Azért ma van a magyar feltalálók napja, mert Szent-Györgyi Albert 1941-ben ezen a júniusi napon jelentette be találmányát, a C-vitamin olcsó és nagyüzemi előállításának forradalmi eljárását. Ez lehetővé tette a vitamin nagy tisztaságú formában történő gyártását, ami pedig az egész világon mérföldkőnek számított a gyógyszeriparban. Az orvos és biokémikus tudós korábban már sikeresen vont ki a szegedi fűszerpaprikából jelentős mennyiségű tiszta C-vitamint, amiért 1937-ben orvosi és fiziológiai Nobel-díjat kapott. Elsőként tehát ő izolálta és azonosította ezt a titokzatos anyagot, amely elengedhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez.
A világszerte számon tartott magyar feltalálókat nehéz lenne név szerint felsorolni. Mindenesetre közéjük tartozik Jedlik Ányos, a dinamó, Irinyi János, a biztonsági gyufa, Bánki Donát, a karburátor, Jendrassik György, a dízelmotor és gázturbina, Fonó Albert, a sugárhajtómű, Biró László, a golyóstoll, Asbóth Oszkár, a helikopter, Bejczy Antal, a Marsjáró, Csorba György, a rádiólokátor, Kandó Kálmán, a villanymozdony, Puskás Tivadar, a telefonközpont, Neumann János, az első számítógép alkotója.
Gábor Dénes, a hologram atyja mondta: „A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni.”
Kodály Zoltán zenepedagógiai „találmánya”, szolmizációs alapokra épülő rendszere forradalmasította a zeneoktatást szerte a világon. Kodály egyik legszebb, legismertebb népdalfeldolgozása az Esti dal. Imádság a hazáért és a békéért. Előadja a Magyar Rádió Gyermekkórusa, vezényel Botka Valéria és Csányi László.
Az első strófák:
„Erdő mellett estvéledtem
Subám fejem alá tettem.
Összetettem két kezemet,
Úgy kértem jó Istenemet:
Én Istenem adjál szállást ,
Már meguntam a járkálást,
A járkálást, a bujdosást,
Az idegen földön lakást.”
Ahogy nem tudom felsorolni a világszerte számon tartott magyar feltalálókat, úgy azok nevét sem, akik nem a szülőhazájukban vitték végbe nagyhírű munkájukat.
A képen Szent-Györgyi Albert látható
