Bár Orbán Viktor az Európai Tanácsban Ursula von der Leyen jelölése ellen szavazott, mindez nem akadályozta meg az Európai Parlament képviselőit, hogy ismét a magyar miniszterelnök által korábban „hétgyermekes keresztény nőnek” nevezett hölgyet válasszák meg az Európai Bizottság elnökévé. A titkos szavazáson Von der Leyen a vártnál több, 401 igen szavazatot kapott, 284-en nemmel szavaztak, 15-en tartózkodtak. Újraválasztásához a 720 tagú testület abszolút többségére, vagyis minimum 361 képviselő szavazatára volt szükség. (A nyitó képről: az orbáni őszinteség netovábbja.)
Az eredmény újabb pofon volt a nemrég még Brüsszel elfoglalását célul kitűző Orbánnak, akinek azzal is szembesülnie kellett, hogy az általa favorizált szélsőségesek nem kerültek túlsúlyba, sőt, a fontos tisztségektől is távol tartották őket. „Magyarország nem támogatta Ursula Von der Leyen újrázását azért, mert az Európai Bizottság (EB) elmúlt öt éves teljesítménye harmatgyenge volt” – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban. Szerinte Von der Leyen nem az ellenfelük, hanem az alkalmazottjuk, akinek az a dolga, hogy végrehajtsa a miniszterek döntéseit. A miniszterelnököt megelőzve, a Fidesz és a KDNP jelesei már csütörtökön elmondták a véleményüket a kialakult helyzetről.
Deutsch Tamás EP- képviselő, aki Strasbourgban nyilatkozott az MTI-nek, úgy gondolja, hogy „világos és egyértelmű politikai paktum született. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki székébe történő újraválasztása érdekében politikai alkut kötött az Európai Parlament háborúpárti többségével, és ebben a megállapodásban az is szerepelt, hogy szélsőséges módon támadta meg Orbán Viktor békemisszióját.”
Hasonló szellemben nyilvánult meg Hölvényi György. A KDNP EP-képviselője Von der Leyen újraválasztásával kapcsolatban a következőket írta a Facebook-oldalán: „Európa többet érdemel, mint amit Von der Leyentől kapott az elmúlt öt évben. A mai, hibás döntés nehezíti egy normális, XXI. századi európai együttműködés esélyét.”
Győri Enikő, a Fidesz hazai viszonyokra kreált mantráit ismételgette, vagyis azt, hogy „Európa gyengébb, mint öt évvel ezelőtt. Mégis, Von der Leyent újraválasztották, mivel úgy tűnik föl, hogy kész megvalósítani a baloldal kívánságait.”
Fideszes szemmel ennyire egyszerű a világ: ha nem az általunk kedvelt jelöltet választják meg egy magas tisztségre, akkor annak csakis az lehet az oka, hogy illető lepaktált a háborúpárti baloldallal.
Nem volt ez persze mindig így: hét évvel ezelőtt, 2017 novemberében például Orbán még legalább adott a látszatra és úgy tett, mintha üdvözölné a most ócsárolt Ursula von der Leyen bizottsági elnökké választását. „Egy hétgyerekes nő lesz az Európai Bizottság elnöke” – így palástolta csalódottságát a miniszterelnök magyarországi hívei felé.
Az Európai Bizottság élére nem sokkal ezután megválasztott Ursula von der Leyen-nek valóban hét gyereke van, ami egyfelől tiszteletre méltó, másfelől viszont Orbán is tudta, hogy az akkor még csak jelölt Ursuláról nem ez a leglényegesebb tudnivaló. Ennél sokkal fontosabb, hogy amit képvisel, az homlokegyenest ellenkezik Orbán és a Fidesz politikájával. Támogatja a melegházasságot, valamint a menekültekkel való emberséges bánásmódot – utóbbit olyannyira, hogy a menekültválság csúcsán egy időre maga is befogadott a házába egy menekültet. Ez sem Orbánék szája íze szerint való történet volt, és akkor arról még nem is beszéltünk arról, hogy Ursula von der Leyen mindig elkötelezett híve volt az Európai Egyesült Államoknak, vagyis annak, hogy Európa nemzetei mind szorosabb kulturális és gazdasági közösséget alkossanak.
Orbán minderről akkor nem mondott semmit a magyarországi Fidesz-fanoknak, nem akarta őket azzal elkedvetleníteni, hogy legyőzhetetlennek hazudott vezérük totális vereséget szenvedett. Ehelyett igyekezett jó képet vágni a történésekhez, és azt mantrázta rendületlenül, hogy győzött a magyar emberek akarata, mert egy rendes, hétgyermekes anya került az Európai Bizottság élére.
A miniszterelnök Ursula von der Leyen iránti látszólagos szimpátiája még 2019-ben sem hagyott alább. A Magyar Televíziónak adott interjúban például elismerően beszélt az azóta már ekézett közellenségről: „Magyar fejjel és magyar szemmel nézve egy komoly hölgy lett az Európai Bizottság elnöke” – mondta akkor Orbán, majd hozzátette: „Egy komoly tapasztalatokkal rendelkező és bátor gondolkodású bizottsági elnökünk van, aki érti azt, ami Közép-Európában történik, érti azt, amit mi mondunk, és érti azt, ami fontos a magyarok számára. Különösképpen igaz ez a családra. Úgy gondolkodik a családról, mint mi, közép-európaiak vagy magyarok: a család fontos, talán a legfontosabb, a gyerek az első – egy hétgyermekes családanyáról beszélünk –, és úgy kell a világunkat berendezni, hogy a gyermekeink biztonságban nőhessenek fel… Ráadásul egy olyan bizottsági elnökről beszélünk most, akinek személyes és szenvedélyes meggyőződése, hogy az Európai Uniónak fenn kell maradnia… Ez magyar érdek is, mi is azt szeretnénk, ha úgy tudnánk összehozni az Európai Unió különböző országait, hogy közben minden ország az maradhasson, ami; például Magyarország magyar ország maradhasson.”
Akkor persze még szó sem volt az oroszok ukrajnai háborújáról, Putyin elnök fejében is legföljebb egy pajkos gondolatként lebeghetett, hogy 2022. február 24-én csapatai lerohanják a szomszédos Ukrajnát.
Azóta más szelek fújnak, és Orbán, valamint fideszes társai, ha akarnák sem tudnák leplezni csalódottságukat. A szájkarate kudarcot vallott, Brüsszel elfoglalása dugába dőlt, Orbán katonái lábhoz tett fegyverrel nézik, hogy helyettük mások tűzhetik ki a győzelmi lobogót.