A KSH legfrissebb lakáspiaci jelentése  alapján 17%-kal bővült a lakáspiaci forgalom a tavaly január-szeptember közötti időszakban a pandémia miatti 2020-i visszaesés után. A keresletélénkülés hozta magával az áremelkedést is, a legnagyobb mértékben a budapesti agglomerációban és a Balaton környékén. A megyeszékhelyeken is átlag feletti ütemben drágultak a lakások. A megyei  dobogósok: Székesfehérvár, Debrecen és Győr.

A KSH adatai szerint 2021. III. negyedévében a használt lakások ára 15, az új építésűeké pedig 13%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Egy használt lakást így átlagosan 21,1 millió forintért lehetett megvásárolni, az újakért átlagosan 40,6 millió forintot kértek az eladók, kivitelezők. A megyeszékhelyeken az átlagár még magasabb, egy használt lakás esetében +8%-os is lehet, azaz megközelítheti a 23 millió forintot. Az 1 négyzetméterre jutó ár 362 ezer forint, ami szintén azt mutatja, hogy átlag feletti ütemben drágultak az ingatlanok vidéken tavaly január és szeptember között, 2020 azonos időszakához képest.

Átlagár szempontjából a legdrágább megyeszékhely Székesfehérvár: átlagosan 29,8 millió forintért lehetett ingatlant vásárolni, ami 13,3%-kal magasabb érték, mint egy évvel azelőtt. A rangsorban Debrecen és Győr következik 28,5, illetve 27,9 millió forinttal.

Ha négyzetméterár vonatkozásában vizsgáljuk a helyzetet, az élen nem történik változás. Fejér megye központja továbbra is vezet (462,7 ezer Ft/m2), ám Hajdú-Bihart (457 800 Ft) és Győr-Moson-Sopront (440 900) megelőzi Veszprém, ahol 460 700 forintos négyzetméterárral kell számolniuk a vevőknek, használt lakás esetén.

A legolcsóbb továbbra is Salgótarján, még annak ellenére is, hogy arányaiban a legnagyobb mértékű – 19,9%-os átlagár-, illetve 18%-os négyzetméterár-növekedés is ott történt meg a pandémia megjelenésének évéhez mérten. Egy használt lakás átlagos ára 10,2 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár pedig 163 100 forint a nógrádi megyeszékhelyen. Átlagár szempontjából Győrött (9,1%), négyzetméterár szerint pedig Pécsett (4,3%) emelkedtek a legkisebb mértékben az értékek.

És mi a helyzet az agglomerációban? Ezeken a településeken legnagyobb részébn az országos átlagnál magasabb volt az áremelkedés, amelyet legfőképpen az újépítésű ingatlanok felé tolódás és a még mindig erős kereslet okozott. A balatoni agglomerációban 39,4 millió forintra emelkedett a használt lakások átlagos ára, ami nem csupán a legnagyobb, 15%-os növekedés a vidéki agglomerációk között, de a budapesti átlagárat (37,6 millió Ft) is túlszárnyalta. A többi vidéki agglomerációban átlagos vagy azt kissé meghaladó drágulás történt, kivételt csak a pécsi jelent, ahol a normáltól elmaradó, 6,3%-os változás következett be.

Habár a pandémia nem tűnt el életünkből, 2021 után 2022 is új lendületet hozhat az ingatlanpiacon. Az aktív piaci érdeklődést továbbra is elsősorban a nagyvárosokban, illetve agglomerációs területeiken látjuk. A külső agglomerációs gyűrűn elhelyezkedő településeken, ahol látványos volt a településfejlesztés, az átlagosnál nagyobb dinamikát tapasztalnak ingatlanközvetítők. A családi otthonteremtési kedvezmények, valamint a további fejlesztések, és így a bővülő új építésűek kínálata miatt 2022-ben is érezhető drágulás várható. Az önkormányzati szigorítások miatt a telekárak további drágulása elkerülhetetlen, amely közvetve az ingatlanárakra is ki fog hatni az idén.