A 2027 utáni költségvetésnek tükröznie kell a jelenlegi geopolitikai, gazdasági és környezeti realitásokat, és rugalmasnak kell lennie. A Bizottság „tagállamonként egy nemzeti terv” modellje nem lehet alapja a tagállami forrásköltéseknek. Nem felelnek meg a célnak a meglévő programokat összevonó óriásalapok. A források elosztásához és nyomon követéséhez szigorú parlamenti elszámoltathatóságra van szükség.

A Parlament elképzeléseit és követeléseit az EU 2028–34 közötti költségvetésével kapcsolatban az EP-képviselők ma elfogadott állásfoglalásban fogalmazták meg. A 317 szavazattal, 206 ellenszavazattal és 123 tartózkodás mellett elfogadott szövegben a képviselők jóval ambiciózusabb, évekre szóló pénzügyi keretet (MFF) szorgalmaznak, ami képes megfelelni az EU polgárai növekvő elvárásainak a globális instabilitás közepette. Az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 1 százalékát kitevő jelenlegi kiadási plafon nem elegendő a növekvő számú válság és kihívás kezeléséhez – állítják a képviselők. Hozzáteszik, hogy az Egyesült Államok globális szerepének visszaszorulásával a kiadásoknak kezelniük kell Oroszország Ukrajna elleni háborúját, a rendkívül kihívásokkal teli gazdasági és társadalmi helyzetet, a versenyképességi különbségeket, illetve a súlyosbodó klímaváltozás és biológiai sokféleség válságát.

Nem a nemzeti tervekre alapuló modellre

A Parlament elutasítja a Bizottság azon elképzelését, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz „tagállamonként egy nemzeti terv” modelljét másolja. Ehelyett az EP-képviselők olyan struktúrát szorgalmaznak, amely biztosítja az átláthatóságot és a parlamenti elszámoltathatóságot, és bevonja a regionális és helyi hatóságokat, illetve az összes érintett szereplőt. Az állásfoglalás megerősíti a kohéziós politika szerepét az egységes piac mélyítésében, az egyenlőtlenségek csökkentésében és a szegénység elleni küzdelemben.

Versenyképesség és védelem

A képviselők nem tartják megfelelőnek a több meglévő programot összevonó „versenyképességi alap” létrehozására irányuló bizottsági javaslatot. Ehelyett új, célzott alap létrehozását szorgalmazzák, amelynek célja az uniós kockázatcsökkentő mechanizmusok révén a magán- és állami beruházások ösztönzése. Véleményük szerint a védelmi kiadások növelése szükséges, de ez nem járhat a szociális és környezetvédelmi kiadások vagy a régóta érvényben lévő politikák rovására.

Egyszerűsítés, rugalmasság és a jogállamiság

A következő hosszú távú költségvetésnek csökkentenie kell a kedvezményezettek számára a felesleges bürokráciát, de nem adhat nagyobb mozgásteret a Bizottságnak a Parlament demokratikus ellenőrzése nélkül. Az egyszerűbb költségvetésnek átláthatóbbnak is kell lennie – állítják a képviselők.

A kiadások rugalmassága szintén kulcsfontosságú – a válságreagálási képességeket be kell építeni minden szakpolitikai terület költségvetésébe, és a humanitárius segítségnyújtást külön kell elkülöníteni. A következő költségvetésnek két különleges eszközzel kell rendelkeznie: az egyik a katasztrófaelhárításra, a másik pedig az egyéb, előre nem látható kihívásokra.

A képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartásához legyen kötve a forrásokhoz való hozzáférés, és egy „okos feltételességi mechanizmust” szorgalmaznak, hogy a kedvezményezettek ne kerüljenek hátrányba kormányuk esetleges intézkedései miatt.

Adósságtörlesztés és közös hitelfelvétel

Az EP-képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a NextGenerationEU hitelek visszafizetése ne veszélyeztesse az EU legfontosabb prioritásainak finanszírozását. A képviselők az adósságtörlesztés és a programkiadások egyértelmű szétválasztását kérik, és sürgetik a Tanácsot, hogy fogadjon el új, valódi bevételi forrásokat. A közös hitelfelvételt az EU-szintű válságok, például a biztonsági és védelmi válságok kezelésének hatékony eszközének tartják.

A társ-jelentéstevők szerint:

„Azt akarjuk, ha a következő hosszú távú uniós költségvetés jobban felkészült legyen a mai kihívásokra, segítve Európát a válságok gyors kezelésében, polgárai jobb védelmében, valamint egy erősebb, versenyképesebb Unió építésében. Megfelelő támogatást szeretnénk biztosítani régóta fennálló prioritásainkhoz, például a mezőgazdasághoz és a kohézióhoz. A következő többéves pénzügyi keret felelősségteljes és indokolt emelését javasoljuk, túllépve az elavult 1 százalékos GNI (bruttó nemzeti jövedelem)-korláton. Ha azt akarjuk, hogy az EU többet tegyen, akkor ennek megfelelően kell felvértezni. Az Európai Parlament csak olyan, a jövőben is biztos, több éves pénzügyi keretet fog jóváhagyni, amely rugalmas, hatékony és 2028. január 1-jéig megkezdődhet a végrehajtása. Ezért sürgetjük a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a Bizottság júliusi javaslatát követően haladéktalanul kezdjék meg a tárgyalásokat” – mondta Siegfried Mureşan (EPP, Románia), társ-jelentéstevő.

„Az embereknek és a régióknak kell a következő többéves pénzügyi keret középpontjában állniuk, és biztosítanunk kell, hogy az EU felkészülten tudjon reagálni polgárai szükségleteire. Erős beruházásokra van szükség a stratégiai autonómia, a gazdasági reziliencia és a zöldcélok előmozdítása érdekében, anélkül, hogy bárki is lemaradna. Egy ambiciózus költségvetésnek elő kell mozdítania a társadalmi és területi kohéziót, új és modernizált bevételi forrásokat kell tartalmaznia, és elegendő finanszírozást kell biztosítania a biztonság, a védelem és a felkészültség területén, hogy igazságos és virágzó társadalmak jöhessenek létre, miközben tiszteletben tartják a jogállamiságot és az EU alapvető értékeit,” – mondta Carla Tavares (S&D, Portugália), társ-jelentéstevő.

A következő lépések

A Parlament prioritásai beépülnek a Bizottságnak az EU következő hosszú távú költségvetéséről szóló, 2025 júliusában közzéteendő javaslatába.

A többéves pénzügyi keretet (MFF), amely meghatározza a különböző szakpolitikai területek maximális kiadási plafonjait, hét évre állapítják meg. Miután a Parlament tagjainak többsége hozzájárult, az EU kormányai egyhangúlag fogadják el az MFF-rendeletet. Az EU jelenlegi hosszú távú költségvetése 2027. december 31-én jár le.