Megjelentek a nemzetközi médiában az első beszámolók a magyarországi KATA adózási forma szabályainak radikális megváltoztatásáról, illetve az általa keltett tiltakozásról. Mint a Reuters írja, az egyik budapesti híd félnapos teljes blokádja – és egy másik átmeneti részleges lezárása – sem tudta megakadályozni az Orbán Viktor vezette kormány javaslatának a parlamenti elfogadását.

A változtatás – teszi hozzá a hírügynökség – kisvállalkozások százezreit sújtja magasabb adóval. A tudósítás szerint a nacionalista Orbán – 2010-i földcsuszamlásszerű győzelmét követő hatalomra jutása óta – most néz szembe a legkeményebb kihívással, azzal, hogy az infláció két évtizede nem volt ilyen magas, hogy a forint euróárfolyama rekordmélységekbe süllyedt, az európai uniós támogatások pedig függőben vannak a demokratikus normákról folyó viták közepette.

A Reuters – Zara László adótanácsadó vélekedését ismertetve – azt írja, hogy a becslések szerint 400-500 ezer kisvállalkozást érintő változtatások nyomán csak mintegy 50 ezren maradhatnak jogosultak a kedvezményes KATA adózási formában való bennmaradásra. Ez egyértelműen adóemelés, akárhogyan próbáljuk magyarázni – mondja a tanácsadó, és hozzáteszi: a lépés tovább fogja növelni az inflációt, mert a kisvállalkozók nem fognak tudni szert tenni eddigi jövedelmi szintjükre, ami az árak emelésére fogja őket kényszeríteni.

A Frankfurter Rundschau egyik cikke azt elemzi, hogy Oroszország valósággal kiprovokálja a kormányzati káoszt Bulgáriában. Újabb problémás országgal kell foglalkoznia az Európai Uniónak? – fogalmazza meg az adott helyzetben meglehetősen költői kérdést a szociáldemokrata – vagyis jelenleg kormánypárti – irányzatú német lap.

Bulgária, mint EU- és NATO-tag szilárdan integrálódott ugyan a nyugati struktúrákban, de mindmáig a hagyományosan oroszbarát kelet-európai országok közé tartozott. A bolgár társadalom a jelek szerint még nem döntötte el véglegesen, hogy a Nyugathoz vagy a Kelethez akar-e tartozni, és az ukrajnai konfliktus egyfajta színvallásra kényszerítette a balkáni országot. Az elmúlt napokban pedig megmerevedtek a frontok Bulgária és Oroszország között.

Június végén a szófiai orosz nagykövetség túlfeszítette a húrt, amikor adományozásra szóló felhívást tett közzé az orosz katonák pénzügyi támogatására. A bolgár kormány felháborodottan reagált, és kémtevékenység miatt kiutasított hetven orosz nagykövetségi alkalmazottat. Eleonora Mitrofanova nagykövet asszony erre azt az ellenlépést helyezte kilátásba, hogy bezárja a képviseletet, mert az ekkora számú diplomata kényszerű távozása nyomán szerinte már nem működőképes. Arman Babikja, egy Oroszországot rendszeresen bíráló bolgár újságíró szerint ez újabb orosz nyomásgyakorlás volt, mert így is maradt elég orosz diplomata a bolgár fővárosban – olvasható a Frankfurter Rundschau cikkében. Kiril Petkov bolgár miniszterelnök egyébként már a tavaly decemberi kormányalakítás óta azzal a szemrehányással illeti Mitrofanovát, hogy a kormány ellen áskálódik, és hírek szerint Szófiában azt is fontolóra vették, hogy nem kívánatos személynek nyilvánítják a külképviselet vezetőjét.

A Petkov-kormányon belül központi vitatéma volt az Ukrajnának szánt fegyverszállítások kérdése. A miniszterelnök ezt pártolta, oroszbarát koalíciós partnerei azonban ellenezték. Végül olyan kompromisszumot kötöttek, hogy Bulgária csupán harckocsijavítás formájában nyújt katonai segítséget Ukrajnának. Most júniusban azonban végleg összeomlott a bolgár koalíció: a kormányból távozó, populista irányzatú párt, amelynek az a neve, hogy „Van ilyen nép”, az ellenzékkel együtt szavazott, és megvonta bizalmát Petkov miniszterelnöktől.

Végül egy rövid ténybeli kiegészítés. Annak kapcsán, hogy még hétfőn bejelentették, Orbán Viktor augusztus negyedikén a texasi Dallasban – tudják, ahol megölték Kennedyt – nyitóbeszédet tart az Amerikai Konzervatív Politikai Akció Konferenciáján. Az AP hírügynökség megírta – és ezt több más lap mellett a The Washington Post is átvette –, hogy az eseményen szintén szónokol majd Donald Trump volt amerikai elnök, aki támogatásáról biztosította Orbánt idei újraválasztási kampányában.

A 2010 óta hatalmon levő magyar kormányfőről egyébként azt írja az AP hírügynökség, hogy a demokratikus intézmények visszaszorítása miatt heves bírálatok érték az Európai Unióban, ám taktikája népszerűséget hozott neki odahaza, valamint kivívta néhány amerikai konzervatív csodálatát, aki kedveli kemény álláspontját a migránsokkal, illetve az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatban, és azt is, hogy elutasítja a liberális pluralizmust.

Orbán nem hajlandó alávetni magát a liberális demokrácia alaptételeinek

Bloomberg Az amerikai hírügynökség megállapítja, hogy az Orbán-kormány mindössze egy nap alatt verte át a KATA-rendszer módosítását, pedig a minap azt ígérte, hogy véget vet a villámgyors törvényalkotásnak, ami az ellenzék szerint arra szolgál, hogy ne lehessen vita a változásokról, noha azok az élet minden területére kiterjednek. Ez ügyben a hatalom a múlt héten még arról értesítette az EU-t, hogy hajlandó engedni, miután ez Brüsszel egyik követelése a visszatartott alapok felszabadítása fejében.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Budapest védekezik a forint értékvesztése ellen – a jegybank rövid időn belül már másodszor emelt kamatot, ám hogy ezzel tartósan stabilizálni tudja-e az árfolyamot, az kérdéses. Mindenesetre egyelőre megállt a zuhanás. Ugyanakkor az MNB mind idegesebb az infláció láttán. Egyetlen más volt szocialista országban sem ekkora a kockázati felár. De hát a forint egyik mélypontot dönti meg a másik után.

Ha nem sikerül stabilizálni a jegyzést, akkor visszajönnek a két számjegyű kamatok. Elemzők azt várják, hogy az irányadó kamatláb hamarosan 13%-ra ugrik, a központi bank három hónapja még csupán maximum 7%-ot tartott elképzelhetőnek.

A gyengélkedés egyik oka, hogy nem tudható, megkapja-e az ország a milliárdokat az EU-tól. A másik tényező, hogy nyomás nehezedik az államháztartásra, mert a nemzeti-konzervatív kormány hatósági árat rendelt ez az üzemanyagokra, a különbözetet azonban az adóbevételekből ki kell egyenlíteni. Az új adósság mértéke az idén várhatóan eléri a GDP 6%-át.

A hatalom pontosan tisztában van az infláció és a fizetési mérleg negatív hatásaival, miután immár hiába hivatkozik a háborúra a forint szétesésének indokaként. Gulyás Gergely legutóbb már szóba hozta az energiafüggőséget és a viszonylag magas állami tartozásokat is, a Fidesz nagyon is jól látja mindkettő következményeit.

Politico Az Európai Parlament három baloldali képviselője azt követeli, hogy adózási kérdésekben töröljék el az egyhangú döntéshozatal elvét az EU-ban, miután Orbán Viktor megvétózta a globális nagyvállalati adó tervét. Közös cikkében Pedro Marques, a Szocialisták és Demokraták-frakció alelnöke, Paul Tang, az adóügyi bizottság elnöke, továbbá Aurore Lalucque, a pártcsalád szóvivője kiemeli, hogy a jelenlegi rendszer hátrányos mindazon elvek szempontjából, amelyek a földrész szociális modelljének alapjául szolgálnak.

Mint írják, a magyar vezető alighanem azért dobta be a vétót, hogy engedményt kényszerítsen ki a jogállam ügyében és így hozzájusson a függőben lévő milliárdokhoz. Amikor túszul ejtette a partnereket, Orbán bizonyította, hogy nem hajlandó alávetni magát a liberális demokrácia alaptételeinek, ez persze nem lepett meg senkit. Viszont megmutatta, hogy teljesen mindegy neki a jóléti állam, saját országát is beleértve.

Hiszen a 27-ek ily módon akár évi 80 000 millió eurós bevételtől esnek el, pont a járvány után, a háború kellős közepén, amikor a száguldó energiaárak egyébként is súlyos gondokat okoznak. Ez pedig hat az egészségügyi ellátás, az oktatás színvonalára és befolyásolja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Ráadásul a mostani szisztéma arra serkenti a kormányokat, hogy egymással vetélkedve mind alacsonyabb adókulcsokat alkalmazzanak a multikkal szemben. A terhek ellenben a munkásokra, a középosztályra és a kisvállalkozásokra nehezednek.

Ily módon a magyar vétó feltárta, hogy ha egyhangúan kell dönteni, az kedvezőtlenül hat az egyenlő esélyek, illetve a jövedelmek igazságos elosztásának elvére. De Magyarország is ráfizet, mert jó az esély, hogy az érintett cégek adója ne hozzá folyjék be, mert biztos lesz másik ország, amely aláígér.

Deutschlandfunk A Riporterek Határon Nélkül aggasztónak tartja a sajtószabadság állapotát Magyarországon. A nemzetközi civil szervezet ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy Orbán és bizalmasai vasmarokkal fogják a független médiát. Christian Mihr szerint a választások óta csak romlott a helyzet. A felügyelő hatóság legújabban a független rádiókat vette célba. Azonkívül a kormány hirdetési adót tervez, ami tovább gyengítheti az önálló szerkesztőségeket.

A Riporterek Határon Nélkül felszólította az európai intézményeket, hogy határozottan lépjenek közbe a magyar szerveknél a tárgyilagos újságírásért. Az Európai Tanács követeljen magyarázatot a magyar illetékesektől, miért tagadták meg a sugárzási engedélyt több rádiótól is. Továbbá: rá kell kérdezni a reklámadóra is. Az NGO sajtószabadság-listáján Magyarország a 85. helyen áll 180 állam közül.

The New York Times Veszélyes új szakasz felé araszol az ukrán háború, a kérdés az, hogy kinek a stratégiája jön be: az orosz elnöké vagy a Nyugaté? Vlagyimir Putyin azt vallja, hogy rá kell bízni a dolgot a télre, mert a vágtató infláció majd megtöri a NATO egységét. Mert ha az átlagosnál hidegebb lesz és akadozik az olaj-, illetve gázszállítás, ha nőnek az árak és rendszeressé válnak az áramkimaradások, akkor jó esély nyílik arra, hogy az európai hatalmak megkörnyékezik az ukrán államfőt: bármi áron, de kössön szerződést a harcok leállítására. Az elképzelésben van ráció.

Ehhez képest a katonai szövetség, az USA és Ukrajna valószínűleg azt mondogatja magának, hogy a tél valóban ellenség számukra, ám a nyár és az ősz melléjük állhat, mert ha most sikerül nagy veszteségeket okozni a kimerült orosz hadseregnek, akkor a Kreml elfogadja a fegyvernyugvást. Ez sem őrült gondolat. Hiszen a kelet-ukrajnai területnyerés óriási áldozatokkal jár Moszkva számára. Elemzők szerint Oroszország már legalább 15 ezer katonát vesztett, és több mint kétszer annyi a sebesültek száma. Több mint ezer harckocsi és ágyú immár csupán ócskavas.

Amerikai hivatalos források elárulták, hogy Putyinnak nincs elég egysége Ogyessza bevételére, amivel meg tudná fojtani az ukrán gazdaságot. Az általános mozgósítástól visszariad, mert akkor semmivé válnék a mantra, hogy korlátozott hadműveletekről van szó. Ezért burkolt módszerekkel igyekszik embereket toborozni.

A NATO az amerikai mozgó rakétarendszerekre, a HIMARS-okra teszi a tétjét, mert azok segítségével visszaszoríthatják az inváziós erőket. Ez esetben pedig jöhet a tűzszünet, a fogolycsere, a civil lakosság kimenekítése, az ukrán élelmiszerexport felszabadítása. Ily módon enyhülne az inflációs nyomás a világban és nem kellene arra szorítani Kijevet, hogy mindenképpen egyezzék meg Putyinnal.

Viszont az egyértelmű, hogy ha lesz is fegyvernyugvás, ez a háború addig nem ér véget, amíg a Kreml ura tartja kézben a gyeplőt. Márpedig az ő szemében Oroszország nem nagyhatalom Ukrajna nélkül.

Der Standard Az ukrán háború egy cseppet sem befolyásolta, hogy Szerbia és Horvátország, továbbá szarajevói embereik ne dolgozzanak változatlanul Bosznia felosztásán – Moszkva aktív közreműködésével. Erre figyelmeztet az EBESZ nemzetközi főmegbízottjának korábbi stábfőnöke, illetve tanácsadója.

Alexander Rhotert szerint a szerb és a horvát elnök egész lobbihálózatot épített ki az EU-ban, Brüsszelt is beleértve. A két boszniai nemzeti közösség vezére, Milorad Dodik és Dragan Csovics pedig belülről igyekszik szétverni a Daytoni Békemegállapodás nyomán létrejött sok nemzetiségű államot. A szerb vezér azon van, hogy a Republika Srpska csatlakozzék az anyaországhoz.

Horvát kollégája azzal fenyeget, hogy bojkottálja az októberi választásokat, ha nem módosítják a szabályokat – Csovics etno-nacionalista elképzeléseinek megfelelően. Kétes szerepet töltenek be az egész játszmában az unió közvetítői. Közülük Várhelyi Olivér – Orbán bizalmasa – úgy értékelte, hogy Szerbia jól halad a demokratizálódás útján, ám a Transparency International ugyanaznap egészen más bizonyítvány állított ki Alekszandar Vucsics rendszeréről. Eszerint nem jogállam, hanem hibrid rendszer. Ez azonban a jelek szerint senkit sem zavar Brüsszelben. A magyar bővítési biztos megóvta Dodikot az amerikai szankcióktól.

Moszkva évekkel ezelőtt benyomult a nyugat-balkáni vákuumba, kiképzi a szerb kisebbség félkatonai szervezetének embereit. Belgrád és Bosznia gyakorlatilag Moszkva előretolt helyőrségeként szolgál. Ezek után kérdéses, van-e még értelme Szerbiával folytatni az uniós belépési tárgyalásokat. Viszont: ha nagyobb békekontingenst vezényelne ki és páncélosokkal is felszerelné, továbbá a kéksapkás katonák egy részét Brcko környékén állomásoztatná, akkor vége lenne a nagyszerb álmoknak. Merthogy ez esetben szétválasztaná a szerbek által lakott terület nyugati és keleti felét.

Le Figaro Éles vita zajlik a Fertőről, amit mind inkább a kiszáradás veszélye fenyeget, mivel természetes okokból egyre kevesebb benne a víz. Az idegenforgalom képviselői amellett kardoskodnak, hogy meg kell menteni, viszont a környezetvédők kétlik az ajánlott módszer hasznosságát. A vízszint helyenként már annyira alacsony, hogy beleér az iszapba a szörfösök deszkájának kielje. Az ötlet az, hogy a Dunából pótolják a hiányzó vízmennyiséget, ám a terv nagy ellentéteket keltett.

A csatorna megépítésére a magyar hatóságok már kiadták az engedélyt, kisajátították az útba eső földeket, ám a jánossomorjai önkormányzat egyik képviselője úgy tudja, hogy leállt a megvalósítás, mert nincs rá pénz – részben a háború, részben pedig amiatt, hogy az EU nem folyósítja a forrásokat a jogállami kifogások miatt.

A WWF Austria természetvédő szervezet illetékese szerint a Duna vízének összetétele egészen más, mint a tóé és csak jóvátehetetlen károkat okozna a ökoszisztémának. Egyetért vele Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarországtól, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a koncepcióban szerepe van a korrupciónak is.

Az építkezést ugyanis Mészáros Lőrinc egyik cége végezné. Az üzletember – Orbán gyerekkori barátja – nyakig benne van a Fertő magyar oldalán elkezdett 45 milliárdos idegenforgalmi fejlesztésben is. Az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított területen.

A nemzetközi sajtószemle második részének forrása: www.muosz.hu