A japán hírportálok ma kora reggel még csak rövid gyorshíreket közöltek arról, hogy a Honsú szigeten, Kiotó közelében található Nara nevű városban meglőtték Abe Sinzo volt miniszterelnököt, akinek az Aszahi Simbun információja szerint leállt a szívműködése. A feltételezett fegyverest őrizetbe vették.

A 67 éves politikus éppen beszédet tartott, amikor rálőttek, és összeesett. A lőtt sebből vérző Abe eszméletlen volt, és nem mutatott életjeleket, amikor helikopterrel kórházba vitték. A The New York Times honlapja az NHK japán közmédia alapján azt írta, hogy az őrizetbe vett gyanúsított Jamagami Tecuja negyvenes éveiben járó férfi.

A The New York Times már cikket is közölt az Abe Sinzó által hátrahagyott politikai örökségről. Ebben Japán leghosszabb ideig hivatalban volt kormányfőjeként írtak róla. 2020-ban távozott a tisztségből. Vegyes eredményeket hozó konzervatív programja a gazdaság, a haderő és úgymond a nemzeti büszkeség helyreállítását célozta.

A magyar gazdaság továbbra is fennálló sérülékenységéről ír a Reuters annak nyomán, hogy tegnap a forint árfolyama valamelyest visszaerősödött a rekordmélységből. A hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar folyó fizetési mérleg hiánya az idén 5,6 és 6,6 százalék közé emelkedik, szemben a cseh 2,2 százalékkal, illetve a lengyel másfél százalékkal. A magyar közszféra eladósodottsága a GDP 77 százaléka körül van, miközben a cseheknél csak 42 százalékos, a lengyeleknél pedig 56 százalékos ez a mutató.

Ma teszik közzé Magyarországon a júniusi inflációs adatokat, és ezek várhatóan azt fogják mutatni, hogy az áremelkedés éves szintje 11 és fél százalékra kúszott fel, annak ellenére, hogy a kormány maximálta az üzemanyag árát, az energiaszámlát és az alapvető élelmiszerek árát.

A központi bank arra számít, hogy az infláció ősszel tetőzik, de a gyenge forint – jegyzi meg a Reuters – további inflációs kockázatot jelent. Bár a gazdaságot továbbra is hajtja az erős hazai kereslet, a növekvő infláció és a pénzkölcsönzés drágulása jövőre várhatóan lassulást eredményez. A Reuters felmérése szerint a forint a következő évben fokozatosan magára találhat, ha elkezdenek beáramlani az uniós források.

A Europe Express című internetes cikkgyűjtő szolgáltatás arról közöl elemzést, hogy Magyarország és Lengyelország ügyét különválasztották ugyan Brüsszelben a helyreállítási alap pénzforrásaihoz való hozzájutás szempontjából, de ezeknek a támogatási összegeknek a folyósítása továbbra is veszélyben van mindkét ország esetében.

Ami a lengyeleket illeti, a beszámoló idézi Christian Wigandot, az Európai Bizottság szóvivőjét, aki szerint a bírók fegyelmi felelősségre vonási mechanizmusának az európai jog elvárásaival összhangban történő lebontása terén a meghozott lengyel jogszabály – a fegyelmi kamara megszüntetése – nem tesz teljesen eleget az Európai Bíróság döntésének. Így továbbra is függőben van a lengyel jogállamiság megítélése, és egyelőre nem lehet folyósítani Varsónak azt a pénzt, ami a világjárvány hátrányos gazdasági következményeinek a felszámolását célozza, és amit minden tagállam számára külön-külön meghatározott összegben előirányoztak. 

Magyarországot illetően az uniós illetékesek – e cikk szerint – úgy látják, hogy nemrég Budapesten megváltozott a hangulat, azzal párhuzamosan, hogy Orbánék fokozatosan ráébredtek arra, szükségük van ezekre a helyreállítási pénzekre ahhoz, hogy javítsák a gazdasági helyzetet, kezeljék a kétszámjegyű inflációt. Magyarországgal azonban így is a tárgyalások további elhúzódására kell számítani, a vitatott jogi előírások széles skálája miatt – ami Lengyelországétól teljesen eltérő helyzetre utal, hiszen Varsóval lényegében egyetlen kérdéskörre, a bírói függetlenségre szűkül le a vita. 

A Handelsblatt, a német üzleti körök vezető lapja ezúttal nem közvetlenül gazdasági témában, hanem a migrációs helyzet kapcsán foglalkozik Magyarországgal, megállapítva, hogy a déli, a szerbiai határon erősaödik a nyomás. A cikk ismerteti a minap afgán és pakisztáni embercsempész-csoportok között lezajlott, halálos kimenetelű lövöldözést, és Szijjártó Péter ennek nyomán elhangzott nyilatkozatát, ami szerint Magyarország kettős migrációs nyomásnak van kitéve, mégpedig délről és egyúttal keletről is. Magyar állítások szerint ebben az évben a délen megépült határkerítés mentén már több mint 100 ezer embert tartóztattak fel, ami sokkal nagyobb szám, mint a tavalyi. A magyar adatok azonban egyáltalán nem egyeznek az EU határőrizeti ügynökségének, a Frontexnek a számaival, amelyek szerint az egész balkáni útvonalon összesen 40 ezer illegális határátlépést regisztráltak az év első öt hónapjában.

Az Ukrajnából érkezőket szívélyesen fogadják Magyarországon, éles ellentétben azokkal a zömmel közel-keletiekkel, akik a szerb határon jelennek meg – állapítja meg a Handelsblatt. A cikk kitér arra, hogy Budapest ez utóbbiakat eleve illegális migránsoknak tekinti, mondván, biztonságos országokon keresztül jutottak el Magyarországra. Ennek megfelelően a határon nem is nyújthatnak be menedékkérelmet.

Az Európai Bizottság ezt úgy tekinti, hogy Magyarország nem biztosít hatékony lehetőséget a menekültügyi eljárás lefolytatására, és ezért ismételten az Európai Bíróság elé citálta az országot.

(Szerző: muosz.hu) Szétesik a forint, hiába emelte az MNB kemény 2%-kal az irányadó kamatlábat, nem sokat segített a gyengélkedő fizetőeszközön. A térségben több valuta is bajban van, de mind inkább kiemelkedik közülük a forint – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. És nagyon úgy látszik, hogy nyomás alatt marad is. Úgyhogy a jegybank ellenlépésére csak átmenetileg javult az euró/forint árfolyam, ami aztán 415 forintig esett vissza, vagyis megközelítette az előző nap 1 €=417 forint mélypontot.

A fizetőeszköz hetek óta gyengén muzsikál az euróval szemben (is), egyre lejjebb és lejjebb zuhan. Az egyik ok az – mondja az Erste Csoport fő elemzője –, hogy nem ismeretes, hozzájut-e az ország az uniós támogatásokhoz. Továbbá: nehéz helyzetben van az államháztartás, mivel a nemzeti-konzervatív kormány rögzítette az üzemanyagok árát. A különbséget a költségvetésnek kell állnia. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az ország adóssága a GDP 6%-ának megfelelő összeggel dagad tovább az idén. Ekkora deficit nemigen fordul elő másutt az EU-ban.

Ehhez jön még, hogy szakértők erősen kifogásolják a központi bank pénzpolitikáját, mert nem tudható, mennyire gondolja komolyan az MNB a forint megerősítését.

Magyar- és Lengyelország útjai szétváltak, de mindkettő vár az unió pénzére. Bár lehet, hogy a lengyelek hamarosan megkapják az áldást a Bizottságtól a nemzeti újjáépítési tervre, ám jelenleg még úgy áll, hogy a jogállami vita miatt egyelőre mind Budapest, mind Varsó számára befagytak a brüsszeli alapok – írja a Financial Times.

Von der Leyen jelezte ugyan, hogy az EU feloldja a zárlatot a PiS esetében, ám a végrehajtó testület a héten úgy foglalt állást, hogy a sokat vitatott „fegyelmi kamara” feloszlatására kidolgozott lengyel javaslat nem felel meg a kívánalmaknak, így egyelőre szó sem lehet a támogatások folyósításáról.

Egyes EP-képviselők felvetették, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek elő a Bizottság ellen, ha ez nem szerez érvényt az Európai Bíróság vonatkozó határozatának.

Magyarországról az a hír járja, hogy békülékenyebb hangra váltott, mert rájött, hogy a milliárdok nélkül nem boldogul, tekintve a két számjegyű inflációt, valamint a forint elképesztő értékvesztését. Ám mivel a magyaroknál sokkal több a jogállami kifogás, velük sokkal nehezebb lesz egyezségre jutni.

Zöld európai törvényhozók azt sürgetik, hogy a 7-es paragrafus alapján folyó eljárás keretében ismét nézzenek az Orbán-kormány körmére olyan kérdésekben, mint a sajtószabadság korlátozása és a CEU kipaterolása.

Határkerítés ide vagy oda, ezrek jutnak be dél felől Magyarországra, hogy azután tovább menjenek nyugatra. Ám a hullám csak a kezdet lehet az ukrajnai háború folyományaként – tudósít a Neue Zürcher Zeitung. A szerb földön minap lezajlott lövöldözés azt jelzi a magyar vezetés számára, hogy szintet lépett a migrációs nyomás. A rendőrség az idén már több, mint 100 ezer behatolót tartóztatott fel, majdnem annyit, mint tavaly egész évben. Közben fizikai támadás ért 230 intézkedő egyenruhást.

Bár a magyar adatok nem vágnak egybe azzal, amit a Frontex hozott nyilvánosságra a tagállamok jelentései alapján, mert ott az egész balkáni útvonalon 40 ezer illegális határátlépésről esik szó, ám az nem derül ki, hogy miből ered a különbség. Mindenesetre az EU Határvédelmi Ügynöksége arra jutott, hogy csaknem megháromszorozódott az ilyen esetek száma, vagyis szó sincs arról, hogy a Balkán hermetikusan le lenne zárva, ideértve a magyar határkerítést, a déli vasfüggönyt.

Ausztriában az év első 5 hónapjában 22 ezer menekültkérelmet adtak be, és ebben nincs benne a 74 ezer ukrán. Magyarországra jó 800 ezren érkeztek Ukrajnából a harcok elől, de közülük csupán nem egészen 26 ezren kaptak hivatalosan védelmet. A többiek gyorsan továbbálltak. Pedig őket a hatóságok szívesen fogadnák, szemben a Közel- és Közép-Keletről származó migránsokkal.

Utóbbiak ismét nagy számban keltek útra, mert már nincsenek korlátozások a járvány miatt, illetve abban bíznak, hogy az ukránokhoz hasonlóan őket is befogadják.

Lehet, hogy jogos Szijjártó Péter félelme, tehát hogy erősödni fog a migrációs nyomás, főleg, ha az ukrán gabonaexport leállása folytán ellátási gondok támadnak. Teljesen más kérdés ugyanakkor, hogy a magyar–szerb határ erősödő militarizálása több-e tüneti kezelésnél.

Hiába vesztette el a hatalmat az előző amerikai elnök, most pedig a brit kormányfő, populizmusuk tovább él. Mindkettejük nagy találmánya az volt, hogy megújították politikai erőként a jobboldalt, de megbuktak, mert narcisztikusak lévén, alkalmatlannak bizonyultak hivatalukra. Ezt Gerard Baker, a szintén konzervatív Wall Street Journal volt (brit) főszerkesztője írja The Timesnak szántvendégkommentárjában.

A média általában ellenséges volt velük szemben, hol gúnyolódott rajtuk, mondván, hogy bohócok, hol pedig bepánikolt, azt állítva, hogy létveszélybe sodorják a demokráciát. Ám ezzel együtt igen fontos, hogy megértsük kudarcuk okát, mert anélkül nem lehet talpra állítani a jobboldalt, amit ők ketten jobban újra kitaláltak, mint bárki más az eltelt évtizedek során.

Végzetükben kulcsszerepet töltött be egy sor jellemgyengeségük, így érthető, hogy a konzervatívok soraiban sokan örülnek a távozásuknak. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy Trump és Johnson változatlanul a győzedelmes populizmus pillérének számít, márpedig ez az irányzat vezérli a politikát az Atlanti-óceán mindkét oldalán. A legkeményebb vád ellenük jobbról, hogy elpackázták a lehetőséget, amit pedig ők maguk teremtettek meg, mármint hogy olyan politikai erőt hozzanak létre, amely egy egész nemzedék sorsát határozhatta volna meg.

Lenyűgöző paradoxon, hogy minden fegyelmezetlenségükkel együtt olyan örökséget hagynak hátra, ami országukban a legnagyobb változás fél évszázad óta. Az egyik a brexit, a másik az amerikai legfelső bíróság konzervatív többségének kialakítása. Kormányozni viszont meglehetősen kaotikusan tudtak csak. Merthogy opportunisták és csupán a sors adta kezükbe az irányítást.

Hozzá nem értésükkel, tisztességtelenségükkel és fondorlatosságukkal aláásták a saját hitelüket, illetve megingatták a bizalmat a demokratikus intézmények iránt.

Trump persze lekörözi politikai aljasságban angol kollégáját, hiszen megpróbálta meggátolni a békés hatalomátadást és bedönteni az alkotmányt.

De ettől még megmarad a két párt esélye, mert a tömegek továbbra is kiábrándultak a politikai-kulturális elitből, így nagy az igény a megújult populista jobboldalra, amely védi a nemzetállamot, hirdeti a fokozott gazdasági önerőre támaszkodást, egyenlő esélyt teremt mindenki számára és ellenáll annak, hogy progresszív ideológiák meneteljenek az állami intézményekben. Érthető, hogy az ember olyan vezetőkre vágyik, akik mindezt meg tudják csinálni, csak éppen tisztességgel, szaktudással és becsületességgel felvértezve.   

A Financial Times vezető külpolitikai kommentátora úgy látja, hogy Boris Johnson utódjának helyre kell állítania Nagy-Britannia tekintélyét a világban. Gideon Rachman szerint azonban még az is elképzelhető, hogy több ideiglenes miniszterelnök is lesz, amíg megtalálják a Downing Steet 10 végleges lakóját, ami nem lenne gond egy erős és magabiztos állam esetében.

Ám a johnsoni birodalom bajban van, méghozzá veszélyes időkben. A G7-ek egyetlen más országában sem ilyen magas az áremelkedés, illetve ennyire alacsony a növekedés tempója. A legtöbb külföldi megfigyelő a bajokat a brexit-népszavazásra vezeti vissza, mert az destabilizálta a politikát, nagy károkat okozott a gazdaságnak és tönkretette a kapcsolatokat az EU-val. A kampányt Johnson tartotta kézben.

Eredményeit beárnyékolja, hogy immár széles körben notórius hazudozónak, felelőtlennek tartják. Olyannak, aki képtelen kemény döntéseket hozni. Viszont az ország belátható időn belül nem szabadul meg a bukott miniszterelnök politikai-gazdasági örökségétől. Bárki váltja is, lesz lehetősége, hogy javítsa a kapcsolatot a fő európai vezetőkkel, főként Emmanuel Macronnal, bár ez nem szükségszerű.

Viszont ahol tényleg hiányozni fog Johnson, az Kijev. Merthogy igen értéke támogatást nyújtott az Oroszország elleni háborúban. Igaz, ez ügyben teljes egyetértés van a brit politikán belül, de ettől még a következő miniszterelnök a 2. világháború óta a legsúlyosabb geopolitikai válsággal szembesül. A jelölteket elnézve azonban nem biztos, hogy bármelyikük rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyek megkívántatnak a jelenlegi helyzetben.