Egyelőre nem döntöttek az uniós vezetők arról, hogy Magyarország megkaphatja-e a covid helyreállítási alap, gazdaságélénkítő forrás reá eső részét, azaz 15,5 milliárd eurót (16,2 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget) – számol be a legfrissebb fejleményekről az amerikai Wisconsin állam konzervatív rádióállomása, a WSAU, továbbá az US News and World Report a Reuters alapján.

Széles körben ismert, hogy a hét elején járt le a határideje annak, hogy a magyar kormány írásban elküldje válaszát Brüsszel kifogásaira az uniós forrásokhoz való hozzáférés végett. A Budapesttel egyeztetés közben számos kérdésben haladást értünk el, de maradt még néhány tisztázandó ügy – tekintve a korrupcióellenes és az oktatási intézkedéseket – fogalmazott a Reuters megkeresésére az illetékes uniós szóvivő, hozzátéve: az egyeztetések folyamatosak, illetve megkezdődött az Orbán-kormány által megküldött levél tartalmának feldolgozása.

Az Európai Bizottság különös figyelemmel lesz a közbeszerzések ellenőrzésére, mert elfogadhatatlan, hogy csak egy ajánlattevő van egy-egy pályázatra, illetve gyakran tapasztalható összeférhetetlenség a pályázóval szemben, és korrupció kíséri végig a folyamatot.

Az csalás elleni hivatal, az OLAF felmérése szerint Magyarországnak az uniós pénzekkel történő visszaélése 4, míg a többi tagállamok esetében átlagban ez a mutató 0,36 százalék. Ursula von der Leyen hivatala egy hónap múlva küldi meg válaszát a magyar kormány most benyújtott levelére.

A kormány által bevezetett veszélyhelyzet, illetve az annak nyomán életbe léptetett rendeleti kormányzás lehetővé teszi, hogy teljes kontroll alá vegye az energetikai cégeket és operációs rendszerüket, azaz átvegye az irányítást a tartalékolás, az olajipari, a fűtésrendszerek, szénkitermelés felett, h akadoznék az ellátás – ezt tartalmazza a kedden aláírt kormányfői rendelet – számol be tényszerűen a történésekről a New York-i részvénytőzsde, a NASDAQ portálja a Reuters alapján.

A politikai botrányokról elhíresült balatonőszödi üdülő ukrán zsidó menekülteket fogad be, gyakorlatilag menekülttáborrá alakítják át – olvashatjuk a The Jerusalem Postban, de még a clevelandi Jewish Newsban is. Az üdülő teljes renoválásáról az EMIH vezetője, Köves Slomó beszélt a Jewish Telegraph Agencynek is. Eddig pár tucatnyi zsidó menekültet tudtak ott elhelyezni, de ütemesen haladnak az átalakítások, és elkészül a 664 személyt ellátó kóser étterem is a kormány és a Chabad közösség közös működtetésében. A munkálatokat hat héttel az oroszok Ukrajna elleni háborújának megindítása után kezdték el. Mindenesetre alapítványt is létrehoznak a havi 600 ezer dollárból működtetett menekülttábor költségeinek a fedezetére. A konkrét és átvitt értelmű építkezés egyébként része annak világszerte beindult mozgalmi szerveződésnek, ami 1200 új ortodox iskola megnyitását tűzte ki célul.

A cikk egyébként szól Balatonőszöd jelképes jelentéséről is, hisz’ Orbán hatalomra jutásának szimbolikus létesítménye lett.

Dmitrij Vetcsinkin tollából született a moszkvai Красная Весна/Krasznaja Veszna újságban megjelent elemzés, amiben az Ukrajna és Magyarország kapcsolatában beállt változásról propagandajelleggel állapítja meg, hogy az utóbbi hónapokban a kárpátaljai magyarok egyre ellenségesebbek az ukránokkal szemben és mind egyre nyilvánvalóbb a történelmi anyaországhoz való csatlakozásukat kifejező törekvésük. A szeretettől a gyűlöletig (От любви до ненависти) alcímmel közölt írás első bekezdésében azt állítja, hogy a közszolgálati médiából dől a ruszofóbia. Innen aztán eljut a cikk a szélsőséges ukrán nacionalistákig. (Aki ezek után el akarja olvasni a cikket, az kattintson erre a linkre.)

Magyarország nem mond le az orosz gázról, s ez még csak nem is vita tárgya a magyar kormányban – fogalmazott Szijjártó Péter a héten Luxembourgban, amiről az orosz Царьград (Cargrad) honlap is beszámolt.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter az uniós miniszterek tárgyalásán kijelentette: Magyarország nem hajlandó ilyen kompromisszumot kötni, mert az orosz gáz nélkül az ország működésképtelenné válik.