(Szerző: Lendvai Ildikó) Egyenes beszéd: Tétényi Évával. Akinek vannak emlékei a most lebuktatott igazságügyi államtitkárról. Amikor a Fidesz az ellenzéki polgármester megválasztása miatt totális háborút indított Esztergom ellen, Völner Pál körzeti képviselőként és közlekedési államtitkárként nagy szerepet vállalt a hadjáratban, különösen a város közlekedésének leállításában. (A nyitó kép forrása: budapestkornyeke.hu)
Számomra most nem is az a fő kérdés, hogyan tehetett ilyesmit épp az igazság szolgálatára felesküdött főhivatalnok Völner – már ha a gyanú valósággá válik. (Kötve hiszem, hogy az ügyészség egy államtitkár esetében könnyelműen vádaskodna.)
Az igazi kérdés az, hogy az a kormány, amely eddig a túl magasra székeket ingató ügyeket, a legszemérmetlenebbeket is, mindig eltussolta (emlékezzünk Tiborczra és az Eliosra, vagy a lélegeztetőgépek beszerzésére!), most miért áldoz be egy államtitkárt?
Két okot is el tudok képzelni. Az országnak adható uniós pénzeket még mindig visszatartják, épp a szájunkig érő korrupció miatt. Valahogy meg kellett mutatni, hogy a NER urai valójában a korrupció ádáz ellenfelei, ehhez kapóra jött az amúgy is bűzlő, már nem titkolható végrehajtói ügy, amelyben a tettesek még csak le sem adták a százalékot a kormánypártnak! A másik: a még ennél is büdösebb Pegasus-botrányban előbb-utóbb csak kellene valami felelőst találni.
Volner volt az, aki állítólag Varga Judit helyett kiadta a lehallgatási engedélyeket. Ha már úgyis korrupcós gyanúba keveredett, szükség esetén majd rá lehet mutatni: dupla adag vaj van a fején. Nemcsak a végrehajtási disznóságokban, hanem a Pegasusban is ő a bűnös. Ha lecsukják, utána nincs már semmi látnivaló. Megvan a tettes, a kormány és feje tiszta, mint a hó.
Volt–nincs korrupció, volt–nincs lehallgatási botrány… Miről tetszenek beszélni?!
