Magyarországon veszély fenyegeti az összes emberi jogot

Különösen aggasztónak tartja az Amnesty International az emberi jogok és a jogállam helyzetét Magyar- és Lengyelországban, ezért sürgős cselekvésre szólít fel. A jogvédő szervezet emlékeztet arra, hogy mindkét kormány módszeresen szorítja vissza a demokráciát, ezért az EU a 7-es paragrafus alapján eljárást indított ellenük, ami egészen példátlan.

A helyzet érzékeltetésére a felhívás kiemeli, hogy a magyarok súlyos gondokba ütköznek mindennapi életükben. Veszély fenyegeti az összes emberi jogot: korlátozták az egyéni szabadságjogokat, nincs egyenlő elbánás, a szólás és a sajtó függetlensége súlyos akadályokba ütközik. Támadás alatt áll a bíróságok önállósága, kisebbségeket szorítanak a partvonalra, illetve bélyegeznek meg.

Ezért az Amnesty International mindenkit arra szólít fel, hogy csatlakozzék a kezdeményezéshez és álljon ki magyar és a lengyel nép mellett, mert mindkettő szabadságban, méltóságban és egyenlőségben kíván élni. Továbbá a jelentkezők vegyék rá saját kormányaikat, hogy azok szólaljanak fel az emberi jogok és a jogállam érvényesüléséért Magyarországon, Lengyelországban, illetve az egész EU-ban.

A tiltakozás aláírói szorgalmazzák, hogy

– a tagállamok foglalkozzanak elsősorban a magyar és a lengyel jogállam helyzetével, és a kérdést vessék fel a kétoldalú fórumokon is

– érjék el, hogy az Európai Tanácsban végre legyen előrelépés a jogállami eljárás ügyében, fogadjanak el konkrét ajánlásokat a demokrácia további leépítésének megállítására

– adjanak több eszközt az unió kezébe, hogy támogatni tudja az emberi jogokat és a jogállamot az egész földrészen.

A The Guardian szerint óvakodni kell az olyanoktól, mint Trump, Orbán, Kaczynski, a török és a brazil elnök, mert ők egytől egyig olyan autokraták, akik gátlás nélkül felhasználják a bírálókról, ellenzékiekről és más ellenfelekről összegyűjtött titkosszolgálati anyagokat. A legjobb esetben is csupán gombnyomásnyira vannak a társadalom totalitárius ellenőrzésétől.

És most itt van még Afganisztán is, ahol a 7-ik századot (!) idéző vallási fanatikusok átvették az irányítást és hozzájutottak a külföldi tanácsadók javaslatára létrehozott adatbázisokhoz. Ezeket – a digitális személyi igazolványokkal és a biometrikus adatok felvételével együtt azért vezették be, hogy meggátolják a csalásokat a választásoknál, illetve a szociális segélyek folyósításánál.

Lehet azt mondani, hogy Afganisztán más, és hogy a fejlett országokban nem kell tartani a személyes adatokkal elkövetett visszaélésektől, de éppen az említett magyar és egyéb példák mutatják: ez attól függ, milyen kormány van hatalmon. Mert ha megtartja a normákat, akkor nincs semmi baj, ám ez gyorsan változhat, ha egy másik párt győz a választásokon. Tartózkodni kell tehát a magánélet állami megfigyelésétől. Ám aki ezt nem így gondolja, az nem figyel oda, mi folyik ez ügyben az utóbbi években.

Két lengyel városban is erős rendőri készültség akadályozta meg, hogy szélsőségesek újból rátámadjanak a melegek éves felvonulására – tudósít az Associated Press/AP. Az LMBT-jogok mellett Gdańskban, illetve Częshtochowában, az ország legnagyobb megbecsültségnek örvendő kolostora közelében, a Jasna Gora lábánál volt rendezvény. Szélsőjobbosok ezúttal is megjelentek, de csak annyira telt tőlük, hogy jelszavakat kiabáltak a nemi kisebbségek ellen, mert a karhatalom még lovas rendőröket is bevetett.  

A radikálisokat ugyanakkor támogatja a jobboldali, nacionalista kormány, amely a hagyományos, katolikus értékeket hangoztatja. A gdański menetben viszont ott volt a polgármester asszony, valamint több uniós állam nagykövete is.

Az unió illetékes biztosa úgy látja: nem szabad megvárni, amíg az afgán menekültek felbukkannak Európa külső határain, azaz nem szabad ugyanabba a hibába esni, mint 6 éve – írja a német Die Welt. Fel kell készülni minden lehetséges forgatókönyvre és főként a helyszínen kell segíteni a bajba jutott embereknek. A svéd Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa nagyon aggódik, mert a helyzetet instabil és igen gyorsan változik. Sokan rettegnek, mert közismert, hogy a tálibok milyen erőszakosak tudnak lenni és milyen szörnyű bűntettekre kaphatóak. Nem szabad az afgánokat magukra hagyni – hangsúlyozta.

Bár egyelőre nem kerekedtek fel sokan, de bármikor új helyzet állhat elő. Az országon belül százezrek kényszerültek elhagyni lakóhelyüket, főleg gyerekek, fiatal lányok és asszonyok. Hatalmas a kétségbeesés, egyre többen nyomulnak be a kabuli repülőtérre. Megsegítésüket az UNHCR keretein belül kell megszervezni, elsősorban a régión belül, de ebben az uniónak segítenie kell. Úgy is, hogy minden tagállam pótlólagos kvótákat ajánl fel. Ehhez a Bizottság kész pótlólagos forrásokat adni.

A Der Spiegel hozzájutott olyan uniós dokumentumokhoz, amelyek arról árulkodnak, hogy a szervezet nem kér az afgán menekültek esetleges derékhadából, de még csak a kanadai és a brit példát sem kívánja követni; mint ismeretes, a két kormány kész befogadni 20-20 ezer rászorulót. Az elképzelés inkább az, hogy növelik a humanitárius segélyt és a tranzitországok segítségével igyekeznek feltartóztatni a hullámot.

2015 óta ugyanis az az általános megítélés, hogy távol kell tartani a migránsokat, ha másként nem megy, erővel. Magyarország a tekintélyelvű Orbán Viktor irányításával már jó régen határkerítést emelt, de az EU a hasonló vagy még rosszabb gyakorlatot is elnézi. Ugyanakkor Brüsszel a kabuli helyzet láttán is az eddigi módszert veszi elő: blokkol és lavíroz. A görögök ugyanakkor igen szigorú határvédelmet rendeltek el, a menekülőket szállító csónakokat visszafordítják Törökország felé. A bezárkózás csak erősödik. Athén attól tart, hogy Erdogan kihasználja az afgán válságot és növeli a nyomást az unióra.

Egyelőre nem utal semmi arra, hogy nagyobb tömegek indulnának meg Európa felé, de a görögök szerint nem árt óvatosnak lenni. Álláspontjukat támogatja Magyarország és Ausztria, amely évek óta igyekszik távol tartani a menekülteket. Rajtuk kívül a francia kormány is egyetért az athéni helyzetértékeléssel. Macron ugyanis tart Le Pentől a tavaszi választások előtt.

Egy holland zöld EP-képviselő azt javasolja, hogy az EU most először éljen az Ideiglenes Védelmi Rendelkezés lehetőségével. Azaz: minden tagállamba jutna az afgán migránsokból, akik ugyanazokat a jogokat élveznék mindenütt. Az alkalmazáshoz minősített többség kellene az Európai Tanácsban, ezért pl. Magyarország nem élhetne a vétójoggal.

Kína kész betölteni az Afganisztán keletkezett űrt, azaz bármikor élne a kivételes lehetőséggel, noha még nem ismerte el a tálibok kormányát. Ezt a kínai néphadsereg egyik volt ezredese közölte – és a The New York Times – idézi –, aki most a Hengcsoui Egyetemen tanít. A vendégkommentár (amely aligha jelenhetett meg központi engedély nélkül – a szerk. megj.) emlékeztet arra, hogy Pekingnek nem sok aggálya van, ha szoros kapcsolatot kell kiépíteni az eddigi lázadókkal és az amerikaiak távoztával hajlandó átvenni a legbefolyásosabb külföldi tényező szerepkörét.

Zhou Bo a kínaiak javára írja, hogy nincsenek feltételeik. Idáig távol tartották magukat a viszálytól, mert nem akartak másodhegedűsök lenni az USA mögött a hatalmi játszmában. De azért sok milliárdos segítséget nyújtottak, a többi közt orvosi segítség és napelem park formájában. Ám már eddig is az afgánok első számú külkereskedelmi partnere voltak.  

Azt tudják felajánlani, amire Kabulnak a leginkább szüksége van: politikai pártatlanságot és gazdasági beruházásokat az infrastruktúra és az ipar fejlesztésére. A másik félnek 1000 millió dollárosra becsült természeti kincsei vannak, így igen fontos földfémek, ennélfogva nemigen érdekes Kína szemszögéből, hogy a belső helyzet nem annyira biztonságos. Feltéve, hogy be tudja takarítani a befektetések hasznát.

Emellett Afganisztán beleillik az Új Selyemút-kezdeményezésbe, így rajta keresztül a kínai áruk könnyebben eljuthatnak a Közép- és Közel-Keletre, ha pl. megépül a Pesavar-Kabul közötti autópálya. De megnő Peking politikai befolyása is az országban. Így jobban meg tudja akadályozni, hogy az Kína-ellenes erők bázisa legyen. Ugyanakkor az az érdeke, hogy javuljon a viszony az általa erősen támogatott Pakisztán és India között.

Van lehetősége arra is, hogy együttműködjék az Egyesült Államokkal, mert egyiküknek sem érdeke afgán polgárháború. Az ország a hódítók sírjának számít, és ez igaz Nagy Sándortól egészen a mostani Egyesült Államokig. Kína most belép a képbe, de nem bombákkal, hanem gazdasági eszközökkel és van esélye arra, hogy megtörje az átkot.

A Vatikán újabb lengyel főpapra szabott ki büntetést, amiért az évtizedeken át eltussolta az egyházmegyéjében történt szexuális visszaéléseket– jelenti a Yahoo/Reuters. A döntés értelmében a volt wrocławi érsek nem vehet részt semmilyen nyilvános rendezvényen, legyen az egyházi vagy világi. Azért kell vezekelnie, mert 1996-tól 2013-ig nem foglalkozott érdemben az egyes papok visszaéléseivel foglalkozó bejelentésekkel. A nyilatkozat rámutat, hogy a továbbiakban bűnbánattal és imádkozással tölti életét. Ezen felül megfelelő összeget kell befizetnie abba az alapba, amely az áldozatokat segíti.

Márciusban a Római Katolikus Egyház központja a korábbi gdański érseket hasonló okok miatt azzal sújtotta, hogy az többé nem léphet az érsekség területére. Lengyelországban idáig 23 millióan nézték meg a YouTube-on azt a filmet, amely elindította az egész leleplezéshullámot arról, hogy az elöljárók miként mentették évtizedeken át a nemi visszaéléseket elkövető papokat.