(MTI, 16:43) Magyarország nemzeti érdekeit meg kell védenünk, a következő két napban Brüsszelben kell helytállnunk – jelentette ki Orbán Viktor szerdán az MTI-hez eljuttatott videóüzenetében. (Ma már talán csak kevesen veszik észre, hogy Orbán az Európai Unió helyett tudatosan Belgium fővárosának a nevét, a „Brüsszel” szót használja, mintha az EU nem is léteznék – a szerk. megj.) A nyitó képen: Orbán teljes harci díszben Brüsszelben.

Rámutatott: meg kell előznünk, hogy belesodorjanak bennünket egy háborús konfliktusba, nemet kell mondani azokra a javaslatokra, amelyek légi háborút eredményeznének Oroszországgal, meg kell akadályozni azokat a javaslatokat, amelyek az orosz agresszióval szembeni szankciókat ki akarják terjeszteni az energiaszektorra, és így nehéz, talán lehetetlen helyzetbe is sodornák Magyarországot.

A kormányfő kitért arra: már csak 11 nap van hátra a parlamenti választásokig, amely mindannyiunk számára nemcsak fontos, hanem sorsdöntő jelentőségű. Meg kell védeni mindazt, amit az elmúlt 12 évben Magyarországnak sikerült megvalósítania. Ilyenkor minden idegszállal és másodperccel a választásokra kell összpontosítani, de most mégis két napra Brüsszelbe kell menni, mert NATO és európai uniós csúcs lesz és olyan javaslatok vannak az asztalon, amelyekkel szemben Magyarország érdekeit meg kell védeni – mondta. (Orbán úgy beszél, mintha valami ellenséghez lenne hivatalos, ahol szembe kell szállni a vendéglátókkal – a szerk. megj.) –Kampány ide, kampány oda, a következő két napban Brüsszelben kell helytállnunk – jelentette ki a miniszterelnök.

(MTI, 16:05) Zelenszkij: Franciaországnak segítenie kell véget vetni a háborúnak

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a francia forradalom jelmondatát idézve azt kérte szerdán Franciaországtól, hogy segítsen véget vetni a szabadság, egyenlőség és testvériség elleni háborúnak Ukrajnában. „Azt várjuk Franciaországtól, az önök vezető szerepétől, az önök erejétől, hogy vessen véget a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak (…) hogy segítsen helyreállítani Ukrajna területi integritását” – fogalmazott az ukrán elnök a francia nemzetgyűlés és szenátus tagjaihoz videókonferencia-beszédében. Zelenszkij azt kérte az Oroszországban működő francia vállalatoktól, hogy ne támogassák többet az orosz „háborús gépezetet”.

„A francia vállalatoknak el kell hagyniuk az orosz piacot. A Renault, az Auchan, a Leroy Merlin és mások nem lehetnek többet Oroszország háborús gépezetének szponzorai” – jelentette ki az ukrán elnök.

(MTI, 16:03) A NATO megerősíti a szövetség keleti vonalának védelmét

A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csütörtökre tervezett rendkívüli csúcstalálkozója előtt. Jens Stoltenberg közölte: a NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig.

A szövetség keleti felének megerősítésére a biztonsági környezet megváltozása miatt van szükség. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedés, ami megerősíti, hogy a szövetség szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki.

A főtitkár közölte: a NATO-tagországok vezetői a csúcstalálkozón megerősítik a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását és hangsúlyozzák majd, hogy az ENSZ alapokmánya alapján Ukrajnának joga van az önvédelemhez. „Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására. De felelősségünk az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között. Ez még több halált és még több pusztítást okozna” – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO támogatást nyújt Ukrajnának, de nem része a konfliktusnak. Elmondta: a tagállami vezetők a csúcstalálkozón foglalkoznak majd Kína szerepével is. „Arra számítok, hogy a vezetők felszólítják Kínát, teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként vállalt kötelezettségeit, és tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától” – fogalmazott. El kell kerülni, hogy Oroszország ukrajnai háborúja nukleáris konfliktusba torkolljon Moszkva és a Nyugat között.   

Stoltenberg közölte: Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.

(MTI, 14:33) Lengyelország kiutasít 45 orosz diplomatát

Oroszország számára kémkedő 45 diplomata listáját adta át a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) a varsói külügyminisztériumnak, az érintettek sürgős kiutasítását kérve – közölte mai sajtóértekezletén Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokért felelős lengyel miniszter szóvivője. Az ABW által a külügyminisztériumnak továbbított listán szereplő, diplomáciai státuszt élvező személyek valójában Lengyelország, valamint partnerei ellen folytatnak hírszerzési tevékenységet – mondta el Zaryn.   

A kiutasítandó diplomaták az Oroszországi Föderáció titkosszolgálatának a tisztjei, illetve olyan személyek, akik együttműködtek velük – tette hozzá a szóvivő. A szóban forgó diplomaták cselekedetei összeegyeztethetetlenek a lengyel joggal, valamint a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel is.

Az azonosított orosz titkosszolgálati tisztek egyikét akkor leplezték le, amikor egy lengyel állampolgár ügyében folytattak nyomozást – áll a közleményben. A március 17-én őrizetbe vett, majd az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) javára folytatott kémkedés gyanúja miatt három hónapos előzetes letartóztatásba helyezett lengyel férfiról Zaryn a sajtóértekezletén elmondta: az illető a varsói anyakönyvi hivatalnál dolgozott. Tekintettel a gyanúsított számára a munkavégzése közben elérhető iratok jellegére, az ő együttműködése az orosz titkosszolgálattal reális veszély Lengyelország biztonságára.

A lengyel–orosz kapcsolatok jelenlegi állapota miatt nem indokolt az orosz diplomáciai személyzet „nagy létszámának” a megőrzése. Az oroszországi lengyel külképviseleteken sokkal kevesebben dolgoznak, mint ahány diplomata Oroszországot képviseli Lengyelországban.

(MTI, 12:54) Közvetlen összeütközéshez vezethet a NATO-békefenntartók Ukrajnába küldése

NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) elmondott szerdai előadásában. „Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába). Remélem, értik, miről van szó. Ez a legközvetlenebb összeütközés lesz Oroszország és a NATO fegyveres erői között, amelyet mindenki nem csak el akart kerülni, de azt hangoztatta, hogy elvileg soha nem történhet meg2” – jelentette ki Lavrov. Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja álláspontját.

Lavrov hangoztatta: nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy Ukrajnát az amerikaiak tartják fogva, akik számára, a politikai elemzőket olvasva, egyszerűen nem előnyös, ha ez a folyamat [a tárgyalások] gyorsan véget ér. Arra számítanak, hogy továbbra is fegyvereket pumpálnak Ukrajnába”. Moszkva nem ellenzi a nyugati közvetítést, de hangsúlyozta, hogy Oroszország világosan meghúzta a „vörös vonalait”. Megismételte az állítást, ami szerint Moszkva olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek megerősítették gyanúját, hogy Kijev a Donyec-medence erőszakos elfoglalására készül. Emlékeztetett rá, hogy több, mint 100 ezer ukrán katonát vontak össze a demarkációs vonalnál, és ott felerősödtek a támadások.

Lavrov a Nyugat végső céljának az egypólusú világ visszaállítását nevezte meg; a Nyugat most Oroszország feltartóztatásán és önállóságának felszámolásán dolgozik, amiben Ukrajnát „ellen-Oroszországként”, eszközként használja, a következő célpont pedig Kína lehet. Hangot adott álláspontjának, miszerint az Európai Unió konceptuális kérdésekben elvesztette függetlenségét, és teljesen egybeolvadt a NATO-val és az Egyesült Államokkal. Rámutatott, hogy a NATO-n kívüli EU-államok évek óta rendelkezésre bocsátják infrastruktúrájukat a szövetség katonai gyakorlataihoz. Kifogásolta, hogy mind az EBESZ-ben, mind az Oroszország–NATO viszonylatban sérül a biztonság oszthatatlanságának egyik kulcseleme, vagyis: senki sem erősítheti saját biztonságát mások biztonságának rovására.

Lavrov szerint Európa megbízhatatlan partnernek bizonyult, Oroszország pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és más mechanizmusok segítségével megerősítve, más szemszögből fogja értékelni az európai együttműködési javaslatokat.

(MTI, 12:14) Ferenc pápa az emberiség vereségének nevezte a háborút

Nem a fegyverkezés, hanem a béke építése a megoldás Ferenc pápa szerint, aki ismét az ukrajnai helyzetről beszélt az általános audiencián szerdán. Ukrajna olaszországi nagykövete jelenleg biztonsági okból veszélyesnek nevezte az egyházfő esetleges látogatását. Ferenc pápa az audiencia résztvevőit arra kérte, imádkozzanak, hogy a világot kormányzók megértsék, „fegyvereket vásárolni és fegyvereket gyártani nem megoldás. Megoldást egyedül az ad, ha közösen dolgozunk a békén”.

A katolikus egyházfő hangoztatta: „a háborúval minden elveszik, a háborúban nincsen győzelem, minden vereséget szenved (…) a háború az emberiség veresége”. Hozzátette, hogy az emberiségnek meg kell szabadulnia az önpusztítástól. Kijelentette: az otthontalanná válók, a menekülők, az áldozatok, a sebesültek, az egyik és a másik oldalán életüket vesztő katonák, „mind a halál hírnökei”.

(19:14) Oroszországot nyomás alatt kell tartani, a cél az energiafüggetlenség

A képviselők egyöntetűen elítélték Ororszország brutális támadását Ukrajna ellen és további uniós szankciók, valamint az EU gazdaságának védelme mellett érveltek.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel és Ursula von der Leyen bizottsági elnök részvételével a március 10-11-i versailles-i informális csúcstalálkozóról és az Európai Tanács március 24-25-i csúcstalálkozójáról rendezett plenáris vitán a képviselők elismerésüket fejezték ki a tagállamoknak az Oroszország elleni példátlan szankciók gyors elfogadásáért. Azt is üdvözölték, ahogy a tagállamok az ukrajnai háború elől menekülő milliókat befogadják.

„Ezért a háborúért Oroszországot terheli a felelősség” – mondta Charles Michel, aki elítélte az ukrán népet és városaikat sújtó pusztítást. Michel biztosította a képviselőket: a háború felelősei nem maradnak büntetlenül, és elismerését fejezte ki a „Vlagyimír Putyin legyőzésének közös céljából” egyesült nemzetközi koalíciónak. Az Unió átfogó célja a béke és a jólét megteremtése, de emellett csökkentenie kell energiafüggőségét, meg kell erősítenie a biztonsági rendszerét és szilárd alapokat kell teremtenie a gazdasága számára, zárta szavait Michel.

„Ha a szabadságnak van más neve, akkor az ma Ukrajna, az ukrán lobogó pedig a szabadság zászlaja” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az Unió stratégiai kudarccá alakítja Putyin háborúját, tette hozzá. A súlyos szankciók már most is megterhelik Oroszországot, és a háború finanszírozására szánt orosz források valószínűleg már kimerültek. Az energiakérdéssel kapcsolatban von der Leyen egyértelműen kijelentette: „az energiapolitika egyben biztonságpolitika is”, az Unió ezért az eddigiek mellett további intézkedéseket fog elfogadni az orosz földgáz- és kőolaj-importtól való függetlenedés érdekében.

A legtöbb képviselő egyetértett abban, hogy az Uniónak sürgősen nagyobb stratégiai önállóságra van szüksége a biztonság- és energiapolitika terén. Mivel az uniós orosz gázimport jelenleg közvetlenül finanszírozza az Ukrajna elleni orosz támadást, többen az energiahordozók beszerzésének diverzifikálása és a megújuló energiaforrásokba való befektetés mellett érveltek. Több képviselő említette az élelmezésbiztonsági kockázatot és az emelkedő energiaárak hatását a gazdaságra, és a családok és a vállalkozások támogatására szólított fel.

A vitán Ukrajna uniós csatlakozási kilátásai és az autokrata rezsimek, például Kína elleni kiállás is szóba került. Több képviselő hangsúlyozta: mindegyik tagállam felelősséggel tartozik az Ukrajnából menekülők ellátásáért, nem csak a szomszédos országok.

A teljes vita itt tekinthető meg felvételről. A vita magyar felszólalói: Hidvéghi Balázs (független); Cseh Katalin (Renew Europe); Dobrev Klára (S&D). További információ: A versailles-i nyilatkozat (2022.3.11., angolul); Az Európai Tanács napirendje;A képviselők az Ukrajna elleni orosz támadásra adott európai válaszról vitáztak © European Union, 2022 – Source: EP