Az Európai Parlament tényfeltáró küldöttsége három nap után úgy távozott Magyarországról, hogy aggályai egy cseppet sem oszlottak el – állapította meg tudósításában az AP hírügynökség. Pedig az aggályok már legalább három éve fennállnak. Erről az összpárti delegáció vezetője, a Parlament magyar jelentéstevője számolt be a tapasztalatokat összegző sajtótájékoztatón.

A francia zöld Delbos-Corfield elmondta: a budapesti alkotmánybíróságon, illetve a kúrián elfordult: egyszerűen nem válaszoltak a kérdéseikre, sőt a legfelső bíróságon kétszer is megfenyegették őket, hogy bajba kerülhetnek az igazságszolgáltatás megsértése miatt. Teljesen egyértelmű volt az ellenséges hozzáállás a vendéglátók részéről.

A képviselők több tucatnyi emberrel találkoztak, köztük olyan újságírókkal, akiknek a telefonját lehallgatták az izraeli kémprogrammal. A küldöttség vezetője úgy fogalmazott: a dolgok nagyon afelé mutatnak, hogy az eszközt maga a kormány használta, függetlenül attól, hogy az ügyről nem hajlandó semmit sem elárulni. Így a történtek nagyon nyugtalanítják Strasbourgot, mert a szoftvert a jelek szerint más tagállamokban is bevetették, de ott nem a hatalom legfelső berkei álltak mögötte.

A vendégek egyébként a bíróságok függetlenségéről, a sajtó sokszínűségéről, az alapvető jogokról, a tudomány és oktatás szabadságáról, a demokratikus intézmények működéséről igyekeztek tájékozódni, éspedig a 7-es paragrafus alapján zajló eljárás keretében. Az EP 3 éve azért kezdett vizsgálatot Magyarország ellen, mert úgy véli, hogy az megszegi a közösség alapértékeit.

Uniós illetékesek megerősítették: már a hónap vége előtt megkezdődhet az eljárás Magyar- és Lengyelország ellen az ez évtől érvényes jogállami mechanizmus alapján – írja a Financial Times. Ám még hónapokig eltarthat, amíg a folyamat eljut odáig, hogy ténylegesen visszatartsanak a két kormánynak szánt pénzekből. De a fejlemény mindenképpen azt jelzi, hogy a Bizottság komolyan gondolja a dolgot, így élesedik a vita a két tagállammal. Rajtuk kívül azonban mások is vannak a célkeresztben.

Brüsszelben egyelőre a színfalak mögött megy az egyeztetés arról, pontosan mikor és miként élesítsék be a szankciós rendszert, a végső döntés még nem született meg ebben a politikailag igencsak kényes kérdésben. Egyes források szerint azonban az első lépések heteken belül megtörténhetnek, mivel az Európai Parlament afelé tereli von der Leyent, hogy ne habozzék tovább. Strasbourg még ebben a hónapban jelentést vár a dolgok állásáról.

Az új mechanizmusban az a jó, hogy kétharmaddal jóvá lehet hagyni, azaz a Fidesz és a PiS aligha képes megtorpedózni. Jourová alelnök úgy nyilatkozott, hogy el vannak szánva: bevetik a módszert, ahol szükség van rá.

A Politico hírportál szerint a Bizottság áthidaló megoldást javasol Lengyelországnak a jogállami vitában, mert azt szeretné, hogy Varsó – bizonyos kikötések teljesítése esetén – megkaphassa az újjáépítési alapból neki szánt csaknem 24 000 millió eurót, de egyúttal beindul az új jogállami mechanizmus is. A lényeg, hogy Brüsszel már akár heteken belül felszabadítja az első részt, a teljes összeg 13-át, de cserében a PiS-nek vállalnia kell, hogy az előre megszabott menetrend alapján visszaállítja a demokratikus normákat, főként az igazságszolgáltatásban.

A követelés az, hogy szüntesse be működését a bíróságok megregulázására létesített fegyelmi tanács, úgy, ahogyan azt az Európai Bíróság kimondta. Jourová azt közölte: nem a lengyel népet kívánják megbüntetni, a helyzet nem az unió hibájából, hanem belpolitikai okokból állt elő. De arról is beszámolt, hogy már nagyon előkészítették a jogállami mechanizmus alkalmazását, így élni kívánnak fele. Úgy fogalmazott: a vonat nagy sebességgel halad, és már nem lehet megállítani. A jelentés úgy saccolja, hogy addig már valószínűleg alig három hét van hátra, mert nem akarják bevárni vele az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának e hó 25-én esedékes ülését.   

Hasonló a terv különben Magyarországgal kapcsolatban, csak ott az EU elsősorban a korrupció kiszűrésére vár egyértelmű biztosítékokat.

Ugyancsak a Politico úgy értékeli, hogy a Bizottság pénzügyi olajágat ajánl a lengyeleknek, mert von der Leyen kutyaszorítóban van, hogy mi tévő legyen is az egyre ellenségesebb varsói kormánnyal. Ha ugyanis nagyon bekeményít, akkor az jóvátehetetlenül ártana az EU megítélésének lengyel földön. Még az is belefér, hogy az ország kiválik a szervezetből. Bár Jourová ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a lakosságnak legalább fele támogatja a tagságot, és ezt ő mindig szem előtt tartja.

A Politico ugyanakkor szintén úgy értesült, hogy már a jövő hónapban megindulhat a jogállami mechanizmus gépezete, mert az Európai Parlament türelmetlenkedik. Ám a kompromisszumos tervet még bőven kisiklattathatja, hogy a lengyel alkotmánybíróság elvileg 5 nap múlva állást foglal az ügyben: felülírja-e a nemzeti jog a közösségi szabályokat.

Hírek szerint az EU a jövő hónapban jóváhagyhatja a gazdasági segélycsomag felhasználására benyújtott magyar és lengyel nemzeti tervet, de csak akkor, ha a két kormány vállalja, hogy a továbbiakban tiszteletben tartja a jogállamot – írja a Yahoo/Reuters. A folyamat éppen azért akadt el, mert a Bizottság úgy látja, hogy mindkét hatalom aláássa az igazságszolgáltatás szuverenitását, korlátozza a sajtót, a civil szervezetek működését, de a magyaroknál gondok vannak a korrupció miatt is.

Ezeket az aggályokat belefoglalták az uniós éves országjelentésbe, de amíg az érintettek nem orvosolják a bajokat, addig nem kaphatnak pénzt a járvány utáni gazdasági kilábalást célzó alapból. Ahhoz ugyanis feltételül szabták, hogy az érintett országok az eddiginél jobban tartsák tiszteletben a hatalmi ágak megosztását. Emellett az is cél volt, hogy Brüsszel gátolja meg a közösségi források elsikkasztását.

A milliárdok létfontosságúak az erősen euroszkeptikus lengyel koalíció számára, mivel két év múlva jön a választás, de ugyanez érvényes Orbán Viktorra, aki már jövő áprilisban kénytelen megmérettetni magát a szavazóurnáknál.

A liberális német napilap, a Süddeutsche Zeitung Dobrev Klárának adja a legtöbb esélyt, hogy az autokrata Orbán Viktor kihívója legyen. A DK jelöltje nem várt különbséggel lett az első a próbaválasztáson – a voksok harmadával. Ám továbbra is sok minden bizonytalan az ellenzék stratégiája körül. Annyira, hogy most a szétlövés következik, de a kampány nem lehet túl agresszív, mert a hat párt jelszava egy: közösen fellépni, közösen győzni.

Márpedig: aki netán túlságosan is nekimegy saját szövetséges vetélytársának, és alulmarad a 2. menetben, az kiteszi magát annak, hogy nem hiszik el róla: őszintén támogatja az addigi riválisát, akinek a Fidesszel kell majd megküzdenie. Dobrev az EP alelnöke, ismerős számára a vita, de a brutális támadásokhoz nincs hozzászokva. Meggyőződéses európai és politikai profi. Ugyanakkor a kedvenc ellenfél Orbán, valamint a hatalom közeli média számára. Időről időre gyűlöletteli cikkek célpontja, amióta csak összeállt az ellenzék.

De nem csupán vetélytárs, hanem annak a Gyurcsány Ferencnek a felesége, aki az ősellenséget testesíti meg a Fidesz számára. A politikust úgy állítja be az ellenoldal, hogy az ellenzék titkos vezére és csak azért tolja előtérbe az asszonyt, hogy rajta keresztül irányítson.

Dobrevnek ugyanakkor felhánytorgatják azt is, hogy Apró Antal, egykori magyar kommunista vezető unokája. Ilyen háttér előtt meglepő, hogy ő kapta a legtöbb igenlő szavazatot. Orbán ugyanakkor pont az előválasztás legérdekesebb pontján jelentett be adókedvezményeket és nyugdíjemelést. Ő így száll be a kampányba. Viszont a pénteki rádióbeszélgetésben Orbán egy szóval sem említette az ellenzéki szavazás eredményét, és Dobrevet sem, mint lehetséges vetélytársat.

Az osztrák Der Standard című napilap Budapestről keltezett tudósításában azt írja az előválasztás után, hogy alakul az egységes ellenzék Orbán ellen, miután igen sokan éltek a lehetőséggel, hogy kinyilvánítsák véleményüket a jó egy hét alatt. A Political Capital úgy értékelte, hogy a hat párt kitört a buborékból, ahová a miniszterelnök zárta. Most olyanokat is elértek, akik nem a törzsszavazóik. Olyan tömegeket, akiket a hatalom igyekszik elzárni minden információtól, aminek nem a kormányzat irányítása alatt álló sajtó a forrása. Ezek a rétegek idáig el sem tudták képzelni, hogy vannak érdemleges politikai erők a Fideszen kívül is.

Elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy Karácsony több embert tud megszólítani, mint Dobrev, mert utóbbi férje az őszödi beszéd nyomán továbbra is megosztó személyiségnek számít. Ezáltal kétséges, hogy feleség mennyire tudná Orbánt térdre kényszeríteni. Ugyanakkor a budapesti főpolgármester csak akkor győzhet a 2. fordulóban, ha Márki-Zay segít neki. Így most minden figyelem az utóbbira irányul.  

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung azt tartja az előválasztás legnagyobb meglepetésének, hogy már az első fordulóban érzékeny vereséget szenvedett a jobboldali-nemzeti Jobbik. Hiszen jó 10 éve vezeti a népszerűségi listát az ellenzéki oldalon, a baloldalon viszont a DK most helyet cserélt az MSZP-vel, amely ezúttal igen gyengén szerepelt. Gyurcsány tábora igen elkötelezett, ám a politikus megítélése fölöttébb vegyes más pártok hívei körében. Ezáltal az ellenzéki stratégák most törhetik a fejüket, hogy ez mennyiben lesz hatással Dobrev esélyeire, tekintette arra is, hogy a férje vörös posztó a Fidesz szemében.

Miután a pénzügyi világ megrökönyödött azon, hogy a Magyar Nemzeti Bank váratlanul visszafogta a kamatemelés lendületét, az MNB alelnöke bejelentette, hogy az alapkamat még jó ideig nőni fog – adja tudtul a Bloomberg. – Így az valószínűleg átnyúlik a jövő évre is, emellett pedig az intézmény fokozottan támaszkodni kíván swap-ügyletekre, hogy korlátozza a forint likviditását. Virág Barnabás, a nemzeti bank alelnöke kijelentette: az alapkamat ezentúl 0,15 %-kal növekszik, holott a szakma arra számított, hogy marad az eredeti, 0,3%-os ütem. Pont a váltás miatt esett csökkent a forint árfolyama.

Virág ugyanakkor azt is elmondta egy varsói tanácskozás apropóján, hogy szerinte a fizetőeszköz jegyzésében mutatkozó ingadozást nem szabad túlbecsülni.   

Ahhoz képest, hogy igencsak fagyos a lengyel–német viszony, Varsó váratlanul meleg hangon gratulált a német választások győztesének, bár lehet, hogy csak nem mérte fel, mi várható a kétoldalú kapcsolatokban, ha Scholz vezetésével alakul meg az új koalíció – olvasható a német Die Weltben. Az SPD eleve nem örvend túlzottan nagy népszerűségnek a PiS köreiben. Ezzel együtt a telefonbeszélgetést a lengyel külügyminiszter kezdeményezte. Ily módon úgy lehet értelmezni, hogy a lengyel fél együttműködésre törekszik az új hatalommal.

A hangulatot azonban évek óta rombolják olyan témák, mint a lengyel jogállam lebontása, valamint az Északi Áramlat 2 megépülése. Ráadásul: ha a zöldek megbízottja kerül a német diplomácia élére, ő biztos karakteresebben kiáll a nemi kisebbségek hátrányos megkülönböztetése ellen, valamint a sajtószabadság mellett, mint az elődje. Továbbá várhatóan sürgetni fogja a lengyel energiaellátás 70%-át fedező szénerőművek fokozatos bezárást. Varsóban sokkal jobb a készülő szövetség 3. tagjának, a liberálisoknak a megítélése, bár egyáltalán nem biztos, hogy az FDP simán túllép a politikai véleménykülönbségeken.