Két magyar vonatkozású Reuters-jelentés is olvasható a The New York Times honlapján. Az egyik arról szól, hogy a magyar kormány annak ellenére stratégiai partnernek tekinti a Huaweit, hogy sok nyugati ország biztonsági, hírszerzési kockázatot lát a kínai távközlési óriáscég tevékenységében.
A hírügynökség kiemeli a Varga Mihály pénzügyminiszter által a Huawei regionális elnökével folytatott megbeszélés után kiadott közleményből, hogy a Huawei hozzájárul annak a célkitűzésnek a megvalósításához, amely szerint 2025-ig a háztartások 90 százalékában legyen széles sávú internet. A Reuters felhívja a figyelmet arra, hogy Közép-Európában Magyar- és Lengyelország alakított ki szoros gazdasági kapcsolatot Kínával az utóbbi években. Csakhogy: januárban azonban Lengyelországban kémkedési vádakkal őrizetbe vettek egy Huawei-tisztségviselőt, és Varsó immár azon európai kormányok közé tartozik, amelyek fontolóra vették: kizárják a Huaweit az új, ötödik generációs mobiltechnológiai hálózat létrehozásából.
Csehország legnagyobb távközlési szolgáltatója azonban a múlt hónapban úgy foglalt állást, hogy a kínai céggel kapcsolatos kockázatok kezelhetőek. A legnagyobb román szolgáltató közlése szerint nem használnak Huawei-technológiát semmilyen kulcsfontosságú állami infrastruktúrában. Az ellenzék ugyanakkor ki akarja mondatni a Huawei eltiltását az 5G-hálózat kiépítésében való részvételtől.
A másik Reuters-jelentés, amelyet közöl a The New York Times, londoni keltezésű, és az áll benne, hogy Orbán Viktorhoz közel álló magyar üzletemberek egy csoportja nemzetközi hírügynökséget alapított a brit fővárosban. A V4NA elsősorban Közép- és Kelet-Európáról, a visegrádi négyekről szóló tartalmat kíván szolgáltatni. A hírügynökséget a cégadatok szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet jegyeztette be tavaly december 31-én. Márciusban Habony Árpád, akit a Reuters Orbán Viktor szürke eminenciásaként, kommunikációs mestereként említ, 40 százalékos részesedést szerzett a V4NA-ban, saját londoni politikai tanácsadó cége, a Danube Business Consulting révén. Ezt követően a New Wave Media Group, amely a legtöbb magyar kormánypárti médiumot ellenőrző, KESMA nevű alapítvány tulajdonában van, 57 százalékos részesedést szerzett Szalay-Bobrovniczkytól. A V4NA honlapján olvasható tájékoztató szerint ötvenfős újságírói és gyorsreagálású hírcsapat dolgozik a négy visegrádi ország fővárosán – Budapesten, Varsón, Prágán és Pozsonyon – kívül Londonban, Brüsszelben, Párizsban, Berlinben és Belgrádban. A website legtöbb tartalma fizetős, de a címoldalra kitett headline-ok Orbán populizmusát terjesztik. Az egyik hétfői vezető hír az volt, hogy „a migráns megölte feleségét, miután az áttért a kereszténységre”. Matteo Salvini olasz belügyminisztertől azt idézték headline-ban kiemelve, hogy „a polgároknak kell ellenőrizniük Európát”. Volt olyan címoldali anyaga is a V4NA-nak, miszerint „a bevándorlás kultúrák és civilizációk harca”. A V4NA – önismertetője szerint – „konzervatív, jobboldali szemszögből” foglalkozik az európai történésekkel.
A londoni magyar hírügynökség-alapításról – Kibővül Orbán propagandagépezete címmel – szintén beszámoló amerikai Bloomberg a V4NA anyagai közül kiemeli Szijjártó Péter nyilatkozatát, amelyben a magyar külügyek irányítója az Európára nehezedő migrációs nyomás növekedéséről beszél, valamint azt a cikket, amelyben az Európai Néppárt és Soros György közötti kapcsolatot „leplezik le”, arra alapozva, hogy a Konrad Adenauer Alapítvány és a Nyílt Társadalom Intézete közösen szervezett egy Líbiával kapcsolatos tájékoztatót az Európai Parlamentben, ráadásul – jegyzem meg borzadállyal a magam részéről – az Antall Józsefről elnevezett épületszárnyban.
„Magyarország, Lengyelország és Románia konokul megsérti az EU alapértékeit, és ezzel veszélyezteti az unió egyben tartását, illetve jólétét. Legfőbb ideje, hogy ott üssünk rajtuk, ahol megérzik: a zsebüknél” – olvasható a müncheni Süddeutsche Zeitung véleménycikkében, amelynek szerzője, Matthias Kolb szerint az európai jogállamiságot az úgynevezett kondicionalitás eszközével kell megvédeni, vagyis azzal, hogy az uniós pénzek folyósítását a jogállami elvek tiszteletben tartásától kell függővé tenni. Egyetlen percet sem szabad veszíteni, hiszen az EU-projekt alapja a jogállamiság, és sem Wiesbadenben, sem Bordeaux-ban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mi történik Varsóban, illetve Budapesten: Jarosław Kaczyński és Orbán Viktor üzelmeinek a bomlasztó következményei nem ismernek határokat – írja a bajor lap.
Felhívja a figyelmet arra, hogy az aggasztó esetek száma növekszik: Romániában a szociáldemokrata kormány a korrupció legalizálását tervezi, Máltán pedig alig érvényesül a hatalommegosztás. Ennek kapcsán a Süddeutsche megjegyzi: alaptalan az a lengyel és magyar vád, hogy az Európai Bizottság kelet-európaiságuk miatt másodosztályú tagállamként kezeli őket.
A kondicionalitást illetően Németország kulcsszerepet játszik, hiszen az EU legnagyobb nemzetgazdaságaként nagy befolyással bír a költségvetési kérdésekben, ráadásul s véletlen úgy hozta, hogy 2020 második felében, amikor a következő időszak büdzséjéről kell dönteni, Berlin látja majd el az unió soros elnöki tisztségét.