Fokozatosan gyengül Orbán pozíciója

Brilliánsnak nevezte Orbán Viktor Angel Merkel német kancellárt, ahogy a 2 200 000 millió dolláros uniós költségvetés vitáját elrendezte – összegezte a Bloomberg amerikai hírügynökség Orbán Viktornak a Welt am Sonntag számára adott interjúját.

Orbánnak el kell fogadnia ugyan a jogállami normákat a megállapodás szerint, azonban egyrészt elérte, hogy a vizsgálódás módját és formáját ellenőrizzék, illetve időt nyert a követelmények teljesítésére. A magyar miniszterelnök az interjúban úgy fogalmazott, hogy a jogállami elvárásoknak összhangban kell lenniük az uniós alapokmánnyal, objektív kritériumok alapján kell meghatározni a jogállam definícióját – s ebből a szempontból hirdette ő ki, hogy „tulajdonképpen csatát nyert”. Továbbá nevetségesnek nevezte Orbán Viktor, hogy az Európai Néppárt a sajtószabadság és a jogállam megsértésére hivatkozva függesztette fel a Fidesz tagságát. (Az üggyel lapunk itt is foglalkozott.)

Ahogy terjed a vírus, úgy gyengül Orbán pozíciója, amihez a botrányok is hozzájárulnak – vonja le a következtetést a BloombergQuint külön kiadványában – méghozzá három közvélemény-kutatás eredményére történő hivatkozással. Orbán megingathatatlan hite legyőzhetetlenségét és 5. terminusának megkezdését illetően most megkérdőjeleződött, miután az egységes ellenzék lekörözte a Fideszt a legfrissebb felmérések szerint.

A hétvégén továbbra is a legtöbb cikk annak kapcsán jelent meg, hogy a Fidesz képes volt alkotmányt módosítani azért, hogy a melegek hazánkban jogfosztottaknak érezzék magukat és persze Novák Katalin női modellje is számos médiumban nyomott hagyott. Azonban hasonló súllyal került be a fősodornak számító médiába a magyar kormány migrációs politikája, illetve annak kézzel fogható gyakorlata is.

Az EUObserver is hosszasan elemzi, miért sért uniós jogot Magyarország azzal, ahogy a menekültekkel bánik a tranzitzónában, illetve amiért visszaküldi az illegális bevándorlókat Szerbiába. Mindez egyszerűen azt jelenti, hogy gyakorlatilag képtelenség menedékkérelmet benyújtani Magyarországon, megfosztja a menekülteket attól, hogy nemzetközi védelemben részesüljenek. Még a 2015-i válság sem elegendő indok ahhoz, hogy Magyarország megszegje az uniós jogszabályokat, ezért a kötelezettségszegési eljárás végére ezzel pontot is tett az európai bíróság. Az Európai Bizottság pedig levelet küld a kormánynak a határozat kötelező megtartásának figyelmeztetéssel – mondta el az EUObservernek Adalbert Jahnz bizottsági szóvivő.

Erre a verdiktre reagálva írta a Salzburger Nachrichten, hogy hazánk kötélen táncol, amikor kétségbe vonja e jogszabályoknak a törvényességét. Előre tudni lehetett, hogy az a döntés születik meg, amikor már májusban véleményét megelőlegezte a bíróság, jelezve, hogy törvénytelen az, amit és ahogy a magyar kormány tesz a tranzitzónában, és aminek működése jogszabályba ütközik.

A brit The Conversation lap a magyar és lengyel populista politika önkényuralmi jegyeit elemzi, beágyazva abba a felmérésbe, amely szerint 2001–18 között Európa-szerte csaknem a duplájára, durván 12-ről 22%-ra nőtt a populista politikusokra szavazók aránya. Azonban hozzáteszi azt is, hogy a populizmus nem mindenhol fordult át törvényszerűen autokráciába. Sem a Syriza Görögországban, sem a Podemos Spanyolországban, sem az Öt Csillag Mozgalom Olaszországban nem játszott arra, hogy lebontsa hatalma érvényesítésére a demokráciát. A déli államokkal szemben az egyik magyarázat erre például az, hogy nálunk még mindig nagyon alacsonyak a bérek, és a létbizonytalanság miatt képesek hinni a populista szólamoknak a megtévesztettek.

Semjén Zsolt is beírta magát a nemzetközi hírekbe, amikor elsőként bírálta a luxembourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát a legutóbbi döntéséért, mert továbbra sem adott engedélyt Belgiumban a kóser mészárszékek működéséhez – számol be erről az izraeli Haaretz. Méltatlan döntésnek nevezte Semjén, amely sérti az európai zsidó közösségek vallásszabadságát, ami újabb jele az európai hagyományos zsidó–keresztény értékek mellőzésének. A döntés egyébként úgy szól – és amely ellen a zsidó és muzulmán közösségek egyaránt tiltakoznak –, hogy nem sértették meg az uniós állampolgári jogokat a kormányok azzal, hogy 2019-ben megtiltották azon állatok húsának feldolgozását, amelyeket leölésük előtt nem kábították el a mészárszéken. Az Európai Zsidó Szövetség brüsszeli vezetője köszönetet mondott Semjénnek a kiállásért. A zsidóközösségekben ugyanis emiatt hiány lett a kóser húsból.

A cikkben megszólal Köves Slomó is, aki elmondta, az EMIH–féle vágóhídról vittek húst Belgiumba, hogy kisegítsék az ottani zsidó közösségeket.