A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha így nem sikerül, akkor a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

A Bizottság ma a többi között ezekről a lépésekről döntött Magyarországgal kapcsolatosan:

A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért nem tartotta meg a migránscsempészésre vonatkozó uniós jogszabályokat. 

Magyarország ugyanis figyelmen kívül hagyta a 2002/90/EK tanácsi irányelv szerinti kötelezettségeit, és nem szabott ki hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat az EU-ba való jogellenes beutazáshoz, a területén átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás (migránscsempészés) bűncselekménye esetére, továbbá elmulasztotta az e bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi szankciókat meghatározó 2002/946/IB tanácsi kerethatározatból eredő kötelezettségeit is. Magyarország 2023 áprilisában kormányrendeletet fogadott el, amely rendelkezik a migránscsempészés bűncselekményével kapcsolatos szabadságvesztés-büntetések reintegrációs őrizetté történő átminősítéséről. Ennek következtében a migránscsempészés bűncselekménye miatt elítélt személyeket szabadon bocsátja, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kis részét töltötték le; ezután 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét, hogy a szokásos tartózkodási helyük vagy az állampolgárságuk szerinti országban töltsék le reintegrációs őrizetüket.

Ez a magyar kormányrendelet aláássa a migránscsempészés hatékony kezelésére irányuló cél, az elősegítésről szóló uniós jogszabály visszatartó erejét, valamint a migránscsempészés elleni küzdelemre irányuló közös uniós erőfeszítéseket. A Bizottság azon az állásponton van, hogy a magyar hatóságok eddigi erőfeszítései nem elégségesek, ezért az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot. További részletek itt olvashatók.

A Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot azért is, amiért nem gondoskodott a vasúti igazgatási szervezetének függetlenségéről.

Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot (INFR(2021)2092), amiért nem felel meg az egységes európai vasúti térségről szóló irányelvnek (2012/34/EU irányelv) a magyar vasúti piacért felelős nemzeti igazgatási szerv helyzetével kapcsolatban. Magyarországon a vasúti igazgatási szerv funkcióját az építési és közlekedési minisztérium szervezeti egysége tölti be. Az irányelv szerint azonban a tagállamoknak független vasúti igazgatási szervet kell létrehozniuk azért, hogy szavatolják a vasúti piachoz való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok helyes alkalmazását. Pártatlansága és a vasúti piac megfelelő működése végett e szabályozó szervnek számos függetlenségi követelménynek kell megfelelnie. Mindenekelőtt teljesen függetlennek kell lennie minden szabályozott szervezettől. A Bizottság 2021 júliusában felszólító levelet, majd 2023 novemberében indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel Magyarország nem tette meg az uniós jog érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket, a Bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé idézi. További részletek itt olvashatók.

A Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít Német-, Magyarország és Ausztria ellen az Európai Unió Bírósága előtt, amiért a Duna Bizottságban történő szavazáskor nem tartotta meg az uniós szabályokat.

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Német-, Magyarországot és Ausztriát, mivel elmulasztotta teljesíteni az uniós alapszerződésekből eredő kötelezettségeit olyan esetekben, amikor a Duna Bizottságon belül ajánlást fogadtak el uniós szabályokat potenciálisan érintő, illetve az ilyen szabályok alkalmazási körét potenciálisan megváltoztató ügyekre vonatkozóan. További részletek itt olvashatók.

A Bizottság az 5. pénzmosási irányelv helyes átültetésére szólítja fel Magyarországot.

A Bizottság mai határozata értelmében kiegészítő felszólító levelet küld Magyarországnak az 5. pénzmosási irányelv (EU) 2018/843 irányelv) helytelen átültetése miatt. A Bizottság megállapította, hogy a tagállam az irányelv több kulcsfontosságú rendelkezését helytelenül ültette át nemzeti jogába. A vonatkozó rendelkezések értelmében a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak tartalmaznia kell a magán-tőkealapok tulajdonosaira vonatkozó információkat. Emellett előírják, hogy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz minden esetben hozzáférést kell biztosítani bármely, jogos érdekét igazoló személy vagy szervezet számára. A befektetők és a nagyközönség pénzügyi piacok iránti bizalma nagyban függ egy olyan pontos közzétételi rendszer meglététől, amely biztosítja a társaságok tényleges tulajdonosi szerkezetének és ellenőrzési struktúráinak átláthatóságát.

A tényleges tulajdonosokra vonatkozó pontos és naprakész információk a bűnüldöző hatóságok számára is kulcsfontosságúak. A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, aminek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Ha a Bizottság nem kap kielégítő választ, akkor úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki. 

A Bizottság felszólította Magyarországot és Ausztriát, hogy hozza összhangba nemzeti jogszabályait a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvvel.

Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt intéz Magyarországhoz és Ausztriához, amiért nem hozta összhangba a nemzeti jogszabályaikat a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvvel (—> a 2014/52/EU irányelvvel módosított 2011/92/EU irányelv). A módosított irányelv értelmében az EU-ban a nagy ingatlan-, illetve fejlesztési terveket még megkezdésük előtt értékelni kell a környezetre gyakorolt hatásuk szempontjából. Magyarország nemzeti jogszabályai a környezeti hatásvizsgálatok elvégzése alóli általános mentességeket írnak elő, ahelyett, hogy a mentességeket kivételes esetekre korlátoznák. A hiányosságok közé tartoznak még: a fejlesztési engedély fogalmának helytelen törvénybe iktatása, a pénzbírságok túl alacsony mértéke, valamint az, hogy a bírósági eljárások költségei adott esetben megfizethetetlenek a civil társadalom számára.
 A Bizottság Magyarországnak 2019 júliusában, Ausztriának pedig 2024 áprilisában küldött felszólító levelet az ügyben. Egyik ország nemzeti hatóságai sem orvosolták maradéktalanul a problémákat. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt bocsát ki Magyarország és Ausztria részére. Az országoknak két hónap áll rendelkezésükre a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyüket.

A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az elfogadott szabályok átültetését az uniós kibocsátás-kereskedelem megerősítése és kiterjesztése végett.

Az Európai Bizottság a ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld tizenkét tagállamnak – köztük Magyarországnak – az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszeréről (EU ETS) szóló 2023/959 irányelv nemzeti jogba történő átültetésének hiánya vagy csak részleges átültetése miatt, amely irányelv átültetésének határideje 2023. december 31-én lejárt.

A Bizottság a NIS 2 irányelv teljes körű átültetésére szólít fel 19 tagállamot

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt intéz 19 tagállamhoz – köztük Magyarországhoz – a NIS 2 irányelv (EU) 2022/2555 irányelv) teljes körű átültetésének elmulasztása miatt.

A tagállamoknak 2024. október 17-ig kellett átültetniük a nemzeti jogba a NIS 2 irányelvet, melynek az a célja, hogy Európai Unió-szerte magas szintű kiberbiztonságot biztosítson.