Az Európai Bizottság névtelenül nyilatkozó forrása az Euractivnek elmondta: diszkriminatívnak tartja a bizottság a magyar kormány múlt csütörtöki bejelentését arról, hogy benzint befagyasztott áron csak magyar rendszámú autók tankolhatnak. Ezért vizsgálatot indít, indokolt-e az Európai Unió egységes piacán a fogyasztókat ily módon megkülönböztetni.

Az Európai unió egyik alapelve és vívmánya ugyanis az áruk és szolgáltatások szabad mozgása. Ezek megkülönböztetése csak abban az esetben elfogadott, ha a közösség rendjét, a társadalmi rendet, a biztonságát vagy a közegészségügyet veszélyeztetnék.

A tudósítás megemlíti Orbán győzelmi bejelentését, amit Brüsszelben az olajembargó ügyében elért, idézi posztját a közösségi hálón is: „Az apa férfi, az anya nő, a benzin marad 480”.

Az indiai Republic World is beszámolt a fejleményről, kiemelve azt, hogy Orbán erről a lépéséről nem tájékoztatta előre sem az Európai Tanácsot, sem a Bizottságot, utóbbi pedig elég gyorsan, a bejelentést követő harmadik napon máris vizsgálat tárgyává tette a kormányzati döntést.

Magyarország megakadályozta az Oroszország elleni hatodik uniós szankciós csomag véglegesítését azt követelve, hogy vegyék le a szankcionálandó személyek listájáról Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyházfőt. Ezt három diplomata is megerősítette a Reutersnak, s elárasztották a nemzetközi sajtót ezzel az újabb hazánkról szóló hírrel az újságírók. Beszámolt róla az US News and World Report, az Euobserver, a Politico, az Alarabya News… és a sort még hosszan folytathatnánk. Pedig hát az uniós nagykövetek elvben megállapodtak a szankciós csomagról, sőt elégedetten nyugtázták, hogy a patthelyzetből, ami hetekre megbénította a szankció elfogadását, sikerült viszonylag jól kijönniük, majd jött a hidegzuhany, Orbánék újabb kifogása megakasztotta a folyamatot és emiatt szerdán este nem sikerült véglegesíteni a szövegezést. Persze, minden cikkben megjegyzik, hogy a pártiárka Putyin időtlen idők óta erős szövetségese.

A Kyiv Post úgy fogalmaz, hogy Orbánék makacs ellenállása miatt nem sikerült tető alá hozni a május elejétől vita tárgyát képező újabb büntető szankciókat, mert a magyar kormány nem akarja, hogy Kirill pátriárka vagyonát esetleg elkobozzák, illetve beutazási tilalom alá vegyék. Le kell őt venni a feketelistáról – követelik Orbánék. A cikk megjegyzi az AFP tudósítása alapján, hogy ezen a bizonyos feketelistán ott találjuk Putyin barátnőjének nevét is, Alina Kabajevát és a háborús bűncselekményt elkövetőkét is.

A jobboldali, konzervatív Washington Examiner – amelytől megszoktuk Orbán dicséretét – az orosz olajimport tilalmának Magyarországot érintő engedményeit úgy értékelte, hogy Brüsszel megint gesztust gyakorolt az autokrácia irányába. Sőt, bírálta Orbánt azért, hogy valójában blöffölt, amikor 16-18 milliárd eurós kompenzációt kért a kompromisszum fejében. Követelésének nem volt gazdasági alapja, mert kifejezetten politikai célokat szolgált. Végül 2000 millió lett belőle, de egyelőre az sem lesz, ha nem változtatja meg a felzárkózási alap költségterv-számait, mert annak keretében kaphatná meg a magyar kormány ezt az összeget. A szerző szerint Orbán nagyon is tisztában van azzal, hogy uniós – esetleg kínai vagy orosz – források nélkül aligha lesz képes az energiapolitikai céljait elérni. Az erőskezű kormányfő imázsából mégsem ad lejjebb, s közben Amerika geopolitikai riválisaival pózol látványosan. Bírálja az amerikai Orbán-rajongókat is az írás, mert elvakítja őket Orbán belpolitikai diadalútja, s nem veszik észre, hogy Amerika-ellenes autokráciákkal áll össze.

Három kontinensre kiterjedő pénzmosási bűncselekményben öt magyart tartóztattak le – számol be az EuReporter az Europol és a Budapesti Rendőr-főkapitányság legfrissebb nyomozati eredményéről. A rendőrök 24 házkutatást tartottak csak Budapesten, Szabolcs-Szatmár megyében 16 gyanúsítottak kihallgattak. A nyomozás 32 országot érint, egyelőre 5 millió eurót tudtak a bűncselekmény okozta kárként meghatározni, ami mögött tényleges gazdasági tevékenységet nem végző, fiktív cégek, strómanok állnak, akik a világ több bankjában nyitottak számlákat és utaltak át egymásnak nagy összegeket, továbbá kripto-valutákkal is kereskedtek. Összességében 44 millió eurós károkozást gyanítanak, de a bizonyítás egyelőre várat magára.

Eddig 44 személyt azonosítottak, és kiderült, hogy közülük 10 tartozik a szervezett bűnözői körbe, a strómanok viszont úgymond sérülékeny szociális hátterű emberek, akik effektíve bonyolították az üzleteket.