„Megállíthatjuk a korrupciót, és fel tudjuk szabadítani Magyarországot a politikai elnyomás alól” – ezt emeli ki Márki-Zay Péter választási ígéretei közül a Publico című portugál lap, ami nem csupán az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltjének a nyilatkozataiból idéz, hanem interjút is készített Hegedűs Dániellel, a German Marshall Fund politikai elemzőjével.

Az írás részletesen kitér azokra az ellenzék számára hátrányos körülményekre, amik miatt kijelenthető, hogy a választási küzdelem egyenlőtlen feltételek mellett zajlik, de az ellenzék jelöltjének – ellentétben az előző választásokkal – így is van esélye Orbán Viktor miniszterelnök legyőzésére.

„Magyarországot akarjuk gazdagabbá tenni, nem egy bizonyos csoportot” – idézi a Publico az ellenzék kormányfőjelöltjét, aki győzelme esetére azt ígéri: első dolga lesz, hogy Magyarország csatlakozzék az Európai Ügyészséghez, valamint új, korrupcióellenes hivatalt hozzanak létre.

Hegedűs Dániel telefonon adott nyilatkozatában úgy vélekedett a lisszaboni lapnak, hogy a magyar ellenzéknek a Fidesznél 3-5 százalékponttal több voksot kell kapnia ahhoz, hogy győzhessen. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy nemzetközi megfigyelők már az előző parlamenti választásokat is, „szabadnak, de nem tisztességesnek” minősítették. Már 2014-ben és 2018-ban is adódhattak szabálytalanságok, azonban akkor a Fidesz úgy is győzött volna, ha ilyenek nem fordulnak elő. Most viszont az erőviszonyok kiegyenlítettebbek, így az esetleges csalás akár meg is fordíthatja az eredményt.

Magyarország nemzetközi partnereinek érdeke, hogy ez ne következzék be – mondta Hegedűs, és ezzel indokolta, hogy az EBESZ – egy uniós ország esetében felettébb szokatlan módon – teljes értékű megfigyelő misszió kiküldéséről döntött. Egyelőre azonban még hátra van az, hogy a tagországok megfelelő számú embert delegáljanak a megfigyelő misszióba – tette hozzá.

Kelet-európai országokban arra készülnek, hogy Ukrajnából menekültek százezrei érkezhetnek abban az esetben, ha kiterjed az orosz–ukrán konfliktus – írja a Reuters. A hírügynökség szerint néhány lengyel városban már elkezdték felmérni azokat a helyeket, ahol adott esetben el lehet helyezni az embereket, Románia pedig menekülttáborok létesítését vette fontolóra. Szlovákiában a belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy korlátozott konfliktus esetén is több tízezer menekülttel kell számolni. Felkészülnek a menekültáradatra a balti államok is.

A Reuters tudósításában Magyarországról az olvasható, hogy itt szintén tesznek előkészületeket. Orbán Viktor szombaton belengette azt az eshetőséget, hogy több százezer menekült érkezhet. Bejelentette: cselekvési tervet dolgoztak ki szükség esetére, de hozzátette, hogy most mindenekelőtt a háborút kell elkerülni. A hírügynökség kitér arra, hogy Ukrajnában több mint 150 ezer magyar él, valamint több tízezer Ukrajnából érkezett dolgozik az országban.

Toruń lengyel város vezetői és egyházi méltóságai petícióban tiltakoztak az ellen, hogy a kormányzat utasítására Magyarországnak ajándékozzák Lengyelország egyik legértékesebb, több mint ötszáz éves kéziratát – írja az AP amerikai hírügynökség.

A Mátyás király híres könyvtárának, a Bibliotheca Corvinianának az egyik legfontosabb leírásaként ismert, Naldus Naldius firenzei humanista író és festő által Mátyás udvarában készített pergamenkódexet a Toruńban működő vajdasági könyvtár őrzi, miután a 16. században egy kereskedő eladta azt Toruń városának.

A vajdasági kormányzó, Piotr Całbecki szerint szakértők azt mondják, a külföldre vitel ellentétes lenne a lengyel alkotmánnyal. „Itt nincs helye a politikának, a törvényhozók szívére és lelkiismeretére kell hivatkoznunk” – idézi az AP Całbeckit. Az elajándékozás ötlete Piotr Babinetztől, a jobboldali lengyel kormánypárt – eredeti hivatására nézve egyébként történész – parlamenti képviselőjétől származik. Ő javasolta, hogy jogalkotással tegyék lehetővé a kézirat átadását a magyaroknak, a két nemzet és a két kormány szoros viszonyának jeleként, és egyben viszonozva azt a gesztust, hogy Magyarország tavaly átadta Lengyelországnak II. Zsigmond Ágost lengyel király 16. századi aranyozott páncélját.

A toruńi könyvtár vezetője szerint a pergamenkódex értéke felbecsülhetetlen, és az átadás terve ellentétes a lengyel nemzeti örökségvédelmi jogszabályokkal. 

És ezzel még nem ér véget a nemzetközi lapszemle:

Orbán és Kaczynski már az EU jogrendjét is támadja

(helyben.hu) Mivel Magyarország mind inkább beáll a lengyelek mögé és kétségbe vonja az Európai Bíróság illetékességét, ily módon mellesleg az egész közösség jogrendjét ássa alá, aligha valószínű, hogy azonmód élesíthető az új jogállami mechanizmus, még ha az EUB a várakozásoknak megfelelően szerdán helyben is hagyja a szankciós rendszert – írja a Politico.

Brüsszelnek még utána is hetekre lesz szüksége, amíg értelmezi az ítéletet és megalkotja az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen iránymutatást (bár korábban a végrehajtó testület azt közölte, hogy menet közben kidolgozzák az instrukciókat – a szerk. megj.). Ugyanakkor von der Leyenék nem hagyhatnak támadási felületet, mert ha az új felhatalmazás birtokában befagyasztják a magyar és a lengyel kormánynak szánt pénzeket, akkor a két sértett fél alighanem újra bírósághoz fordul.

A Bizottság elnöke amúgy mostanáig sem kapkodta el a dolgot. Daniel Freund, a német zöldek strasbourgi törvényhozója azt mondja, előrelépés csak akkor várható, ha Francia- és Németország közbenjár, ám hírek szerint Marcon nem akarja, hogy a párizsi soros elnökség félévének mérlegét elrontsa a jogállami vita. Az viszont nagyon valószínű, hogy az Európai Parlament a mielőbbi eljárást sürgeti majd.

Kérdéses továbbá, hogy az EU nem halogatja-e a cselekvést, éspedig arra hivatkozva, hogy ha lép, azzal kiteszi magát a vádnak, nevezetesen: beleszól a magyar választás eredményébe. Egy bennfentes szerint az időpont megválasztása politikai kérdés, mert egyébként nem kétséges, hogy két ország alapot adott a büntető intézkedésre. Az viszont bizonytalan, hogy így látja-e az Európai Tanács is, mert ott még az állam- és kormányfők szintén betehetnek Brüsszelnek, ha nem szavazzák meg kétharmaddal a Bizottság tervét.

Laurent Pech, aki az európai jog professzora a londoni Middlesex Egyetemen, úgy véli, hogy Magyarországgal kellene kezdeni a dolgot, mert az Orbán-kormányon könnyebb fogást találni.

Süddeutsche Zeitung: Orbán Viktor már megint gyalázkodott, amikor a gondosan megválogatott publikum előtt elővezette az évértékelőjét, azaz előkerültek a szokásos célpontok: Soros, az EU, a balos hazaárulók, a másik oldalon viszont ott van a Fidesz, mint a nemzeti érdekek és identitás felkent védelmezője.

Az ellenben újdonságként hatott, hogy azzal vádolta az uniót: jogállami szent háborút robbantott ki Magyarország ellen. Egyúttal feltűnő, ahogyan Oroszország pártját fogta. Nem is csoda, hogy felhördült a hazai ellenzék, egy sor európai főváros, valamint Brüsszel, főleg miután előre megtámadta az Európai Bíróság ítéletét.

Nem véletlenül sok külföldi lap úgy értékelte, hogy a huxitot, azaz a magyar kilépést vetítette előre, ám a kormány agresszívan visszautasította a vádat, mondván, hogy csupán a német álhírgyár mesterkedik.

Orbánnál bevett, hogy provokál, fenyeget, cáfol, taktikai visszavonulást ad elő, továbbá erődemonstrációkat tart, bár azok nem komolyak. Szerinte Brüsszel rossz stratégiát választott a Kreml ellen, mert a szankciók nem vezetnek sehová. Azt kell csinálni, mint a magyarok: szoros gazdasági együttműködést építettek ki Moszkvával. De szerinte nem jobb Európa mérlege a Nyugat-Balkánon sem.

A magyar diplomácia régóta a maga útját járja, ezt tanúsította a múlt héten a moszkvai „békelátogatás”. Emellett Orbán paktumot köt a szerb államfővel is. Boszniában beállt az elszakadáson dolgozó szerbek mögé. Nagy anyagi támogatást helyezett kilátásba számukra és azt ígéri, hogy meghiúsítja az újabb megtorló intézkedéseket. Amit pedig Várhelyi Olivér, a bővítésért felelős biztos csinál, azt Brüsszelben egyre inkább úgy értékelik: az Orbántól kapott megbízatást hajtja végre.

A miniszterelnök törekvései lecsapódnak abban is, hogy érdekeltségeket szerzett a balkáni sajtóban, mert hirdetni igyekszik a Fidesz-igét. A Bécsben működő Nemzetközi Sajtóintézet szerint a magyar modell a módszeres, puha cenzúrán, valamint a bíráló hangok elfojtásán alapszik, ám egyre több országban terjed el.

Németország támogatja, a magyar kormány viszont elutasítja és a céllal ellentétesnek minősíti az EU Külügyi Szolgálatának tervét, mármint hogy a külügyminiszterek jövő hétfőn vitassák meg, nem kellene-e újabb büntető intézkedéseket hozni a Republika Srpska vezetői ellen, ha azok további lépésekkel próbálják aláásni Bosznia egységét – jelentette a Yahoo/AP. Dodikék már ott tartanak, hogy saját maguk akarják kinevezni a tagköztársaság területén illetékes bírókat és ügyészeket.

Ennélfogva az ország az 1990-es évek háborúja óta nem volt annyira válságos helyzetben, mint napjainkban. Az unió szakértői azt javasolják, hogy utazási tilalommal és a külföldön lévő vagyonok zárolásával térítsék észhez a szakadár szerbeket.

Putyin számára most jött el az idő, hogy odacsapjon Ukrajnában, mert a Nyugat meggyengült, Kína viszont becsatlakozott Moszkva mögé – írja szokásos kommentárjában William Hague, a brit diplomácia volt vezetője, a toryk korábbi ellenzéki vezére a The Timesban. Mivel annak idején többször is tárgyalt az orosz elnökkel, úgy véli, hogy a politikus mindenképpen vissza akarja állítani az egykori birodalmat. Ennek része, hogy egy néppé gyúrja össze az oroszt és az ukránt, mert ő akarja alakítani a történelmet. Már 70 éves, tehát nem habozhat, mert sürgeti az idő. Az ukránok ugyanakkor veszélyesek, mivel nagyon odavannak a demokráciáért. Viszont statuálni kell, hogy a pancser belorusz és kazah szövetségesek lássák: ki a kakas a szemétdombon.

A támadás három felől lendül mozgásba, plusz itt vannak még az ukrán földre telepített szervezett bűnbandák, amik az orosz állam megbízásából járnak el. Az ukrán oligarchákat megzsarolják, az országot pedig villámgyorsan elszigetelik a külvilágtól. A közvélemény csak arról értesülhet, hogy a kijevi kormány jobbnak látta kereket oldani, a katonák leteszik a fegyvert, az országnak pedig ugyanaz a sors jutott, mint Szíriának és Afganisztánnak: a Nyugat elárulta és magára hagyta.

Amelyik város ellenszegül, az lesheti, mikor jut áramhoz és élelmiszerhez. Az egész inváziót persze ukrán provokáció kelti. A Nyugat ezúttal is az öklét fogja rázni, de sokat nem tehet, hiszen az orosz vagyonok jó részét már kivonták az ottani bankokból. Ugyanakkor Európának megint csak rá kell döbbennie, milyen hatásos eszköz tud lenni a földgáz. Arról nem beszélve, hogy lehetőségeit behatárolja a leggyengébb láncszem és Putyin nem hiába szentelt annyi figyelmet az orbáni Magyarországnak és egynémely más tagállamnak.

A tengerentúlon Trump visszatér a Fehér Házba és így orosz barátja segítségére siet. A nyugati összefogás nem tudja tartani magát. Úgy, hogy meglesz az első lépés az új világrend létrehozatala felé. A Nyugat végérvényesen hitelét veszti, hiszen újabb országot hagyott sorsára.