Volt kormány-főhadiszállás, a Gundelek birodalma, de számomra inkább egy elszalasztott lehetőség marad. Én csak így hívom magamban a világ egyik legszebb szecessziós szállodáját. A budai Gellértet.

Már vagy 20 éve meg kellett volna újulnia, felszínre kellett volna hozni valódi szépségeit, akárcsak a pesti Four Seasons esetében történt – amint azt jelen sorok írója az évek folyamán sokszor, sok írásában felrótta az éppen aktuális menedzsmentnek.

Sok oka van annak, hogy az igazi felújítás nem történt meg, és érdemes lenne talán azt is kikutatni, kinek a felelőssége az, hogy erre – mikor, melyik tulajdonos – nem teremtett elég pénzt. A toldozgatás-foldozgatás, a retro, vagy inkább szocreál, eklektikus stílusú, néhol népies-historizáló belső terek még a csodálatos adottságú épület eredeti szépségeit is elfedték.

A Szent Gellért Szálloda építése 1911-ben kezdődött. Nevét a 11. század magyar vértanú püspökéről kapta, akit a Vata-féle lázadás idején a szomszédos hegyről taszítottak a mélybe. A 176 szobás szállodát Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervezte. A kúp alakú tornyok messziről felismerhetővé teszik. Belső terét is szecessziós stílusban építették, magas üvegkupolával és kovácsoltvas díszítéssel. A szálloda recepciójából felvezető lépcsősort üvegablak kíséri, amelynek témája az ókori magyar mitológiából származó csodaszarvas-legenda. A Gellért gyógyfürdőjét is az eredeti szecessziós díszítés, művészi mozaikok, színes ablakok, szobrok teszik különlegessé.

Az építkezés az első világháború miatt lassult. A hotel addig nem nyílt meg, amíg a háború véget nem ért, és az Osztrák–Magyar Monarchia össze nem omlott. 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után a kormány itt rendezte be főhadiszállását.

Miután Magyarország független lett, a szálloda korai éveiben olyan sikeres volt, hogy 1927-ben további 60 szobával és hullámmedencével bővült – emlékeztet rá a Wikipedia. Gundel Károly 1927-ben átvette a szálloda éttermének vezetését. Az épület a második világháborúban súlyosan megsérült, a Gellért-hegy felőli szárnyának helyreállítása 1946-ban kezdődött meg, a Duna felőli főszárny munkálatai pedig jó évtizeddel később 1957-ben. A restaurálást 1962-ben fejezték be.

Ebben az időszakban ez volt „A szálloda” Budapesten, a fővárosba érkező királyi méltóságok, sztárok, elnökök és más hírességek, illetve „névtelen” amerikás magyarok mind itt szálltak meg, ott rendezték meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megtartását sürgető nemzetközi tanácskozást… Akkor még nem létezett a Duna-parti ötcsillagos szállodasor.

A Gellért konyhája mindig híres volt, rang volt ott dolgozni, kiváló szakemberek álltak helyt minden poszton. A magyar turizmus kiemelkedő alakjai kezdték ott sikeres pályafutásukat.

A Hotel Gellért termálfürdője volt mindig a legelegánsabb és legszebb fürdő Budapesten. A két világháború közötti színházi magazinok szinte minden számában láthatjuk, amint a kor primadonnái napoznak vagy    hullámfürdőznek a Gellértben, bemutatva a legdivatosabb akkori fürdőruhákat.

A szálloda szépségeit számos filmes stáb felfedezte és használta sok alkotás, sőt, videójáték háttereként, díszleteként is. A Maxx német popegyüttes You Can Get It zenés videóklipjét, a Le Tournoi 2015-i francia, valamint a Natale a 5 stelle (5 csillagos karácsony) című 2018-i olasz filmet a szállodában forgatták, akárcsak az amerikai Vörös veréb című film egyik részletét. A „Halál Velencében” című film Tadziója, Björn Andrésen életéről szóló, tavaly bemutatott svéd életrajzi filmben is feltűnik a páratlanul szép Gellért fürdő.

December 1-jén bezár a Gellért, addig pedig arra kéri a vendégeket a ma még tulajdonos Danubius Hotels, hogy a Grand Finale-t együtt éljék át. A különleges búcsúkampányban programok sorával várja a vendégeket.  Reméljük, hamarosan ismét régi fényében ragyog majd.