Lengyelországgal kapcsolatban eddig jobbára a bírói függetlenség megnyirbálása miatt, valamint újabban a melegek elleni kampány nyomán lehetett elmarasztaló cikkeket olvasni a nyugati sajtóban. Most azzal, hogy a szejm által megszavazott törvénymódosítás ellehetetleníti az amerikai tulajdonú TVN24 hírcsatorna helyzetét, ez egycsapásra megváltozott.

A The Washington Post beszámolója szerint a varsói kormány már hatalomra jutása, 2015 óta tett olyan lépéseket, amelyek arra irányultak, hogy kiterjeszthesse befolyását a lengyel tévécsatornák fölött is. A lap idézi Radek Sikorski európai parlamenti képviselőt, volt lengyel külügyminisztert, aki szerint: ha ez a törvénytervezet keresztülmegy, akkor – idézem – „valószínűleg átlépjük a kleptokrata autokráciába vezető úton azt a pontot, ahonnan már nincs visszatérés”. Idézet vége. Ebben a megfogalmazásban alighanem a „kleptokrata” szó a legérdekesebb. A Jog és Igazságosság (PiS) elnevezésű, kőkonzervatív kormánypártról ugyanis eddig nem nagyon szüremlettek be a nemzetközi médiába olyan hírek, amelyek az önkényuralmi jegyek mellett a közvagyon botrányos mértékű megdézsmálására is utaltak volna. Éppen ellenkezőleg, Magyarországgal összevetve, időnként Jarosław Kaczyński puritán életformájára hívták fel a figyelmet. Most viszont Sikorski úgy fogalmazott, megint csak idézem: „a kormányzó párt Budapestet ígért nekünk, és meg is valósítja az ígéretét”. Idézet vége.

A The Washington Post természetesen kitér arra is, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a törvénymódosítás látványosan mértékben visszaveti azt a pezsgő médiakörnyezetet, amit a lengyelek eddig kialakítottak. A lap szerint az, hogy Blinken, úgymond, mélységes zaklatottságának adott hangot, szokatlan bírálat egy NATO-szövetségessel szemben. A The Washington Post megjegyzi, hogy rotációs jelleggel amerikai katonák is vannak Lengyelországban, az áprilisi adatok szerint 4500-an. A cikk nem tér ki azokra a spekulációkra, amelyek arról szólnak, hogy Washington esetleg a Varsó kérésére odaküldött csapatai létszámának a csökkentésével – akár az egész kontingens kivonásával – adhatja értésre nemtetszését a lengyel vezetésnek, amely folyamatosan orosz veszélyről beszél.

A törvényt egyébként – hangsúlyozza az amerikai lap – még jóvá kell hagynia a jelenleg ellenzéki többségű szenátusnak is, ám a szenátus feltételezhető ellenvéleményét az alsóház, a szejm újabb szavazással felülírhatja.

Beavatkozni, mégpedig azonnal – követeli kommentárjában a lengyel fejlemények nyomán a liberális szemléletű müncheni Süddeutsche Zeitung, mondván, az Európai Uniónak segítenie kell mindazokat, akik a demokráciáért harcolnak ebben az országban. A lap szerint nagy lehet a hatalom elvesztésétől való félelem a PiS berkeiben, ha két fronton is konfrontációt vállal, nevezetesen az EU-val és az Egyesült Államokkal szemben – az előbbi vonatkozásban a jogállam lebontásával, az utóbbit illetően pedig egyik tévéadójának törvényalkotás útján történő kiiktatásával. A hivatalos indoklás az, hogy ez a csatorna nem európai konszernhez tartozik.

Valójában viszont a TVN független, és a kormánypárt vezetőjére nézve hátrányos módon számol be az eseményekről – írja a bajor lap.

A kommentár kitér arra, hogy Donald Trump, aki példaképe volt Kaczyńskinak, kihasználta az EU megosztottságát, és udvarolt az olyan vezetőknek, mint a PiS elnöke. Most azonban a lengyel kormányzat elszigetelődik a nemzetközi porondon – írja a Süddeutsche Zeitung, és az uniós fellépés szükségességét azzal támasztja alá, hogy a legrosszabb lehetséges forgatókönyvként fölveti az eshetőségét: a PiS Orbán Viktor módjára ártalmatlanná teszi összes ellenfelét, és bebetonozza a saját hatalmát.

Ha esetleg azt gondolnánk, hogy leginkább csak a liberálisoknak van bajuk a lengyelekkel, akkor súlyosan tévednénk. A konzervatív, jobboldali német lap, a Die Welt szintén kommentárban foglalkozik a témával, és olyan megállapítást tesz, hogy Varsó radikális politikája veszélyezteti Németországot és az atlanti szövetséget. A lap szerint beláthatatlan következményekkel járhat ugyanis, hogy változóban van az az eddig megkérdőjelezhetetlen alaphelyzet, miszerint Lengyelország az Egyesült Államok és a NATO mellett áll az agresszív orosz szomszéddal szemben.

A lengyel vezetés – hangsúlyozza a Die Welt – soha nem flörtölt Vlagyimir Putyinnal, mint a magyar Orbán Viktor. Autoriter rossz hajlamai ellenére eddig mindig tartotta magát a transzatlanti orientációhoz. A szóban forgó törvénymódosítással, amelyet az amerikai vállalkozásra szabtak, ettől most eltér Lengyelország.

A PiS, eddigi csaknem hatéves uralma alatt már számos olyan lépést tett, ami az államszervezet átalakítását célozza, ám ennek az átalakításnak az üteme és radikális volta már meglepő a Die Welt szerint. Immár nem lehetnek illúziók, olyan lengyel kormányt látunk, amely a hatalom megtartása végett lábbal tapossa a nemzeti érdekeket – állapítja meg a német kommentátor.