(MTI, 12:10) V4–Egyesült Királyság: csúcstalálkozó Londonban A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor magyar (b4), Mateusz Morawiecki lengyel (j4), Petr Fiala cseh (j) és Eduard Heger szlovák (b, háttal, takarásban) miniszterelnök a visegrádi országok és az Egyesült Királyság csúcstalálkozója előtti V4-es egyeztetésen a londoni magyar nagykövetségen. A csúcstalálkozó fő témája az ukrajnai háború. A magyar kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b3). (Kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

MTI, 16:05

Van európai megoldás az orosz gáztól függetlenedésre

Európának vannak megoldásai a függetlenedésre az orosz gáztól – jelentette ki kedden Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter az ukrajnai háború gazdasági következményei kapcsán. A tárcavezető ezek felgyorsítását szorgalmazta a konfliktus okozta „gázsokk jövő téli kihívásai“ miatt. A francia kormánytag azt is megerősítette, hogy a hazai fogyasztók számára tavaly nyáron befagyasztott gázárak legalább 2022 végéig nem változnak.

„A függés az orosz gáztól nem ugyanaz az európai országokban“ – ismerte el a miniszter az Air Liquide hidrogéntermelő cég egyik normandiai telephelyén tett látogatásán. „Franciaország a gázigényének az ötödét Oroszországból elégíti ki; az európai átlag 40 százalék; egyes tagállamok teljesen az orosz gáztól függnek“ – tette hozzá, példaként említve Finnországot. Bruno Le Maire úgy vélte, hogy a témában „közös európai megoldásra” van szükség.

A lehetséges megoldások közül elsőként „a gáztárolás felgyorsítását“ említette a nyártól kezdve. A tározók „90 százalékra történő feltöltését“ javasolta azért, hogy „szembe tudjunk nézni a 2022-i téllel. Ez nem a mostani kihívás, hanem a 2222–23. évi tél kihívása” – hívta fel a figyelmet.

Második megoldásként a közösségi vásárlást említette az alacsonyabb beszerzési ár céljából. A harmadik megoldás: megpróbálni diverzifikálni a beszerzéseket más termelőktől. Negyedik lehetőségként a földgáz-cseppfolyósító üzemek fejlesztését említette. Ezekből hét van Spanyolországban, négy Franciaországban, de „sajnos egyetlen sincs Németországban“, viszont javítani lehet a meglévő üzemek termelésén a miniszter szerint. Bruno Le Maire jelezte, hogy az Engie francia energiaipari óriásvállalattal már megkezdte az egyeztetéseket arról, hogyan lehetne növelni a franciaországi terminálok működését.

A „gázsokkal“ szemben a miniszter szerint megoldás lehet a biogáz és a biomassza is, „ezek olyan alternatív, Franciaországban előállított megoldások, amelyek lehetővé teszik a függetlenedést az orosz gáztól“ – mondta Le Maire.

MTI, 11:54

A német legfőbb ügyészség megkezdte a háborús bűncselekmények bizonyítékainak gyűjtését

A német szövetségi legfőbb ügyész eljárást indított az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére – jelentette be a német szövetségi igazságügyi miniszter. Marco Buschmann a Rhein-Neckar-Zeitung (RNZ) honlapján közölt interjúban kifejtette, hogy Németország nem csupán a Nyugat egyedülállóan kemény, Oroszország elleni gazdasági büntetőintézkedéseihez csatlakozott a nemzetközi jog súlyos megsértését bizonyító ukrajnai orosz invázió miatt, hanem fegyvereket is szállít, humanitárius segítséget is nyújt Ukrajnának, és az európai uniós tagországok igazságügyi minisztereinek megállapodása alapján feltárja és összegyűjti a háborús bűncselekményekre vonatkozó összes bizonyítékot.

Ezért a szövetségi legfőbb ügyész „strukturális vizsgálatot“ kezdeményezett – mondta a miniszter. „A nemzetközi büntetőjog esetleges megsértését következetesen üldözni kell“ – tette hozzá a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.

A Der Spiegel című hírmagazin kedden igazságügyi körökre hivatkozva azt jelentette, hogy a vizsgálatot az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények gyanúja miatt indította el Peter Frank szövetségi legfőbb ügyész.

A strukturális eljárás tényfeltárás, amikor bizonyítékokat gyűjtenek, hogy szükség esetén felléphessenek az elkövetőkkel szemben. A hatóságot a többi között a tiltott tüzérségi eszközök bevetéséről, a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokról szóló jelentések sarkallták a vizsgálat elkezdésére – írta a Der Spiegel a hírportálján. Hozzátették, hogy a német ügyészek figyelmének középpontjában vannak az orosz vagy csecsen egységek által vezetett állítólagos halállistákról szóló beszámolók is. Felidézték, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a napokban azt mondta, hogy ő áll az első helyen ezeken a listákon.

Az eljárás alapja a nemzetközi büntetőjog azon előírása, hogy a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények ügyében közvetlenül nem érintett, úgynevezett harmadik országok hatóságai is felléphetnek. A szövetségi legfőbb ügyészség ennek alapján törekedik a Bassár-el Aszad vezette szíriai rezsimhez köthető háborús és emberiesség elleni bűncselekmények feltárására is, és az elkövetők felelősségre vonására. Az első ügyekben már ítéletet is hoztak német bíróságok.

MTI, 00:52

Bloomberg: egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét

A fenti címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség. Diplomáciai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy több állam, köztük Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának és a háború befejezésén munkálkodnék az akár egy évtizedig is eltartó tagfelvételi folyamat helyett. Ezek az országok „arra akarnak összpontosítani, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának és véget vessenek a háborúnak, ahelyett, hogy egy olyan folyamatba kezdenek, ami legalább egy évtizedet vehet igénybe“ – fogalmazott a Bloomberg. A hírügynökség azonban nem nevezte meg, hogy Németországon és Hollandián kívül még mely országokról van szó.

A Kijev tagjelölti státuszát támogató országok azzal érvelnek, hogy az EU részéről a jóváhagyás jelképes cselekedet lenne a háború sújtotta ország mellett még abban az esetben is, ha az ezt követő eljárás hosszú és bonyolult lesz.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé. „Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását“ – hangoztatta az ukrán elnök a videóüzenetben.

Az EU-n belül kilenc tagország – Lengyelország és a három Balti-állam vezetésével – máris jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését. Az ügyben a tagországok vezetői a héten Párizsban kezdődő tárgyaláson egyeztetnek, a Bloomberg szerint pedig nem kizárt olyan döntés sem, melynek értelmében Brüsszel szorosabbra fűzi kapcsolatait Kijevvel anélkül azonban, hogy hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítaná.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott: „még hosszú az út, és előbb a háborút kell befejezni“. Hozzátette mindazonáltal, hogy annak a népnek, amelyik ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye. A konferencia résztvevői felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy értékelje a szokottnál gyorsabban a tagjelölti kérelmet, gesztust téve ezzel Kijevnek – jegyezte meg a Bloomberg, hozzátéve, hogy az ilyen eljárás egyébként 15-18 hónapig tart. A tagjelöltség nehézségekbe ütköznék a háború közepette, mert a jelöltség idején a felvételt kérő országba egyebek között az Európai Bizottság küldöttséget delegál, és számos vizsgálatnak is aláveti. Az EU-tagsághoz több feltételt kell teljesíteni, beleértve a bírósági reformokat is, ezek akár egy évtizedbe is telhetnek – emlékeztet a Bloomberg, példaként Horvátországot említve, ahol e folyamat éppen tíz évet vett igénybe. Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van.