajtó a szombati budapesti tüntetés nyomán immár a világpolitika szintjén kezeli a kínai Fudan Egyetemmel kapcsolatos magyarországi fejleményeket, hiszen a téma a pekingi külügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján is téma volt abban a formában, hogy Vang Ven-pin, a tárca szóvivője az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint védelmébe vette a magyar fővárosban létesítendő kampusz tervét, és hangsúlyozta: a tiltakozóknak nem kellene politikai mezőbe helyezniük és megbélyegezniük azt, ami két ország kapcsolatépítésének normális velejárója. „Reméljük, hogy a releváns magyar emberek – igen, így mondta – objektív, ésszerű és tudományos hozzáállást fognak tanúsítani” – fogalmazott a szóvivő, és méltatta a kínai-magyar barátságot és együttműködést.

Az AP-beszámoló azonban – amelyet átvett a többi közt a The Washington Post is – arra is kitér, hogy ez lenne az első kínai egyetemi kampusz egy európai uniós országban. Orbán Viktor miniszterelnök, akit a hírügynökség jobboldali populistaként minősít, Oroszországgal és Kínával törekszik szorosabb kapcsolatokra, miközben az EU részéről bírálat éri autoriter módszerei és makacs bevándorlásellenes hozzáállása miatt – olvasható a cikkben. Az AP azt is megírja, hogy Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere világossá tette: a tiltakozóknak nem a kínai emberekkel, hanem a diktátorokkal van bajuk. Végül ismerteti a hírügynökség Gulyás Gergelynek, a miniszterelnöki hivatal vezetőjének a kijelentését, amely szerint lesz lehetőség a beruházás sorsának népszavazásos eldöntésére, amint véglegesítik a költségeket és az egyéb feltételeket.

Egy másik amerikai hírügynökség, az üzleti világban szoros figyelemmel követett Bloomberg úgy értelmezi Gulyás szavait, hogy Orbán leállította a kínai kampusz tervét azért, hogy enyhítse az ügynek a kampányra gyakorolt hatását. A jövő évi parlamenti választásokra készülő ellenzék – írja a Bloomberg – ebben a kérdésben győzelmet hirdetett a miniszterelnök fölött, aki a jelek szerint meghátrál a kínai kampusz létrehozásának népszerűtlen tervét illetően. A kormányzat eddig arról beszélt, hogy a projekt már eldöntött tény, most viszont 2023-ra referendumot ígér a kérdésben. A Bloomberg vélekedése szerint az, hogy Orbán visszateszi a polcra a tervet, segítheti őt abban, hogy visszaszerezze a kezdeményezést a több mint egy évtizedre visszatekintve a legszorosabbnak ígérkező választások előtt. Az ellenzék, amely most először fogott össze Orbán megbuktatására, a Fudan Egyetem tervét annak bizonyítékaként fogta fel, hogy a miniszterelnök eltávolodik a nyugati értékektől. A kormány váratlan döntése, hogy majd népszavazásra viszi a kérdést, gyakorlatilag inkább azt jelentheti, hogy eltemetik a tervet – írja a Bloomberg, és hozzáteszi: néhány esetben, így például az olimpiaszervezés kérdésében már előfordult, hogy az ellenzéknek sikerült elérnie népszerűtlen ügyek ejtését. Gulyás Gergely viszont a Mandinernek adott nyilatkozatában arról nem szólt, mi lesz azzal a törvénytervezettel, amely kötelezné a kormányt, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozza az egyetem létesítését, és erre a célra telket is adományozzon – jegyzi meg a Bloomberg.

A hírügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy a Fudan Egyetem 2019-ben felülvizsgálta alapító chartáját, abból törölte a „gondolatszabadság” kifejezést, valamint beillesztett egy utalást a kommunista párt vezető szerepére.

A Bloomberg megállapítja: Orbán magatartása éles kontrasztot mutat azzal a kormánydöntéssel, amely elűzte Budapestről a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet. Az intézmény olyan vezetők nemzedékeit képezte, akik elkötelezettek a liberális demokrácia mellett, amivel Orbán azóta szemben áll, hogy 2010-ben újra hatalomra került.

Szintén kapcsolódik Kínához is, valamint Magyarországhoz az EurActiv brüsszeli hírportál még múlt pénteken megjelent, de igencsak szerény médiavisszhangot keltő híre, amely szerint Miguel Berger, a berlini külügyminisztérium államtitkára egyik Twitter-bejegyzésében azt írta:

Magyarország ismét megakadályozta uniós nyilatkozat elfogadását Hongkong ügyében. Három héttel ezelőtt ugyanez történt a Közel-Kelettel kapcsolatban. Az EU közös kül- és biztonságpolitikája működésképtelen a blokkoló politika alapján

– állapította meg a német külügyi tisztségviselő. Az EurActiv ehhez hozzáfűzte: a berlini kijelentések növekvő frusztrációt tükröznek, mert Budapest egyre merészebben csap össze az unióval a nyugati demokráciák kulcsfontosságú elveit illetően.

Tegnap aztán a németek miniszteri szinten is megerősítették álláspontjukat. Heiko Maas, a külügyi tárca vezetője a német nagyköveti értekezleten kijelentette: a vétójognak el kell tűnnie, meg kell akadályozni, hogy egyetlen tagállam különállása megbéníthassa, „túszul ejthesse” az EU külpolitikáját.

A Süddeutsche Zeitung szerint Heiko Maas szokatlan nyíltsággal szólt arról, hogy aki vétójával bénítja az európai külpolitikát, az rövid- vagy hosszútávon Európa összetartásával játszik. Az Orbán Viktor jobboldali konzervatív miniszterelnök vezetése alatti Magyarország évek óta arról ismert, hogy különös gyakorisággal él vétójogával a külpolitikai kérdésekben. Feltűnően gyakran történik ez Kína érdekeinek megfelelően – írja a müncheni lap.