Berlini tudósítónk írja:
Orbán ellenfelének támogatásra van szüksége: Európának segítenie kell megmenteni a magyar demokráciát (Der Tagesspiegel: Orbáns Kontrahent braucht Unterstützung: Europa muss helfen, Ungarns Demokratie zu retten) Ezzel a figyelemfelkeltő címmel olvasható a berlini Der Tagesspiegel című konzervatív napilapban a Németországot alaposan ismerő angol történész, Timothy Garton Ash esszéje. „Ha Magyarország a jövő tavasszal szavazni fog, van reális esély az ellenzék győzelmére. Ehhez azonban az európai vezetőknek cselekedniük kell” – írja a szerző. (A HVG-től kölcsönzött képen: egy negédes Orbán-mosoly, és Merkel elolvad?)
A továbbiakban egyrészt ismerteti Orbán EU-s pénzen kifejtett propaganda-hadjáratát az őt pénzelő klub (azaz Európai Unió) ellen, amelynek mellesleg hazája is tagja, mi több, nagyvonalúsága révén haszonélvezője, másrészt felsorolja mindazokat az egyéb – többnyire ugyancsak EU-s pénzből finanszírozott költekezéseket, illetve a Meszáros–Tiborcz-impérium javára történt kisajátításokat, amiket a demokratikus intézmények kiürítésével a Fidesz 11 éves egyeduralma lehetségessé tett. Ash professzor nézete szerint Európa feladata – noha nem mondja ki, de sugallja: hovatovább kutyakötelessége – Márki-Zay személyében az egyesült ellenzéket támogatni.
A szerző szerint az új német kormánytól elvárható, hogy az elődjével szemben jobban, nyíltabban és látványosabban igyekezzék az ellenzéket hatalomra segíteni. Ezt Ash arra (is) alapozza, hogy főleg a zöldpárt célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen a jelenlegi helyzet, és az új német kormánynak az erkölcsieken túl már gazdasági okokból is érdekében áll a kormányváltás Magyarországon.
Minden tiszteletem Timothy Ash-é. Mégis: mintha a német gazdasági érdekeket nem vette volna górcső alá. A Merkel-éra és az utód koalíciós kormány között nem annyira ideológiai ellentétek állnak. Másként fogalmazva: eddig sem az ideológia, vagy ha úgy tetszik, az etikai-erkölcsi felfogás vezette a CDU irányította koalíciót Orbán hallgatólagos támogatásában, hanem a német autóipar érdeke. Ez pedig nem fog változni az új kormány alatt sem.
Érdekes lesz megfigyelni, mennyire befolyásolja majd ugyanez az autó-lobby az új koalíciót is. A kormányszövetségnek sok év után újra tagja az FDP – az a Szabad Demokrata Párt, ami a gazdaság szabad, korlátozás nélküli fejlődését írta a zászlajára.
Különben is érdekes lesz megfigyelni a harcokat és az elengedhetetlenül szükséges kompromisszumot a zöldpárttal és a szociáldemokratákkal, hisz’ ezt a három partnert alapjában véve az érdekellentétek kötik össze – ha szabad ezzel a „szemtelen” kifejezéssel leírnom a helyzetet…
Magyarán: a Der Tagesspiegelben megjelent eszmefuttatás szerint Európának (kutya)kötelessége győzelemre segíteni Márki-Zayt és rajta keresztül megvédeni a magyar demokráciát.
Említettem már: nagyon tisztelem az angol történészt. Mégis úgy gondolom, hogy az Orbán-kormány legyőzése nem Európa, hanem a magyar választópolgárok feladata. A küzdelem aligha Brüsszelben dől majd el, hanem a magyarországi választóurnáknál. Ehhez lehet Európában szurkolni, az Európai Unió keretein belül az Orbán adminisztrációt addig is a magyar gazdaságnak fájdalmas mindenféle intézkedésekkel, támogatásmegvonással büntetni, Márki-Zayt, mint az ellenzék vezérét lehetőleg mindenhová meghívni, neki európai sajtónyilvánosságot teremteni stb. Ez a változást hőn kívánóknak természetesen jólesik.
De a kormányváltás történelmi felelősségét, teendőit külföldről senki nem veheti le a – remélhetőleg a feladathoz végre felnőtt és felelősen dönteni képes – érintettek válláról.

